A biztosítók úgy gondolják, hogy a legtöbb esetben a kezelők tehetnek a szárítótüzek kialakulásáról, viszont ez ellen is elég meggyőző ellenérvek szólnak.
A biztosítók szerint a szárítótüzek a legtöbb esetben emberi hibára vezethetőek vissza, vagyis a kezelők szakszerűtlen helyzetértékelésére. Speiser Ferenc gépész- és energiagazdálkodási szaküzemmérnök szerint viszont mindez alaptalan és valójában nem a kezelők okozzák a szárítótüzet, viszont ezzel együtt tehetetlenek is a veszéllyel szemben. Sőt, a mérési adatok szerint valójában csak a szárítótüzek kis aránya történik a kezelők hibájából. Ha ember okozta a szárítótüzet, az kétféleképpen történhet: vagy nem tisztították ki megfelelően a szárítót, vagy pedig túl magas hőfokon szárítottak.
De az esetek többségében nem lehet a kezelőket okolni a szárítótüzek kialakulásáért, mert általában a termények megizzadása tehet a balesetekről. Ha ez megtörténik, a kezelők nem tehetnek semmit se az ellen, hogy tűz alakuljon ki. Még akkor is ez történhet, ha a kezelők mindent pontosan és szakszerűen csináltak. A szárítóberendezések egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a gép mennyi vizet tud óránként elpárologtatni. Általában a 90 fokos szárítási hőmérséklet az ideális, viszont ha magasabb a termény nedvességtartalma, akkor több vizet kell levonni a terményből. Így a teljesítmény is rosszabb lesz és a betakarítás is lassabb ütemben halad.
Ha az a helyzet áll fent, hogy túl magas a termény nedvességtartalma, akkor a gépkezelők kénytelenek a teljesítmény növelése érdekében magasabbra emelni a szárítási fokot. Minél magasabb hőmérsékletű a levegő, annál több vizet képes felvenni, így növekszik a teljesítmény. Viszont ennek az a hátulütője, hogy mivel a forró levegő hirtelen serkenti vízleadásra a terményszemeket, azok megizzadnak és mindenhová odatapadnak, meg összeragadnak. Mivel ezek a termények egymással is összetapadnak, beragadhatnak a szárító belsejébe. Ezek az összetapadt termények könnyen kiszáradnak és meggyulladnak.
Ahhoz, hogy megtörténjen, sok szerencsétlen tényező összejátszása szükséges: például a meleg, csapadékos nyár és a hűvös ősz, mivel lábon nehezebben szárad a termény. A probléma megoldását az jelenteni, ha a kezelők látnák, hogy mi történik a szárító belsejében. De mivel nem látják, ezért érdemes óvatosnak lenniük. 2010-ben is hasonló nyarunk volt és abban az évben csak Békés megyében kilenc szárítótűz történt. Speiser Ferenc szerint baleseteket elsősorban precizitással és folyamatos karbantartással lehet megelőzni.
Forrás: Eu-info
