"A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és változékonyság."
Az emberiség nagyon korán felismerte, hogy hogyan lehet a természeti kincseket a saját hasznára fordítani. Az esővíz hasznosítás módszere több ezer éves múltra tekint vissza.
"A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és változékonyság."
Az emberiség nagyon korán felismerte, hogy hogyan lehet a természeti kincseket a saját hasznára fordítani. Az esővíz hasznosítás módszere több ezer éves múltra tekint vissza.
A csapadékvíz hasznosítás jelentősége
Napjainkban a víz értéke egyre jobban növekszik. A felszíni és felszínalatti vízkészlet minősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott. A háztartásokban az élelmiszer minőségű ivóvíz használata az emelkedő víz- és csatornadíjak miatt 1990 óta számottevően csökkent. A településeken keletkező csapadékvizek elvezetése, befogadóba történő juttatása igen jelentős költségeket ró az önkormányzatokra és a lakosokra. Komoly feladat és költség a települések belterületén szükségessé váló új csapadékelvezető rendszerek kiépítése és a meglévő nyíltárkos csapadékelvezető csatornahálózat tisztán- és karbantartása is.
Ezen költségek csökkentése és a víz, mint környezeti érték megóvására irányul az esővíz hasznosító rendszer.
Az urbanizáció rohamos növekedése, a települések fejlődése egyre több tetőfelületet eredményez, sok új szilárd burkolat keletkezik, amely megváltoztatja a víz természetes útját. Így az emberi beavatkozás a természetes hidrológiai körfolyamatokba jelentősen megváltoztatta a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét. Az esővíz hasznosító rendszerek létesítése és üzemeltetése hozzájárul a víz, mint környezeti kincs védelméhez. Meg kell említeni, hogy az elválasztott rendszerű csatornahálózatoknál igen gyakoriak az illegális bekötések. Ez azt jelenti, hogy a szennyvízcsatorna hálózatba házilagosan - a törvények és rendeletek ellenére - bekötik a tetőfelületről összegyűjtött, egyébként igen értékes csapadékvizet. Ennek eredményeként a szennyvízcsatorna hálózat túlterhelté válik és nagyobb záporok idején gyakoriak a visszaduzzasztások, így a tisztítótelepeken súlyos gondok jelentkeznek. Ezzel kárt okoznak az ökológiai egyensúlyban, valamint a csatornahálózatot üzemeltető cégnek is. Csapadékvíz hasznosító rendszer alkalmazásakor ez a probléma nem jelentkezik.
Magyarországi csapadék mennyiség
Hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség 600 mm (1. ábra). Ez a szám régiónkként eltérhet, de az utóbbi negyven év adatai alapján {Országos Meterológia Szolgálat} ez igaz. Magyarország területe 93.030 km2, lakosainak száma 10.043.000 fő {www.ksh.hu 2000. január 1. adat}. Így az egy lakosra jutó évi csapadékmennyiség közel 558 ezer m3.
1. ábra
Ivóvíz megtakarítás
Csapadékvizet lehet alkalmazni a háztartásban WC-k öblítésére - 25 liter/fő/nap - mosásra - 50 liter/alkalom -kifejezetten előnyös lágysága miatt, öntözésre és locsolásra - 0,06 liter/m2/nap - továbbá autómosásra és minden olyan célra, ahol nem szükséges az élelmiszer minőségű, drága ivóvíz.
Jól méretezett és kihasznált esővíz hasznosító rendszerrel az éves ivóvízfogyasztás több mint felével csökkenthető. (2. ábra). Az ivóvíz megtakarítás egy négy személyes háztartásnál, közepes méretű családi ház esetén, fogyasztói szokásoktól függően évente akár 50 - 100 m3 is lehet.
2. ábra
A csapadékvíz hasznosító rendszer elemei (3. ábra)
Az összegyűlt esővíz elvezetését szolgáló csővezetékek (1).
Az elvezetett víz minőségét befolyásoló szűrők (2), melyek mechanikai szűrést biztosítanak. Ezek beépíthetők az ereszcsatornák ejtővezetékébe, a ciszterna beömlőnyílása elé, vagy magába a ciszternába is.
Csapadékvíz tároló tartály, ciszterna, ami lehet beton, vagy műanyag. Elhelyezése lehetőleg kültéren földbe süllyesztve, esetleg épületen belül pincébe, alagsorba telepítve (3).
