Az őszi káposztarepce a hazai szántóföldi növénytermesztésben a kalászosok, kukorica és napraforgó után a negyedik legfontosabb növény. Az elért hazai termésátlagok azonban azt mutatják, hogy mind a termesztéstechnológián, mind a repce növényvédelmén bőven van még javítani való.
Kártevők elleni védekezés
Az őszi időszakban a kártevő rovarok közül kiemelt figyelmet érdemel a nagy repcebolha, a földi bolhák és a repcedarázs. Ezek a kikelő fiatal növényeken táplálkoznak és nem ritkán komoly károkat okoznak. A nagy repcebolha egynemzedékes faj, melynek a lárvája és az imágója is károsítja a repcét. Csapadékos években képes tömegesen felszaporodni. A szintén egynemzedékes földibolha fajok esetében csak az imágók károsítanak, a lárvák kártétele a gyökérzeten jelentéktelen. Elszaporodásuknak a tartósan meleg, száraz időjárás kedvez. A nagy repcebolha imágók ősszel a leveleket lyuggatják, tavasszal a szárat és a félig érett becőket hámozgatják. A lárvák ősszel az alsó levelek nyelében furkálnak, az ilyen levelek enyhébben, majd mind erőteljesebben sárgulnak, végül elfonnyadnak s letörnek a szárról. Emiatt a növény rosszul telel, és a kifagyás gyakoribb.
Tavasszal a lárva a szárban, ritkábban a gyökérnyaki részben rág járatokat. Emiatt a növény lassabban fejlődik, nehezebben megy szárba, kényszer érik. A földibolha fajok a leveleket szikleveles állapottól lyukszerűen hámozgatják. A megmaradt epidermisz elszárad, átszakad, a levél kilyukad. A kis levél szitaszerűvé válik, nagy egyedsűrűség esetén tarrágás is előfordulhat. Amennyiben a kelés elhúzódik, az ősz pedig száraz és meleg, számítani kell erős kártételükre. A bolhafajok megjelenését és egyedszámuk alakulását sárgatállal, sárga vagy szürke színű ragadós lapokkal vagy növényvizsgálattal állapíthatjuk meg.
A sárgatálakat talajszintbe kell kihelyezni, s ha a napi egyedszám a 40 db-ot eléri, vagy m²-enként 1 egyed található, számottevő kártétel lehetséges. Ha növényenkénti vizsgálatot végzünk, akkor abban az esetben, ha a levelek 5–10%-án vagy levelenként 2–3 rágásnyom található, védekezni kell. A keresztesvirágú gyomok irtásával a kártevők táplálkozási és szaporodási lehetőségei csökkenthetők. A jó tápanyagellátás kedvező az állomány egyenletes növekedésére, így a repce hamarabb „kinő a kártevő foga alól”. Több hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szerrel végezhető állománykezelés. A következő oldalon folytatom!
Forrás: Agrárium szaklap
