66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet
az állati eredetû élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról
Az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 2., 5. és 20., valamint 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) képesített vadhúsvizsgáló: az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) 3. melléklete IV. szakasza I. fejezetének 2. pontja szerint képzett személynek minõsülõ személy, aki részt vett az erre a célra meghirdetett elméleti és gyakorlati képzést nyújtó tanfolyamon, a tananyagból eredményes vizsgát tett, errõl megfelelõ igazolással rendelkezik, és akit az illetékes megyei (fõvárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) nyilvántartásba vett,
b) vad-kísérõ jegy: a nagyvad megjelölésére szolgáló, vízhatlan, papírból készült, a melléklet szerinti formában kiállított nyomtatvány,
c) másodlagos húsvizsgálat: a hatósági állatorvos vagy a jogosult állatorvos által már megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minõsített (megjelölt) hús ellenõrzése.
(2) E rendelet tekintetében az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet fogalommeghatározásait megfelelõen alkalmazni kell.
2. § Tiltott módon forgalomba hozottnak minõsül az az állati eredetû élelmiszer, amelyet közfogyasztásra
a) állat-egészségügyi határállomás megkerülésével harmadik országból kereskedelmi vagy egyéb célra hoztak be,
b) állat-egészségügyi zárlati intézkedés megszegésével forgalmaznak,
c) e célra nem engedélyezett helyen és módon állítottak elõ vagy ilyen helyen hoztak forgalomba,
d) a kötelezõen elõírt élelmiszer-higiéniai vizsgálat elmulasztásával szándékoznak értékesíteni, vagy
e) az eredet, illetve a húsvizsgálat hitelt érdemlõ igazolásának hiányában forgalmaznak.
3. § (1) Az élelmiszer-forgalmazás során a hatósági állatorvos és a jogosult állatorvos élelmiszer-biztonsági ellenõrzése a származásra, eredetre és az állati eredetû élelmiszerek fogyasztásra való alkalmasságának elbírálására terjed ki.
(2) A hatósági állatorvos, illetve a jogosult állatorvos szükség szerint további kiegészítõ vizsgálatra térítésmentesen mintát vehet.
(3) Az ellenõrzés tényét az élelmiszer-birtokosnál írásban kell rögzíteni. Amennyiben súlyosabb vagy ismétlõdõ hiányosság tapasztalható, minden részletre kiterjedõ jegyzõkönyvet kell készíteni. A fogyasztásra alkalmatlan, romlott, szennyezõdött vagy bármely más okból a fogyaszthatóság szempontjából kifogásolható állati eredetû élelmiszert le kell foglalni, forgalmazását meg kell tiltani és a forgalomból ki kell vonni, továbbá megjelölve el kell különíteni és a külön jogszabályban elõírtak szerint ártalmatlanítani kell.
(4) Az élelmiszer-birtokos köteles gondoskodni a lefoglalt élelmiszer szakszerû, elkülönített és biztonságos megõrzésérõl, a kiegészítõ vizsgálat és az ártalmatlanítás helyére történõ szállításáról. Az élelmiszer-birtokos a hatósági állatorvos, illetve a jogosult állatorvos határozatban foglalt intézkedésének köteles eleget tenni.
4. § (1) Az eljáró hatósági állatorvos, állomás, illetve jogosult állatorvos az állat-egészségügyi ellenõrzés megállapításai alapján - további vizsgálat nélkül - határozattal lefoglalja és ártalmatlanításra utalja az állati eredetû élelmiszert, ha
a) tiltott módon hozták forgalomba,
b) hamisított vagy a fogyasztót félrevezetõ módon forgalmazták,
c) nagyfokú érzékszervi elváltozást mutat,
d) fogyaszthatósági határideje lejárt, vagy
e) minõségmegõrzési ideje lejárt.
(2) Az eljáró hatósági állatorvos, állomás, illetve jogosult állatorvos az állati eredetû élelmiszer forgalmazását felfüggeszti, és kezdeményezi a forgalmazóhely mûködési engedélyének visszavonását, illetve bezáratását, ha az üzemeltetõ az adott forgalmazóhelyre vonatkozó mûködési engedéllyel nem rendelkezik, vagy az állati eredetû élelmiszert tiltott módon forgalmazza.
5. § A díjköteles másodlagos húsvizsgálatot - két hónapot meghaladó belföldi tárolás esetén - a hús és húskészítmény közvetlen fogyasztói forgalomba bocsátása vagy az élelmiszer-ipari célú felhasználás elõtt kell végezni. Nem minõsül másodlagos húsvizsgálatnak a kiskereskedelmi forgalmazó vagy a vendéglátó, közétkeztetõ, hidegkonyhai felhasználó helyén végzett ellenõrzés. Nem kell elvégezni a másodlagos húsvizsgálatot a vákuumcsomagolt vagy egyéb friss hús esetén, ha a sertéshús hat napnál, a szarvasmarha- és borjúhús tizenöt napnál nem régebbi, azt megfelelõen hûtve tárolták, szállították, és külsõ szennyezõdéstõl mentes.
6. § (1) Vadhúsvizsgáló képesítést a vadbegyûjtõ hely üzemeltetõje, a hivatásos vadász és a vadász szerezhet.
(2) A képesített vadhúsvizsgálók képzése hatósági szakképzésnek minõsül. A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye középfokú végzettség és állami vadászvizsga megléte vagy a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítõk külön jogszabályban meghatározott szakképzési követelményeinek teljesítése.
