Többcélú épületrendszer
Célkitűzések, alapelvek
A magyar mezőgazdaság olyan gyorsan felépíthető könnyűszerkezetes építési rendszert is igényel, amely anyag- és költségtakarékos és mind alapterületében, mind légköbméterében növelhető, emellett az épület használhatósága (pl. hőszigetelése, épületgépészete) és technológiai felszereltsége továbbfejleszthető. Igény továbbá, hogy az épületrendszer különböző változataival és kiegészítő elemeivel alkalmas legyen az állattartásra (szarvasmarha, sertés, broyler csirke), tárolásra (szemestermény, gép, alom) és növénytermesztésre (fóliaház, üvegház) egyaránt.
A jelenlegi piaci helyzet, melyekre a mezőgazdasági termelők tőkehiánya jellemző, nem mindig igényli a komplett, végleges technológiával felszerelt épületeket. A gazdák fokozatosan, lehetőségeiknek megfelelően kívánnak beruházni. Így pl. van, aki először csak épületvázat és tetőt vásárol iparilag gyártott könnyűszerkezetes elemekből, a külső falat, válaszfalat, nyílászárókat, egyszerűbb berendezési tárgyakat (pl. kutrica, vályú) házilagos kivitelezéssel oldja meg.
A fenti célkitűzéseknek megfelelő, fémszerkezetű variábilis elemkészletet gyárt pl. a rakamazi KerülőVÁZ Kft., amelyet a Ferplan Kft. két mérnöke fejlesztett ki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közreműködésével. A célkitűzésekből adódik, hogy a többcélú, könnyűszerkezetes épületrendszer elsősorban farmergazdaságoknak és közepes méretű szövetkezeteknek ajánlható.
Alaptípus
A szerkezeti alaptípus méreteinek megválasztásánál figyelembe vették, hogy az épületet több célra is fel lehessen használni. A tehén és sertéstartás a két legfontosabb ágazat, ezért az alaptípus keresztmetszetét a középső 2,1 m széles útra felfűzött kétsoros tehénboxok, valamint sertéskutricák méretszükséglete (2×2,25 m) határozta meg. Az úton a közepes méretű traktor mozgását 3,0 m magas űrszelvény biztosítja. Ezen méretekhez hozzáadódik a két szélső létraoszlop (2×0,75 m), amely a rendszer legjellegzetesebb eleme (1. 2 ábra).
A 75 cm széles és 50 cm magas létrafokokkal készült oszlopok biztosítják:
- a falak elhelyezését a létra külső vagy belső oldalán;
- az épületgépészeti és technológiai berendezések, szerkezetek szerelését, elhelyezését;
- a vápacsatorna kiképzését;
- a tetőszellőzők beépítését;
- külső etetés esetén jászol elhelyezését;
- az épület magassága a létrafokoknak megfelelően változtatható.
A létraoszlopok hegesztett zártszelvényekből készülnek. Az alaptípus acél váza statikailag alul az alapba befogott létraoszlopokból és az erre csuklósan felfekvő kéttámaszú rácsos főtartókból áll. Ezek keretállás-távolsága szintén igazodik a mezőgazdasági technológiák méretrendjéhez, amely az 1,2 m többszöröse, esetünkben 3,6 m. Ennek a viszonylag kis keretállás-távolságnak az az előnye, hogy könnyű, kis méretű oszlopok és gerendák adódnak és a hosszirányú elemek, a vápák, szelemenek is anyagtakarékosan építhetők be. Az épület hossza a 3,6 m-es keretállás többszöröse lehet. A szerkezetet csavaros kapcsolatokkal lehet összeszerelni, a hosszirányú merevséget szélrácsok biztosítják. A legtöbb elem kézi erővel mozgatható. Az oszlopokat kiemelt kerékvető védi a sérülésektől. Az acél elemeket korrózió ellen tűzi horganyzással védik.
