Az Európa Tanács 2005. szeptember 20. napján hozott 1698/2005/EK rendelete 2007-2013. évek között új időszakot nyit a vidékfejlesztési támogatások területén. A források összevonásával új támogatási alap létrehozására kerül sor Európai Mezőgazdaság Vidékfejlesztési Alap (EMVA) néven. A vidékfejlesztés kiemelt céljai az egyenlőtlenségek felszámolása, a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése, valamint a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása. Az Európai Unió stratégiai iránymutatásai alapján minden tagállamnak el kell készítenie nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervét, amely a vidékfejlesztési programok referenciakeretét adja majd. E kötelezettségnek megfelelően Magyarországon is körvonalazódik az Agrár Vidékfejlesztési Stratégia. Cikkemben a dokumentum I. változatának fő vázát szeretném bemutatni. Természetesen ez a változat még nem végleges, de az egyes tervezett tengelyek megismerése alapján legalább körvonalazhatóvá válik, hogy milyen támogatásokra számíthatnak a gazdasági szereplők a vidékfejlesztés területén 2007. évtől.
I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása
Az I. tengely intézkedései hozzájárulnak a mezőgazdaság és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához. Arra serkentik a gazdálkodókat, hogy a fogyasztói kereslet által generált piaci jelzéseknek igyekezzenek megfelelni. Az alkalmazott környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti normák erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát.
Magyarországon a termelés műszaki-technikai háttere részben megújult – elsősorban a szántóföldi növénytermelés rendelkezik korszerűnek mondható gép- és eszközállománnyal. Versenyképes és hatékony termelés térnyerését viszont a humántőke nem megfelelő szakképzettsége, a gazdálkodók korszerű vállalkozói, piaci és marketing ismereteinek hiánya jelentősen fékezi. A termelési infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, valamint a technológiai fejlesztések elősegítik, ösztönzik a globális piaci versenyben is helytálló, korszerű és magas minőségű termékeket kibocsátó élelmiszeripar kialakulását és működését.
Specifikus célok:
- az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás minőségének javítása,
- a fizikai erőforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése valamint az innováció elősegítése,
- a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása.
Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás minőségének javítása
A célkitűzés a versenyképesség növelését a tudás-transzferek korszerű és a megújuló humán-erőforrás oldaláról alapozza meg. A gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodást az ismeretek folyamatos bővítése, kiegészítése, tudatos megszerzése jelentősen segíti, amely egyben szemléletformáló, vállalkozókészséget fokozó tényező is egyben. Az ismeretek korszerűsítése, a szaktanácsadó szolgáltatások igénybevételének támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és az erdőtulajdonosok versenyképesen, környezettudatos és fenntartható módon gazdálkodjanak. A megfelelő korstruktúra kialakítását segíti elő a fiatal gazdálkodók támogatása és a gazdálkodók korengedményes nyugdíjazása.
A fizikai erőforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése valamint az innováció elősegítése
A gazdaságok korszerűsítésével a termelési költségek csökkennek, javul a termelési szerkezet és ezáltal növekszik a gazdasági teljesítményük. A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelését és minőségük javítását szolgáló beruházások, a termelés diverzifikálása, a környezet-, a higiéniai állapotok- és az állat-elhelyezési feltételek javítása, valamint a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a versenyképes ágazati szerkezet kialakításához.
A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása
A minőségi termelés megalapozásával, élelmiszerbiztonsági-, környezetvédelmi-, és marketing fejlesztéssekkel javíthatók az értékesítési lehetőségek, erősíthető a termelés és a feldolgozás kapcsolata, koncentrációja. A kutatás-fejlesztés eredményeire épülő, technológiák és know-how alkalmazása új piacok megszerzését, a meglévők megtartását segíti elő. A közösségi jogszabályokon alapuló követelmények és előírások betartásának, valamint a termelők élelmiszerminőségi rendszerekben történő részvételének és az ilyen rendszerekbe tartozó termékek promóciójának ösztönzése révén szolgálja a versenyképesség javítását.