Gépészeti elemek, amelyek tartalmazzák a szivattyút, valamint a hozzá kapcsolódó szabályzó és védő elemeket (4). Ezek általában ESPA Prisma, Aspri, GEP-Irm, vagy KSB Multi-Eco-Pro szivattyú típusok.. Alkalmaznak száraz beépítésű és búvárszivattyút is. A kétféle megoldás közötti döntés a helyszíni viszonyoktól függ. Utóbbit a ciszternába építik be, a vízelvétel azonban minkét megoldásnál a felsőbb, tisztább víztérből történik. A nyomóoldali vezeték hálózatnak mindig teljesen el kell különülnie a vezetékes ivóvíz hálózattól (két csöves rendszer).
3. ábra
Fontos tudni, hogy a rendszerbe csak a tetőfelületről összegyűlt esővizet lehet bevezetni, útfelületről szigorúan tilos!
Méretezés
A rendszer méretezése tapasztalati képletek alapján történik. Ehhez szükség van az adott terület éves csapadékmennyiségére, a tetőfelület vízszintes vetületének nagyságára és anyagára - ami meghatározza a tetőlefolyási veszteséget - a háztartásban élő személyek számára és vízigényére. Ennek az igénynek nagy részét esővízzel lehet kiváltani. Átlagosan azt lehet mondani, hogy egy fő napi vízigénye 80 - 120 liter, ami azonban változhat az adott terület szociális, gazdasági, kulturális helyzetétől. A fővárosban ez az érték 120-180 liter fejenként, naponta. A méretezés végeredményeképpen meg lehet határozni a ciszterna ideális térfogatát, majd ki lehet választani a gépészeti elemeket. A számításokhoz a különböző cégek (GEP, HYDRO-KING, WILO) - egymástól kis mértékben - eltérő képleteket alkalmaznak.
Gazdaságosság
Látni kell, hogy pillanatnyilag Magyarországon a csapadékvíz hasznosító rendszerek alkalmazása nem jelent rövid távú gazdasági megtérülést (8-12 év). Talán szükséges lenne az állam támogató beavatkozása, mint a fejlettebb EU tagállamokban, pl. Németországban, ahol a rendszer beruházási költségének akár felét központilag finanszírozzák. Az Uniós csatlakozás küszöbén érdemes elgondolkoznunk azon, hogy az effektív gazdasági hasznon felül, az ökológia védelmét is biztosítsuk úgy, hogy az utánunk következő generációknak jobb minőségű környezetet, életteret adhassunk át. Erre mutató jel, hogy a megújuló energiák (napenergia, szélenergia stb.) hasznosítását, bár egyenlőre még csak szimbolikus mértékben, a Magyar Állam is támogatja.
(Irodalom: Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései, A vízről, mint olyanról 2. oldal, Magyar Tudományos Akadémia 2002.)
Az emberiség nagyon korán felismerte, hogy hogyan lehet a természeti kincseket a saját hasznára fordítani. Az esővíz hasznosítás módszere több ezer éves múltra tekint vissza.
A csapadékvíz hasznosítás jelentősége
Napjainkban a víz értéke egyre jobban növekszik. A felszíni és felszínalatti vízkészlet minősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott. A háztartásokban az élelmiszer minőségű ivóvíz használata az emelkedő víz- és csatornadíjak miatt 1990 óta számottevően csökkent. A településeken keletkező csapadékvizek elvezetése, befogadóba történő juttatása igen jelentős költségeket ró az önkormányzatokra és a lakosokra. Komoly feladat és költség a települések belterületén szükségessé váló új csapadékelvezető rendszerek kiépítése és a meglévő nyíltárkos csapadékelvezető csatornahálózat tisztán- és karbantartása is.
Ezen költségek csökkentése és a víz, mint környezeti érték megóvására irányul az esővíz hasznosító rendszer.
Az urbanizáció rohamos növekedése, a települések fejlődése egyre több tetőfelületet eredményez, sok új szilárd burkolat keletkezik, amely megváltoztatja a víz természetes útját. Így az emberi beavatkozás a természetes hidrológiai körfolyamatokba jelentősen megváltoztatta a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét. Az esővíz hasznosító rendszerek létesítése és üzemeltetése hozzájárul a víz, mint környezeti kincs védelméhez. Meg kell említeni, hogy az elválasztott rendszerű csatornahálózatoknál igen gyakoriak az illegális bekötések. Ez azt jelenti, hogy a szennyvízcsatorna hálózatba házilagosan - a törvények és rendeletek ellenére - bekötik a tetőfelületről összegyűjtött, egyébként igen értékes csapadékvizet. Ennek eredményeként a szennyvízcsatorna hálózat túlterhelté válik és nagyobb záporok idején gyakoriak a visszaduzzasztások, így a tisztítótelepeken súlyos gondok jelentkeznek. Ezzel kárt okoznak az ökológiai egyensúlyban, valamint a csatornahálózatot üzemeltető cégnek is. Csapadékvíz hasznosító rendszer alkalmazásakor ez a probléma nem jelentkezik.
