A burgonyát és a paradicsomot fertőző járványos gombategség fellépésére az időjárási körülmények kedveznek, a megelőző kémiai védekezés indokolt. A peronoszpórafélékhez tartozó kórokozó a burgonya és a paradicsom levélzetét, hajtásait néhány nap leforgása alatt leszárítja, de súlyosan károsítja a burgonyagumót és a paradicsombogyót is.
Történelmi tény, hogy a fitoftórás betegség burgonyában Európa országaiban több évszázada ismert, esetenként rendkívűli járványokat, nyomában éhinséget, emberek százezreinek halálát okozta.
Az 1800-as évek közepén Írországban kitört járvány következtében több millió lakós maradt élelmezés nélkül, akik az éhinség elől vándoroltak ki Amerikába.
A betegség paradicsom- és burgonyavész elnevezése a kórokozó agresszív voltára, a növényeken előidézett gyors lefolyású, súlyos kártételre utal.
Szabadföldi termesztés mellett a hajtatott paradicsomállományt is fertőzi.
A paradicsom és burgonya leveleken nagy, 10-20 mm-t is gyakran meghaladó méretű, sárguló, majd szürkésbarnán elhaló foltokat okoz. A foltok a levél szélétől kiindulóak. Nedves időben az elhaló foltok rohadnak. A zöld levéllemez és az elhaló foltok határán fehéres, gyér sporangiumtartó gyep kiverődés figyelhető meg. A gyorsan elhaló levélzet lekonyuló, lógó állapotban a száron marad.
A levélnyélen, a hajtáson, a száron a levélhez hasonló színű, de megnyúlt foltok jelzik a kórokozó fertőzését. Néhány nap leforgása alatt a burgonya és /vagy a paradicsom növények elvesztik lombjukat, az állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna.
A lombról lemosodó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is: kissé besüppedő, szürkés színű, szabálytalan alakú foltokat okoznak. A tárolóban a fertőzött burgonyagumók megpuhulnak, elrohadnak.
A zöld paradicsombogyón jellegzetes tüneteket okoz: a fertőzött bogyók kocsánya körül, több centiméteres, barna, márványozott, gyakran zónázott elszineződést. A barnulás a gyümölcs husába bemélyed és kemény. Az előbbi tüneteket mutató bogyók beszinesednek, beérnek, de fogyasztásra, feldolgozásra alkalmatlanok. Bogyófertőzésre szabadföldi termesztésnél júniustól szeptemberig - az időjárási körülményektől függően - számíthatunk.
Kórokozó
A Phytophthora infestans gomba bár az oospórás gombák csoportjába tartozik, ez az ivaros alak hazánkban nem jelentős.
Telelés, fertőzés
A kórokozó fertőzött burgonyagumókban micéliummal telel, de fennmarad a talajra lehullott fertőzött növényi maradványokon is. A fertőzött gumók kiültetése után a lombon megjelenő sporangiumtartókon lefűződő sporangiumok, azokból képződő sporangiospórák(zoospórák) fertőzik a burgonya, majd onnan a paradicsom növényeket.
A sporangiumok légáramlással, széllel terjednek.
A sporangiospórák fertőzéséhez több óráig tartó nedves növényi felületre van szükség. Bár a fertőzéshez viszonylag alacsony hőmérséklet elegendő (15 oC), a szaporító képletek, a sporangiumtartók kifejlődése, és a további fertőzési hullám kialakulása a 20 oC körüli hőmérsékletet és vizes növényt igényel. Ilyen körülmények között a fertőzés után már 5-7 nap múlva a foltok és rajtuk a fehéres sporangiumtartó gyep megjelenik, és további fertőzési láncot indítanak.
A növények felületét bevonó víz nem csak a csapadékból eredhet. Este vagy éjjel végzett öntözéskor a növények nehezen száradnak fel, a nedves növényi periódus gyakran több óráig fennáll, illetve meghoszabbodik, ezzel biztosítva van a fertőzéshez szükséges körülmény. Az éjszakai harmatképződés is segíti a sporangiospórák okozta fertőzést.
• A fajták betegséggel szembeni fogékonyságában van különbség, ezért érdemes ennek figyelembevételével a termesztendő fajtá(ka)t kiválasztani.
• A termesztésnél szellős, levegő által átjárható térállást biztosítsunk, hogy elősegítsük a lomb leszáradását. Ezt az alapelvet a hajtatott állományban fokozottan érvényesítsük, valamint biztosítsuk a rendszeres szellőztetést.
• Az öntözési idő és mód helyes megválasztásával a növények felületének nedves időszakát kedvezően tudjuk kezelni.
• Hajtatott állományban a fertőzött leveleket, hajtásokat távolítsuk el, ezzel a fertőzési forrást csökkenthetjük.
• Kémiai védekezésnél törekedjünk a megelőző kezelésre.
- Kontakt hatású fungicidek közül a következő hatóanyagok hatásosak:
valamennyi Cu hatóanyagú szer, folpet, kaptan, klórtalonil, mankoceb, metiram.
- Járványveszélyes, tartósan csapadékos, párás, 20 oC körüli hőmérsékletű időben a felszívódó hatású fungicidek a hatékonyak, megbízható védelmet csak azok adnak. A következő hatóanyagok alkotják a választékot:
azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, dimatomorf, fluazinam, iprovalikarb, metalaxil, propamokarb.
- A kórokozó rezisztencia kialakulásának megelőzésére az alábbi szisztemikus fungicideket kontakt hatásúakkal - kombinált készítmények - gyártják és árusítják: benalaxil, cimexanil, dimetomorf, iprovalikarb, metalaxil.
- A Phytophthora infestans gomba ellen hatásos fungicidek közül az azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, Cu, dimetomorf, klórtalonil, metalaxil az integrált zöldségtermesztésben zöld jelzésű, szabadon felhasználható.
A növényvédőszerek felhasználásra vonatkozó bővebb tájékoztató a csomagolóanyagukon olvasható.
Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus
A cikk a www.gazdabolt.hu honlapon jelent meg korábban.