A szelemenek különböző anyagból készülhetnek. A rendszerhez a hidegen hajlított acél U szelvények tartoznak, de házilagos kivitel esetén lehet fenyő gerenda vagy akác gömbfa is. Természetesen, hőszigetelés nélküli tetők esetén ez vonatkozik a külső tetőhéjalásra is, mely a rendszernél fém (acél, alu) trapéz hullámlemez, más esetben lehet vízszigetelt deszka burkolat is. A szelemenek távolságát anyagok és héjalásuk szerint a 3. ábra mutatja be. A fémből készült hullámlemezeket páralecsapódás elleni réteggel kell ellátni a belső oldalon, mely lehet ráragasztott filcréteg vagy speciális felszórt páramentesítő anyag.
A váz másik fontos eleme a rácsos főtartó. Ez ún. „rácskígyóval” készül, ami azt jelenti, hogy a rácsrudakat külön-külön nem szabják le, hanem először a gömbvasból készült rácsot a kívánt alakban meghajlítják, rácskígyót készítenek, majd egyben a két zárt szelvényből készült övek közé hegesztik. Ez a megoldás anyagtakarékos és kis munkaóra-ráfordítással gyártható.
Az épületeket különféle térelhatárolásokkal tervezték meg a felhasználói igényeknek megfelelően. Alapvetően megkülönböztetnek hőszigetelés nélküli és hőszigetelt megoldásokat. Ezek készülhetnek a rendszer elemeivel vagy házilagosan. Az előbbinél helyszínen szerelt fémlemezek közötti ásványgyapot szigetelést, vagy pur-habos szendvics panelt alkalmaznak, az utóbbinál pedig téglafalat, vagy építőlemezből készült szerelt térelhatárolást. Az említett térelhatárolások különféle megoldásaira cikksorozatunk további részeinél még kitérünk.
Az alaptípus felhasználása kötött tartású tehenészet részére az 1. ábrán látható. Ebben az elrendezésben 1,2 m széles pihenőboxokat alakítanak ki, külső utas etetéssel. A külső fal házilagos kivitelezésnél deszkaburkolattal, a szellőzést kifelé emelkedő ablakokkal, egyszerű esetben fóliázott fa keretekkel oldják meg. Célszerű egy közbenső födém beépítése, melyet a rendszer elemeivel is, de akácfából házilagosan is meg lehet oldani. Ezekre a födémekre takarmány bálák raktározhatók, melyek télen egyben a hőszigetelést is biztosítják. A tehénistálló külön fűtése nem szükséges. Sertéstartás esetén (2. ábra) a fiaztatást és a hízlalást, egymástól elválasztva, különböző magasságú belső födémekkel lehet megoldani. A hőszigeteletlen oldalfalat, valamint a födémek feletti teret alombálák körberakásával lehet szigetelni. A szellőzést itt is emelkedő ablakok biztosítják. Ha ezek az ablakok tömör burkolatúak (pl. deszka), akkor nap elleni védelemre is használhatók. Az alaptípus géptárolásra is alkalmas, ekkor a hosszoldalon kell min. 3 m magas ajtót beépíteni. Ez esetben sugárzó fűtés használható. A létraoszlopok közé rakodópolcokat lehet beépíteni és ezzel az alkatrésztárolást gazdaságosan meg lehet oldani.
Szemestermény tárolásra mutat példát a 4. ábra. A terménytárolás a padozaton, a betárolás pedig szállítószalag segítségével történik. A szellőzés megfelelő csővezetékekkel és ventillátorokkal oldható meg, a csapó eső elleni védelmet konzolos előtető biztosítja.
Kiegészítő elemek
A kiegészítő elemek részben az alaptípusra szerelhetők fel, részben az alaptípushoz hozzáépíthetők. A 4. ábrán már látható egy előtető, mely eső elleni védelmet szolgál. További lehetőség nyílik bizonyos „bioépítészeti” elemek, állítható napkollektorok, érzékelők felszerelése, vagy üveg- illetve fóliaház hozzáépítésére az alaptípushoz. Ilyen elrendezés látható az 5. ábrán, amely alkalmas mind tehén, mind sertés tartására. Az üvegházat WICTEC típusú alumíniumszerkezettel oldja meg a rendszer, a fóliaházat pedig csővázzal, mely lehet alumínium vagy műanyag. Itt említjük meg, hogy a takarékos gazdálkodásnál az esővizet is felhasználják. Ezt szolgálja a nagyméretű vápacsatorna, amely összegyűjti a csapadékvizet, amivel lehet öntözni, felmosni, vagy az állatokat itatni.