Magyarországi csapadék mennyiség
Hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség 600 mm (1. ábra). Ez a szám régiónkként eltérhet, de az utóbbi negyven év adatai alapján {Országos Meterológia Szolgálat} ez igaz. Magyarország területe 93.030 km2, lakosainak száma 10.043.000 fő {www.ksh.hu 2000. január 1. adat}. Így az egy lakosra jutó évi csapadékmennyiség közel 558 ezer m3.
1. ábra
Ivóvíz megtakarítás
Csapadékvizet lehet alkalmazni a háztartásban WC-k öblítésére - 25 liter/fő/nap - mosásra - 50 liter/alkalom -kifejezetten előnyös lágysága miatt, öntözésre és locsolásra - 0,06 liter/m2/nap - továbbá autómosásra és minden olyan célra, ahol nem szükséges az élelmiszer minőségű, drága ivóvíz.
Jól méretezett és kihasznált esővíz hasznosító rendszerrel az éves ivóvízfogyasztás több mint felével csökkenthető. (2. ábra). Az ivóvíz megtakarítás egy négy személyes háztartásnál, közepes méretű családi ház esetén, fogyasztói szokásoktól függően évente akár 50 - 100 m3 is lehet.
2. ábra
A csapadékvíz hasznosító rendszer elemei (3. ábra)
Az összegyűlt esővíz elvezetését szolgáló csővezetékek (1).
Az elvezetett víz minőségét befolyásoló szűrők (2), melyek mechanikai szűrést biztosítanak. Ezek beépíthetők az ereszcsatornák ejtővezetékébe, a ciszterna beömlőnyílása elé, vagy magába a ciszternába is.
Csapadékvíz tároló tartály, ciszterna, ami lehet beton, vagy műanyag. Elhelyezése lehetőleg kültéren földbe süllyesztve, esetleg épületen belül pincébe, alagsorba telepítve (3).
Gépészeti elemek, amelyek tartalmazzák a szivattyút, valamint a hozzá kapcsolódó szabályzó és védő elemeket (4). Ezek általában ESPA Prisma, Aspri, GEP-Irm, vagy KSB Multi-Eco-Pro szivattyú típusok.. Alkalmaznak száraz beépítésű és búvárszivattyút is. A kétféle megoldás közötti döntés a helyszíni viszonyoktól függ. Utóbbit a ciszternába építik be, a vízelvétel azonban minkét megoldásnál a felsőbb, tisztább víztérből történik. A nyomóoldali vezeték hálózatnak mindig teljesen el kell különülnie a vezetékes ivóvíz hálózattól (két csöves rendszer).
3. ábra
Fontos tudni, hogy a rendszerbe csak a tetőfelületről összegyűlt esővizet lehet bevezetni, útfelületről szigorúan tilos!
Méretezés
A rendszer méretezése tapasztalati képletek alapján történik. Ehhez szükség van az adott terület éves csapadékmennyiségére, a tetőfelület vízszintes vetületének nagyságára és anyagára - ami meghatározza a tetőlefolyási veszteséget - a háztartásban élő személyek számára és vízigényére. Ennek az igénynek nagy részét esővízzel lehet kiváltani. Átlagosan azt lehet mondani, hogy egy fő napi vízigénye 80 - 120 liter, ami azonban változhat az adott terület szociális, gazdasági, kulturális helyzetétől. A fővárosban ez az érték 120-180 liter fejenként, naponta. A méretezés végeredményeképpen meg lehet határozni a ciszterna ideális térfogatát, majd ki lehet választani a gépészeti elemeket. A számításokhoz a különböző cégek (GEP, HYDRO-KING, WILO) - egymástól kis mértékben - eltérő képleteket alkalmaznak.
Gazdaságosság
Látni kell, hogy pillanatnyilag Magyarországon a csapadékvíz hasznosító rendszerek alkalmazása nem jelent rövid távú gazdasági megtérülést (8-12 év). Talán szükséges lenne az állam támogató beavatkozása, mint a fejlettebb EU tagállamokban, pl. Németországban, ahol a rendszer beruházási költségének akár felét központilag finanszírozzák. Az Uniós csatlakozás küszöbén érdemes elgondolkoznunk azon, hogy az effektív gazdasági hasznon felül, az ökológia védelmét is biztosítsuk úgy, hogy az utánunk következő generációknak jobb minőségű környezetet, életteret adhassunk át. Erre mutató jel, hogy a megújuló energiák (napenergia, szélenergia stb.) hasznosítását, bár egyenlőre még csak szimbolikus mértékben, a Magyar Állam is támogatja.
(Irodalom: Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései, A vízről, mint olyanról 2. oldal, Magyar Tudományos Akadémia 2002.)
Forrás: Agrárágazat
