Boncolgassuk tovább a januári számban megkezdett témakört. A növényvédelmi törvény és az FVM rendeletek kiemelten foglalkoznak a környezet és a természet védelmével:
- a növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell.
- A földhasználó, illetve a termelő felhívására, a vadra, védett állatra veszélyes növényvédő szer használatakor, a védelemben, riasztásban, az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult, valamint a természeti és a védett természeti terület tulajdonosa, kezelője, használója köteles közreműködni.
-Vizek és vízfolyások környezetében vizi szervezetekre veszélyes növényvédő szert csak a parttól mért biztonsági sávok betartásával szabad kijuttatni, illetve permetlevet készíteni: ez a vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szernél 200 m.
Ez a szám a Balatonnál, a Velencei-tónál, a Tisza tónál, valamint a kavics és homok kitermelése során létrejött tavak környezetében 1000 m, a vízgyűjtő területekről befolyó vizek torkolatától számított 10 km-es szakaszon 500 m, a közepesen veszélyes növényvédő szernél 50 m, a mérsékelten veszélyes növényvédő szernél 20 m, a nem veszélyes növényvédő szernél pedig 5 m (5 %-nál nagyobb lejtő esetén, egy kategóriával magasabb előírás érvényes, és az elsodródást is figyelembe kell venni).
Nagyon mérgező vagy mérgező osztályba sorolt növényvédő szer nem használható az ivóvízellátásra szolgáló felszíni víz esetében, a vízkivitel helye fölött 15 km-es szakaszon; állóvizeknél 5-5 km-es szakaszon; a parttól mért 150 m-en belül; strandok, fürdésre használt partszakaszok fölött 5 km-es szakaszon. A biztonsági távolság állóvizeknél 2-2 km-es szakaszon a parttól mért 150 m, míg a Dunánál az ivóvízkivételre szolgáló helynél 2 km, a fürdésre szolgáló helynél pedig 1 km.
A Dunánál és a Tiszánál a korlátozás az érintett partszakaszra, más vízfolyásnál mindkét partra vonatkozik.
A növényvédő szerek tárolásánál az általános tilalmi övezet 1 km, ami nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre.
A jogszabály a méhek védelmével kapcsolatban kimondja, hogy virágzó növényállományban (a virágbimbó feslésétől a szirmok lehullásáig) méhekre kifejezetten veszélyes minősítésű szer nem használható. Méhekre mérsékelten veszélyes minősítésű szer kizárólag a háziméhek aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel (méhkímélő technológia), amennyiben ezt a szer engedélyokirata lehetővé teszi (pl. Decis, Fendona, Thiodan, Zolone).
Ha az előző feltételek nem teljesíthetőek, a védekezés helye szerinti illetékes jegyzőnek, legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 9 óráig, írásban be kell jelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő szer megnevezését.
A védekezés helyétől 5 km-es körzeten belülre (ez a veszélyességi körzet) kizárólag az alkalmazott növényvédő szer engedélyének előírása szerint, annak hiányában a vegyszerrel kezelt terület teljes virágzása után szabad méheket szállítani.
A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észleléstől, de legkésőbb a vegyszeres kezelés végétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni az elhullás szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről értesíti a Szolgálatot és a hatósági állatorvost.
A települési önkormányzat jegyzőjének növényvédelmi feladat- és hatásköre, valamint jogköre:
- a) a károsítók ellen a zárlati károsítók kivételével belterületen az érintett földhasználót és termelőt védekezésre kötelezheti
- b) az a) pontban foglaltak elmulasztása esetén közérdekű védekezést rendel el
- c) helyi piacokon a termelőnél ellenőrzi a növények, növényi termékek forgalomba hozatalához szükséges, külön jogszabályban meghatározott növényegészségügyi igazolás (permetezési napló) meglétét, ennek hiányában az árusítást betiltja,
- d) a háziméhekre veszélyes, bejelentés-köteles növényvédelmi tevékenység termelői bejelentése esetén, a veszélyességi körzeten belül, a helyi szokásos módon haladéktalanul értesíti a méhesek tulajdonosait, kezelőit, és egyben felszólítást ad a méhek elszállítására vagy biztonságba helyezésére.
- e) tájékoztatja a méhészeket a Szolgálatnak a letelepedési tilalomra vonatkozó határozatáról
Új szankció a növényvédelmi bírság, amit a Szolgálat igazgatója, illetve a jegyző határozatban állapít meg. Ennek legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.
Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki:
-a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt vagy terjedését elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi.
- növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyeztet
- a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelés biztonságát, vagy a károsítók járványos terjedésének teret adva a térség, illetve a termőtáj termelési biztonságát veszélyezteti, továbbá a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat elmulasztja,
- engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, illetve ajánl,
- engedélyköteles terméket az előírt képesítési feltételek nélkül, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen belföldön forgalmaz,
- olyan engedélyköteles terméket állít elő, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek vagy az előállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli.
- a méhészek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi.
Növényvédelmi bírságot lehet kiszabni azzal szemben, aki:
- a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi
- a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza
- a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza,
- a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növényegészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírásokat, korlátozásokat megszegi vagy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,
-a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
A növényvédelmi törvényből és az azzal összefüggő FVM rendeletekből önkényesen csak azokat a részeket emeltem ki a teljesség igény nélkül, amivel a termelők a mindennapi tevékenységük során gyakrabban találkozhatnak. A téli időszak még módot ad arra, hogy az országszerte megrendezésre kerülő gazdaestéken, növényvédelmi tanfolyamokon a tisztázatlan kérdésekre választ kapjanak, új, használható információkhoz jussanak.
Forrás: Agrárágazat
