Drasztikus csökken a sertés felvásárlási ára, annak ellenére, hogy a háború óta nem volt ilyen alacsony a hazai egyedszámuk. Az árcsökkenésért az erősödő forint, valamint a nyugat-európai import egyaránt felelős.
"A sertéshús ágazat hanyatlása akkor kezdődött, amikor uniós csatlakozásunk második évében exportőrből nettó importőré váltunk. A hazai sertéshúsfogyasztást jelenleg hatvanöt-nyolcvan százalékban fedezi a hazai állatállomány" - mondja kérdésünkre Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A forint erősödésével ismét megéri nyugati sertést és sertéshúst behozni, a vágóhidak, kereskedők sokat is importálnak. A magyarországi sertésexport három-négy éve stabil, évi nyolcvan-százezer tonna hús kerül külföldre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai sertésállomány idén júniusban 3,2 millió alá esett. Az anyakocák száma az előző évi adatokhoz képest tíz százalékkal, kétszázhuszonötezerre fogyott. Legnagyobb csökkenést az egyéni gazdaságokban regisztrálták, itt közel húsz százalékos volt az állománycsökkenés, az anyakocák száma 2008 júniusa óta tizenkét százalékkal lett kevesebb.
A sertéshús ára az augusztusi szinthez képest szeptemberben három százalékot csökkent. Az élősertés átvételi árak jelenleg kétszáznyolcvan-háromszáz forint között mozognak, kilónként holott augusztus elején még háromszáznegyven forint volt az országos átlag. Az esés mértéke tehát tizenöt-tizenhat százalék. "Hiába az alacsony ár, ha a magyar árak az uniós szintet követik. A kereskedő onnan szerzi be az árut, ahol olcsóbb; miért venné meg a magyart, ha kedvezőbb az import? Nem Ausztriában élünk, ahol a legfontosabb tényező - az üzleti életben és vásárláskor is - az áru osztrák eredete."
Egy családi gazdaságban teljes körű a sertések hasznosítása
A jelenlegi gazdasági viszonyok között a magyar fogyasztónak egy szempont számít, az ár. A minőség és a származás háttérbe szorul. Menczel Edit úgy látja, a hazai sertéságazat több sebből vérzik, a lokálpatriotizmus hiánya csak az egyik gond. "A sertés-termékpályán keletkezett jövedelem aránytalanul oszlik szét; a multikat képviselő kereskedelem sokkal nagyobb részt kap belőle, mint a termelő vagy a feldolgozó. Az nem megoldás, hogy minden állattartó gazda feldolgozó üzemet létesít, és önmaga harcol a piacra kerülésért. Gondot jelentenek a feketegazdaságból származó termékek is, amik becslések szerint a hazai sertéshús-forgalom mintegy harminc százalékát adják." Hozzáteszi: Magyarországon addig lesz feketegazdaság, míg az ÁFA huszonöt százalék, a környező országokban pedig nyolc-tíz százalék között mozog. "A komplex jelenség ellen következetes, összefogott, határozott fellépés lenne szükséges."
"A nyugat-európai példát kell követni, ahol a termelők és a feldolgozók nem egyenként, hanem cégcsoportba tömörülve próbálják akaratukat érvényesíteni a multikkal szemben" - feleli kérdésünkre Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. "Jelenleg sok kis hazai feldolgozó áll a multikkal szemben."
