Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben õsszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére

vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérõl

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem el:

A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a nitrátérzékeny területen valamennyi mezõgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá
b) az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzõ természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságra is.

Értelmezõ rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. csúszócsöves (csõfüggönyös) eljárás: olyan hígtrágya kijuttató géppel, illetve szóróegységgel folytatott mûvelet, melynek során a kiszórandó hígtrágyát a központi elosztón keresztül egymás mellett felsorakoztatott csöveken juttatják ki közvetlenül a talaj felszínére;
2. hígtrágya: a külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya;
3. intenzív legeltetéses állattartás: olyan legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett állatsûrûség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;
4. istállótrágya: az állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát;
5. szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;
6. talajvédelmi terv: a külön jogszabály szerint talaj- és vízvédelmi követelmények meghatározásához készített szakanyag;
7. téli legeltetés: trágyázási tilalmi idõszakon belül, azaz minden év november 15. és február 15. között történõ legeltetés.

Cselekvési Program
3. § A cselekvési program a Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt elõírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezõgazdasági tevékenységet folytatók számára.

Helyes Mezõgazdasági Gyakorlat kötelezõ elõírásai
4. § (1) Évente mezõgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésbõl, továbbá az állattartó teleprõl származó kijuttatásra kerülõ nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.
(2) Tilos kijuttatni trágyát november 15-tõl február 15-ig, kivéve az õszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétõl a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben õsszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
(3) Amennyiben az állatsûrûségbõl származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.
(4) 15-17% meredekségû lejtõn istállótrágya csak a legeltetéssel hasznosított gyepterületekre, valamint ültetvények telepítéshez és felújításához juttatható ki a külön jogszabály szerint készített talajvédelmi tervben meghatározottak szerinti erózió elleni védelem biztosításával együtt.
(5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csõfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható.
(6) Mûtrágya 12%-nál meredekebb lejtésû terület talajára csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki. 15% terepesés felett mûtrágya talajra nem juttatható ki, kivéve az erózió elleni védelemmel ellátott ültetvényeket.
(7) 17%-nál meredekebb lejtésû területre trágya nem juttatható ki.
(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggõ hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.
5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:
a) mûtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
b) szervestrágya:
ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
bb) egyéb felszíni vizektõl mért 5 méteres sávban; a védõtávolság 3 m-re csökkenthetõ, ha a mezõgazdasági mûvelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területû,
bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védõtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,
(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védõterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott elõírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.
6. § (1) A mezõgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termõhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.
(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplõ értékeket.
(3) Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott engedély kiadását követõ harmadik évben a talajvíz szintjét és minõségét - elsõsorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minõségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség (a továbbiakban: felügyelõség) részére.
(4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termõhely adottságainak megfelelõ adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetõk legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvezõ hatás elérése érdekében:
a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,
b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,
c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,
d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerû ellenõrzésrõl évente legalább egyszer gondoskodni kell.
(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ mûtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztõ közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban elõírtak szerint használható fel.
(7) A kijuttatandó mûtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.
(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysûrûség meghatározásánál a figyelembe veendõ állatok száma nem több mint 15 ÁE.
(9) Adott területen betakarítás után a megfelelõ talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú mûtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti idõszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az õszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elõsegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.
7. § Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhetõ - a talajvíz szintjét és minõségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezõnek ellenõriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkezõ, a talajvíz minõségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a felügyelõség részére.
8. § (1) Állattartó telepen képzõdött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyûjteni a külön jogszabályban meghatározott idõpontot követõen. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt elõírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelõségnek bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termõföldön történõ felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkezõ trágya meghatározott idõközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretû, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.
(2) Trágyatároló mûtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, elõre nem látható, szélsõséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekbõl származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minõségének meghatározásakor, legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplõ értékeket és elõírásokat kell figyelembe venni.
(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag mûszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelõ építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkezõ felületnek, az ezt alkotó anyagnak kell biztosítania. Ezek lehetnek mûanyagok, így különösen fóliák, mûanyag lemezek és bevonatok, vízzáró, szulfátálló betonok és a korróziónak ellenálló fémek. A tervezés során figyelembe veendõ elõírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza.
(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott idõpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.
(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyûjtésére is alkalmas gyûjtõcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhetõ.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendõnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthetõ.
(9) Ha mélyalmos tartás esetén képzõdött trágya, illetve karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termõföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.
(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkezõ silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyûjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.
(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott idõszak hossza alapján kell megállapítani.
(12) Mûtrágya, illetve egyéb termésnövelõ anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.
(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthetõ.
9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthetõ és nem tartható fenn:
a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,
b) november 15.-április 1. között mezõgazdasági mûvelés alatt álló táblán.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezõgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthetõ, ha a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, illetve felszíni víz nincs 100 m távolságon belül.
(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezõgazdasági mûvelés alatt álló táblán nem tárolható.
(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.
(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek
10. § (1) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a gazdálkodási évre vonatkozóan (szeptember 1. és az azt követõ év augusztus 31. között) az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella mûvelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelõ adattartalommal.
(2) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytató a 6. számú melléklet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követõ december 31-ig a mezõgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.
(3) A szervestrágya hasznosítási módjában bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére.
(4) A tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint beérkezett adatokat feldolgozza a termõföld használatra vonatkozó kötelezõ elõírások teljes körû adminisztratív ellenõrzése mellett. A talajvédelmi hatóság az adatokból évenként összesítést készít.
(5) A tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti adatlapok trágyatárolásra vonatkozó adatait a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõség részére 60 napon belül elektronikus úton megküldi. Az országosan egységes elektronikus adatszolgáltatás formátumát a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyezteti.
(6) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a nyilvántartást, a (2) bekezdés szerint beküldött adatlap másolatát, valamint a talajvédelmi terveket 5 évig meg kell õriznie.
(7) A (2) bekezdés alapján beérkezõ adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefüggõ feladatok ellátásáról a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelemi és vízügyi miniszterrel együttmûködve gondoskodik.

Záró és átmeneti rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.
(2) A 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatást e rendelet 6. számú mellékletében szereplõ adatlapon kell benyújtani a 2008. január 1. és december 31. közötti idõszakra a tárgyévet követõ február 28-ig a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz. A trágya átadás és átvételre vonatkozó adatoknak e jogszabály hatálybalépését követõen kell a nyilvántartásban szerepelni. E rendelet 10. § (1)-(2) bekezdésében foglalt nyilvántartás és adatszolgáltatás elsõ tárgyidõszaka 2008. szeptember 1.-2009. augusztus 31. közötti gazdálkodási év.
12. § E rendelet a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (1), (2), (4), és (6) bekezdésével, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja.