A baromfipiac szűkülése tavaly a pulykaágazatot sem kerülte el. A teljes baromfitermelés 427 ezer tonna volt az előző évben, ebből a pulyka száztízezer tonnányit tett ki. Országos szinten a teljes baromfitermelés 2,2 százalékkal, ezen belül a pulykatermelés tíz százalékkal csökkent 2008-hoz képest. Az idén várhatóan tovább csökken az ágazat potenciálja: az optimistább vélemények szerint előreláthatólag nyolcvanötezer tonna lesz a hazai pulykavágás, de a szakemberek közül többen attól tartanak, hogy ez nyolcvanezer tonna alá csökken. Hat évvel ezelőtt még száznegyven-százötvenezer tonnát tett ki a hazai termelés.„A korábbi évekhez hasonlóan az idén is gyengére sikerült az első negyedév, csakhogy még az eddigiekhez képest is nagyobb a visszaesés. A húsvét sem hozott fellendülést, igaz, a pulykahúsfogyasztás sem húsvétkor időszerű, a karácsony a főszezon. Az azonban egyértelműen látszik, hogy igencsak lecsökkent a vásárlóerő, a lakosság pénze elfogyott” – mondta lapunknak Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop elnök-vezérigazgatója. Ismertette: 305 és 315 forint között mozog a pulyka kilogrammjának felvásárlási ára. Ez öt-hét százalékkal alacsonyabb, mint korábban. Az uniós árakat elsősorban Lengyelország határozza meg, amely piaci ereje miatt képes letörni az árakat. Az értékesítési árak is alacsonyak, a fogyasztók közül sokan azonban még így sem engedhetik meg maguknak, hogy pulykahúst vásároljanak. A forgalom hat-nyolc százalékkal esett vissza. Erdélyi István szerint az elmúlt években csökkent a nagyobb feldolgozottságú élelmiszerek iránti érdeklődés. Az ágazaton belül számos feldolgozó fogta vissza tavaly a termelését, és százak veszítették el munkájukat. A termelők száma évről évre csökken. Amíg 2004-es uniós csatlakozásunkkor még nyolc nagy termelő osztozott a piacon, addig számuk a következő években háromra is visszaeshet. Beszédes az is, hogy a hazai pulykaállomány három és fél millió alá csökkent a három évvel ezelőtti négy és fél millióról. „Bízunk a fellendülésben és a nyári hónapokban, mert a zsugorodást, a kereslet-visszaesést nem sokáig viselik el a termelők, feldolgozók. Nagy a pénzszűke az ágazaton belül, pedig a technológiai fejlesztésekre is félre kellene tenni” – közölte Erdélyi István.A baromfitartókhoz hasonlóan a pulykásokat is a telepek felújítására, az állattartás javítására kötelezi az Európai Unió. „A magyar pulykatelepek legtöbbje nem korszerű, húsz-harminc éves. Technológiai fejlettségük elmarad versenytársainkétól, márpedig ezen változtatni kell. Egyebek mellett a szalmonellamentesítési program is megterhelő a magyar gazdáknak, de bízunk a változásban” – mondta a Magyar Pulykaszövetség elnöke.Horribilis összegű beruházásokra kötelezveNemcsak Magyarországon, az Európai Unió gazdagabb országaiban is gondot és fejfájást okoznak a hamarosan életbe lépő, állattartásra vonatkozó közösségi előírások. A tojástermelőknek például a 2012-ben életbe lépő tojóketrec betiltása okozza a legnagyobb gondot. A hagyományos ketreceket ugyanis két éven belül le kell cserélniük a termelőknek. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára szerint az átálláshoz szükséges anyagi eszközök biztosítására negyvenmilliárd forintnyi többletforrásra lenne szüksége a magyar ágazatnak. „Ezt a horribilis összeget nincs honnan előteremteni, így veszélybe kerülhet az ágazat jövője” – mondta lapunknak Földi Péter. Jelenleg hatvannyolc százalék hazánkban a hagyományos ketreces tartás aránya, az úgynevezett feljavított tartástechnológia aránya 16,5 százalék.

Forrás: EU-info