A kiegészítő elemek másik csoportja olyan tetőelemeket tartalmaz, amely egyrészt bővíti az egyhajós alaptípust, másrészt egy középső kiemelt (bazilikás) tetőrésszel középfolyosós, kéthajós épület is létre hozható. Kiemelt sátortetős megoldást mutat a 6. ábra. A kiemelésnek kettős funkciója van: bukó ablakok beépítésével felső szellőzést tesz lehetővé és a közbenső födémre tárolt alomnak nagyobb fedett tárolási lehetőséget biztosít. Ebben az épületben kötetlen tartású tehenészetet lehet berendezni, boxos tartással, alomtárolással. A takarmánykiosztás kívülről kocsiról, a trágyakitolás traktorral történhet. Előtető elemet itt is célszerű beépíteni. Figyelemre méltó, hogy az épület szellőzése, hőszigetelése gondosan, természetes úton van megoldva. A kiemelt rész lehet félnyeregtető is, az épület funkciója pedig sertéstartás. Készülnek olyan kiegészítő tetőelemek is, amelyek nincsenek kiemelve, hanem az alaptípus tetőhajlását követik, azzal egy síkban vannak. Ez esetben a tető vízgyűjtő felülete megnő. A 7. ábra ilyen épület keresztmetszetét mutatja, hízómarha istálló részére a főhajóban, szemestermény siló részére a mellékhajóban. A silóban gépi betárolás lehetséges, a szellőztetést pedig ventillátorral és emelkedő ablakokkal lehet megoldani.
Többhajós bővítés
A rendszer lehetővé teszi tetszőleges számú hajó kialakítását, belső vápacsatornával és vízelvezetéssel, mi azonban csak a kéthajós változatot mutatjuk be a 8. ábrán. Ez a középső létraoszlopra kiegészítő elemként felhelyezett, tetőszellőzővel készült típus. Az épület broyler csirke tartására van kialakítva, gépesített takarmánykiosztással, gépi szellőzéssel a tetőgerincen és az oldalfalakon keresztül. Az épület hőszigetelt. A tető hőszigetelése a rácsos tartó alsó síkjára került, a külső hidegtető és a szigetelés közötti rész át van szellőztetve. A kéthajós típusba kötetlen tartású tehénistálló is elhelyezhető, az egyik hajóban fejőház is kialakítható.
A rendszerrel a legváltozatosabb épületek alakíthatók ki. Végső fejlesztésére mutat példát a 9. ábra, amelyen négysoros sertéshízlaló látható almos tartással, tolólapos kitrágyázással. A fedett munkavégzést oldalhajók biztosítják, a szellőzést és takarmányozást a kiemelt sátortető teszi lehetővé. Ebbe az épületben még négysoros kötött tartású tehenészetet, vagy az egyik főhajóban tehenészetet, a másikban sertéstartást is ki lehet kialakítani.
Ennek a többcélú, fejleszthető mezőgazdasági épületnek a kialakítását a könnyűszerkezetes megoldások tették lehetővé.
Ábrák jegyzéke
1. ábra Alaptípus tehénistálló részére
2. ábra Alaptípus sertéstartás részére
3. ábra Szelemenek távolsága különböző megoldásoknál
4. ábra Pados, szemestermény tárolás az alaptípusnál
5. ábra Állattartó épület keresztmetszete kiegészítő elemekkel
6. ábra Alaptípus bővítése kiemelt sátortetővel és folyosóval tehénistálló részére
7. ábra
Alaptípus bővítése síkban futó félnyereg-tetővel szarvasmarha istálló és szemestermény siló részére
8. ábra Kéthajós broyler csirke nevelő épület
9. ábra Négysoros sertéshizlaló, kiemelt sátortetővel, oldalhajókkal