II. tengely: A vidék és a környezet fejlesztése
A fenntartható gazdálkodás alapelve a tájhoz, a környezethez, annak adottságaihoz és korlátaihoz illeszkedő földhasználati rendszer alkalmazása. Ez a környezet mező- és erdőgazdasági termelési alkalmasságának, érzékenységének, az ökológiai adottságoknak és a gazdálkodási hagyományoknak megfelelő, eltérő intenzitású gazdálkodás ösztönzésével és megvalósításával érhető el. A kiemelt természeti értékek védelme ezáltal a megfelelő mezőgazdasági földhasználat és erdőgazdálkodási módszer megválasztásán keresztül tovább erősíthető. A terület természeti értékeinek, a táj adottságainak megfelelően kell meghatározni a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát, kompenzálva a mező- és erdőgazdaság természeti értékek védelmében vállalt kötelezettségeit. A prioritás hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, a környezetbarát termelési eljárások, valamint a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez, ezen keresztül a vidéki térségek hosszú távú, egészséges fejlődéséhez.
A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek széleskörű elterjesztésével megőrizhető, illetve javítható természeti értékeink, a táj, a termőföld és a vízkészletek állapota. Az alternatív – nem élelmiszertermelési célú – mezőgazdasági földhasznosítás a megújuló energiaforrások termelésének ösztönzésén keresztül elősegíti a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítése mellett a gazdálkodók számára járulékos jövedelmek biztosítását.
Specifikus célok:
- Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása
- Erdészeti földterületek fenntartható használata
Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása
A mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosításának célkitűzése magában foglalja termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, földhasználat kialakítását (ebben fontos szerepet játszanak az extenzív területhasznosítási módszerek, az ökológiai gazdálkodás), a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erősítését, hozzájárul a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentéséhez és a környezet általános állapotának javulásához.
Erdészeti földterületek fenntartható használata
Az erdészeti földterületek fenntartható használatának célkitűzése az erdősültség növelése mellett, az erdők védelmi- szociális- és gazdasági szerepének erősítését, a természet-közeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztését és elterjesztését, a megtermelt biomassza megújuló erőforrásként való hasznosítását szolgálja.
III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése
A III. tengely keretén belül megvalósítandó intézkedések elsősorban a „A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása” és a „A helyi közösségek fejlesztése” prioritások megvalósulását szolgálják. A III. tengely célstruktúrája logikus és szerves folytatása az AVOP III. prioritása céljainak, ezzel biztosítva a vidéki térségek fejlesztését szolgáló támogatáspolitika folytonosságát. A célstruktúra ugyanakkor igazodik a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz, illetve az AVOP értékelése során szerzett tapasztalatok által módosult.
Specifikus célok:
- A vidéki gazdasági potenciál erősödése, vállalkozásfejlesztés,
- Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése,
- Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és információbázis.
A vidéki gazdasági potenciál erősödése, vállalkozásfejlesztés
A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének támogatása, de hozzátartozik a falusi és agrárturizmus fejlesztése, amelynek keretén belül a szálláshelyfejlesztéssel szemben kiemelten kezelendő a turisztikai szolgáltatások fejlesztése és az egyes térségek turisztikai vállalkozásait hálózatba kapcsoló, komplex fejlesztések. A mikrovállalkozások fejlesztése esetén a Strukturális Alapokból támogatandó tevékenységeket kiegészítő jelleggel főként a helyi termékek értékesítésére fókuszáló innovatív, a helyi vállalkozókat hálózatba kapcsoló fejlesztések támogatása részesítendő előnyben.
Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése
Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése specifikus cél, elsősorban a helyi közösségek fejlesztése prioritás megvalósulását szolgálja, ugyanakkor alapját jelenti a diverzifikáció és a foglalkoztatás bővítésének is. A közösségi terek megújítása és új funkcióval való ellátása és az ahhoz szervesen kapcsolódó kis léptékű infrastruktúrafejlesztés teret szolgáltat mind a helyi közösség kohézióját, mind pedig a térség turisztikai vonzerejét erősítő kulturális és szabadidős tevékenységeknek.
Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és információbázis
A helyi humán kapacitás fejlesztése, a tájékoztatások és képzések fontos része a hatékony vállalkozásfejlesztésnek. Az oktatási rendszeren kívüli képzések, átképzések, tájékoztatók és tanulmányok a helyi erőforrások fenntartható, térségi stratégiára alapozott felhasználásához, a piaci igényekhez igazodó versenyképes helyi tudásbázis kialakításához járulnak hozzá.
Területi prioritások:
- A területileg kiegyenlítettebb fejlődés szempontjából szükséges a vidéki életminőség és gazdaság fejlesztésére irányuló korlátos források jogosultsági területeinek szűkítése. A területi szűkítés alapja az AVOP megvalósítása során alkalmazott korábbi gyakorlat és annak továbbfejlesztése, valamint a Strukturális Alapokból finanszírozott Regionális Operatív Programok azonos típusú tevékenységei esetén a térségi alapon történő szétválasztásból adódó csökkentett célterület.
IV. tengely: LEADER
Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése. A IV. tengely megvalósítása főként a III. tengely specifikus céljainak teljesülését szolgálja, ezért a két tengely specifikus céljai azonosak.
A helyi kapacitásépítés és a helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása közötti egyensúly
A megfelelő minőségű helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének és hatékony megvalósításának alapvető feltétele a térség részletes feltárása, a helyi szereplők folyamatos, naprakész tájékoztatása, képzése. A térségek között létrejövő közös projektek jelentős mértékben segíthetik a helyes működési gyakorlat kialakítását, az újszerű megoldások elterjedését, ezért szerepeltetése fontos, ugyanakkor a megvalósítás korábbi tagállami tapasztalatai alapján a tengelyen belüli pénzügyi súlya alacsonyabb.
A vidéki gazdasági potenciál erősödése, vállalkozásfejlesztés
A III. tengely azonos specifikus célja alatt szereplőkön felül a IV. tengely keretén belül a cél megvalósulását jelentős mértékben elősegítendő a helyi mezőgazdasági termékek előállítására és feldolgozására irányuló kisléptékű fejlesztések is képezhetik tárgyát a helyi vidékfejlesztési stratégiáknak.
Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése
Megegyezik a III. tengely azonos specifikus célja alatt szerepeltetett leírással.
Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és információbázis
A III. tengely azonos specifikus célja alatt szereplőkön felül a IV. tengely keretén belül hangsúlyosan támogatandó a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítését és a megvalósítását szolgáló térségi tervezői és menedzsment kapacitás, valamint az együttműködési készségek fejlesztését célzó rendszeres képzési és tájékoztatási tevékenységek.
Az Agrár Vidékfejlesztési Stratégia jelentős összegű támogatások elosztásáról fog rendelkezni. Az már most előjelezhető, hogy a leghangsúlyosabb, legtöbb támogatást tartalmazó tengely az első kettő lesz. Előzetes tervek szerint a források közel 80%-a majd e területeken hasznosul. Mindenesetre egy dolog elgondolkoztató: mire lesznek majd elegendőek a források, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi évek áthúzódó kötelezettségei csökkentik a pénzalapokat. Hiszen a korábban agrár-környezetgazdálkodási programba belépett gazdák 5 éves programjának támogatási kötelezettségeit is többek között az EMVA-ból kell majd kifizetni. Ennek köszönhetően valószínűsíthető, hogy 2007-től fokozódni fog a versenyfutás üteme a támogatásokért. Aki időben ébred majd, annak lesz támogatása, aki pedig lemarad, az sajnos kimarad…
