Bár többen állítják az ellenkezőjét, fontos hangsúlyozni, hogy gyomnövény, nem pedig gyógynövény a parlagfű: elfogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. A világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem "értékes gyógynövénynek" tekintve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.
Akik a parlagfüvet "ősi gyógynövényként" tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az "Ambrosia artemisiifolia" is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.
A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. Ám a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta.
Ezt felismerve a szegedi tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban. A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.
A parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.
Változott a parlagfű elleni védekezi kötelezettségről szóló jogszabály: törölték a parlagfű virágbimbó kialakulásának megakadályozására vonatkozó június 30-ai határnapot. Az új előírások értelmében „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Azaz, ha a helyszíni ellenőrzés során – függetlenül annak időpontjától – megállapítást nyer, hogy a földhasználó ennek nem tett eleget, a hatóság megindítja az eljárást.
A védekezési kötelezettség teljesítését belterületen a jegyző, külterületen és zárt kertben a megyei kormányhivatal ellenőrzi. A felderített, parlagfűvel szennyezett ingatlanokon az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el. A kényszerkaszálás és minden ezzel kapcsolatos hatósági feladat költsége a védekezést elmulasztót terheli. A kormányhivatal a mulasztóval szemben, minden esetben növényvédelmi bírságot szab ki, melynek összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. A büntetés mértékét esetenként a fertőzött terület nagysága, valamint a parlagfűvel való felületi borítottság határozza meg.
Forrás: Egészségkalauz.hu
A geotextília egy áteresztő, szövet alapú anyag, amelyet széles körben használnak a kertészetben és tájépítészetben, valamint az építőiparban különböző célból. Ezek a szövetek lehetnek természetes anyagokból, mint például a juta, vagy szintetikus anyagokb...
Azt a sok növényt, amelyet gyomnak tekintünk, azért utáljuk, mert ott nőnek, ahol nem akarjuk, és ezt meglehetős nagy lendülettel és kitartóan teszik. Az általunk gyomoknak nevezett növények sok tekintetben genetikailag felülmúlják azokat a táji növényeke...
A tyúkhúrral a legtöbb kerttulajdonosnak meggyűlik a baja. Egyáltalán nem kell kivételesnek érezned magad, ha megannyi irtási kísérlet után még egyet meglátsz a földön, és hangosan azt kérdezed, hogy miért pont én? Igazából a tyúkhúr nagyon elterjedt, nag...