Organikus kertészként bizonyára tisztában vagy vele, hogy a rózsák termesztése egy igazán komoly kihívás lehet. Amellett, hogy gyönyörűek, a rózsák rendkívül kényes virágok, ráadásul számos betegség és kártevő is megtámadhatja őket kertedben. Kellő gondoskodással és türelemmel azonban a te kertedet is díszíthetik pompás rózsabokrok, ráadásul úgy, hogy mindehhez csak természetes módszereket alkalmazol. Íme néhány tipp, ami segít majd ebben!
Válassz helyet rózsáid termesztéséhez
Először is el kell döntened, hogy hol szeretnéd termeszteni rózsáidat. Fontos, hogy olyan helyett válassz nekik, ahol a lehető legjobb körülmények között növekedhetnek majd. Lehet például, hogy egy lugasra vagy falra szeretnéd felfuttatni őket, vagy egy rózsaágyásban gondolkodsz. Bármi is a terved, az alábbi szempontok alapján válassz helyet rózsáidnak.
Az első szempont, hogy a rózsáknak nagyon fontos a napfény. Ültesd őket olyan helyre, ahol naponta legalább 6-8 órát sütkérezhetnek (és ahol a talaj jól elvezeti a felesleges vizet a gyökereiktől). A második szempont, hogy rengeteg helyre lesz szükségük. Mivel fokozottan fogékonyak a betegségekre, nagyon fontos, hogy jól járjon közöttük a levegő, tehát ne ültesd őket túl közel egymáshoz, vagy más növényekhez. Minden rózsabokornak legalább 1 méteres körre van szüksége maga körül, hogy kényelmesen éldegélhessen kertedben.
Készítsd elő a talajt számukra
A talajminőség szintén kulcsfontosságú a rózsák termesztéséhez. Ha kerted talaja túl homokos, vagy túl agyagos, akkor érdemes a felső rétegét külön vásárolt, jó minőségű talajra lecserélni, és még abba is egy nagy adag komposztot keverni. Ha a talaj pH-értékéről van szó, a rózsák kényesebbek, mint a legtöbb növény. Az ideális érték 6,5 pH körül mozog számukra.
Miután sikerült megállapítanod ágyásaid pH értékét (fontos, hogy több helyen is mérj ehhez), akkor különböző anyagok hozzáadásával szükség szerint lúgosabbá, vagy savasabbá alakíthatod azt. Ha organikus módszerrel szeretnéd savasabbá tenni kerti talajodat rózsáid termesztéséhez, akkor szerves talajtakarót érdemes használni, ami a talajban élő mikroszkopikus élőlények számára is hasznos.
Jó megoldás erre a fenyőlevélből, fenyőkéregből, vagy fűrészporból készült talajtakaró. Savasabb kémhatást eredményeznek még az olyan konyhai maradékok is, mint a citromhéj, vagy a kávézacc. A következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet!
Forrás: Fotók: Schutterstock