(3) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének szervezõje az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat), amely a szakmai képzést az Országos Magyar Vadászkamarával (a továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve végzi. Az oktatásra a Szolgálat és a vadászkamara által kijelölt személyek jogosultak. A vizsgabizottság tagjai: az Állategészségügyi Szolgálat képviseletében 2 fõ, a vadászterület szerint illetékes vadászati hatóság és a vadászkamara képviseletében 1-1 fõ.
(4) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének írásos tananyaga a vadászkamara területi szervezeténél szerezhetõ be.
(5) A képesített vadhúsvizsgálót az illetékes állomás nyilvántartásba veszi. Az állomás a képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó elõírások megsértése esetén a képesített vadhúsvizsgálót nyilvántartásából törli.
(6) A 853/2004/EK rendelet 3. melléklete, IV. szakasza, II. fejezete 4. pontjának a) és b) alpontja szerinti nyilatkozattételi, illetve tájékoztatási kötelezettségnek a képesített vadhúsvizsgáló vad-kísérõ jegy kiállításával tesz eleget.
7. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékek elõállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételekrõl szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezésérõl, valamint a 89/662/EGK, a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2004. április 21-i 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti:
a) a vadon élõ állat és a tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról szóló 9/2002. (I. 23.) FVM rendelet,
b) a vadon élõ állat és a tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról szóló 9/2002. (I. 23.) FVM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (II. 4.) FVM rendelet,
c) a tojástermékek elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 23/2002. (IV. 5.) FVM rendelet,
d) a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 40/2002. (V. 14.) FVM rendelet,
e) a trichinella fertõzésre fogékony állatok friss húsának trichinella vizsgálatáról szóló 69/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet,
f) a friss baromfihús elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet,
g) a friss hús elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet,
h) a friss hús elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet módosításáról szóló 118/2004. (VII. 12.) FVM rendelet,
i) a húskészítmények és egyes egyéb állati eredetû termékek elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 20/2003. (II. 28.) FVM rendelet,
j) a hús-, húskészítmény-forgalmazás rendjérõl, feltételeirõl és állat-egészségügyi ellenõrzésérõl szóló 79/2003. (VII. 7.) FVM rendelet,
k) meghatározott vízi jármûvek fedélzetén kezelt halászati termékekre vonatkozó alapvetõ élelmiszer-higiéniai feltételekrõl szóló 23/2004. (III. 2.) FVM rendelet,
l) a tengeri puhatestû állatok tenyésztésének és élve történõ forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 80/2004. (V. 4.) FVM rendelet,
m) az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének második része.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontja és az 5. § 2007. január 1-jén hatályát veszti.
5 lenyűgöző arborétum télen Magyarországon
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt...
Agyaggolyók a növénygondozásban: Minden, amit tudnod kell
Az agyaggolyók – vagy más néven LECA (Lightweight Expanded Clay Aggregate) – a kertészkedés és növénygondozás világában az egyik legnépszerűbb talajhelyettesítők...
A legnépszerűbb karácsonyi cserepes virágok bemutatása és gondozása
A karácsonyi cserepes virágok nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem melegséggel és életörömmel töltik meg otthonunkat az ünnepek idején. A karácsonyhoz szorosan kapcsolódnak...
Hogyan lesz piros a mikulásvirág? Tippek a virágoztatáshoz
A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) az ünnepi időszak egyik legkedveltebb növénye, hiszen élénkpiros (vagy néha rózsaszín, fehér) fellevelei igazi karácsonyi hangulatot...
Téli borsó vetése: hasznos tippek a gazdag tavaszi szürethez
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket....
A legszebb orchidea fajták: ezeket add ajándékba idén karácsonykor
Az orchidea fajták nemcsak különleges szépségükkel, hanem eleganciájukkal is lenyűgöznek, így tökéletes ajándékot jelentenek bármilyen alkalomra – különösen az...
Öreg karácsonyi kaktusz? Mutatjuk, hogyan fiatalíthatod meg
A karácsonyi kaktusz (Schlumbergera) sok háztartás kedvence, különösen a téli ünnepek alatt, amikor gyönyörű virágait bontja. Az idő azonban a növényekre is hatással van, és...
Az ásás: a talajforgatás előnyei és hátrányai szakértői szemmel
A talajforgatás, más néven ásás, avagy talajművelés, a mezőgazdasági gyakorlat része, amely számos előnnyel jár, de a modern agrárkutatások és környezeti megfontolások...
Vágott vagy földlabdás karácsonyfa? Így válassz a szakértő szerint
A karácsony közeledtével sok család számára elengedhetetlenné válik a karácsonyfa kiválasztása. A legelterjedtebb lehetőségek közé tartozik a vágott és a földlabdás...
Ehető karácsonyi dekorációk – Szép és finom ötletek az ünnepekre
Az ehető karácsonyi dekorációk nemcsak feldobják az ünnepi hangulatot, finomak és szépek, hanem közös kreatív programként is szolgálnak a család számára. Mézeskalács...
Föld nélküli amarillisz nevelés: vízben vagy viaszosan is csodás
Az amarillisz (Hippeastrum) az egyik legkedveltebb szobanövény, különösen télen és kora tavasszal, amikor gyönyörű, nagy virágai az otthon díszei lehetnek. Bár hagyományosan...
Fenyőfa vásár kisokos: melyik karácsonyfa fajtát válaszd idén
A fenyőfa vásárok megjelenése hivatalosan is elindítja az ünnepi készülődést, és ilyenkor sokan azon gondolkodnak: idén milyen legyen a fa? Kicsi vagy nagy? Klasszikus lucfenyő,...