A Sokorói-dombság fáiból épült kilátója csodás kiegészítője az apátság környezetének, innen lenyűgöző panoráma tárul elénk a Pannonhalmi-medencére, de egészen a Bakonyig is elláthatunk. A kilátóhoz kapcsolódik egy hal formájú, fák között kanyargó lombkorona tanösvény is, ami a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területéhez tartozik.
A Boldog Mór-kilátó nevének eredete és megépítése
A kilátó a nevét az első magyar származású főpapról, Boldog Mórról kapta, aki 1000 körül születhetett és a magyar bencés szerzetesek első generációjához tartozott. 30 éves kora körül már a monostor harmadik apátja lett, majd pécsi püspök. 15. századtól szentként emlegetik, 1848-ban pedig boldoggá avatták.
A mostani kilátó helyén már állt régebben egy, amit 1992-ben adtak át, de a szerkezete hamar megrongálódott, ezért 2011-ben lebontották. Az új kilátót a pannonhalmi apátság együtt tervezték meg, hiszen fontos volt, illjen az apátsághoz stílusban. Építéséhez több mint 45 köbméter faanyagot, 1,6 tonna vasalatot, és 7500 csavart és kötőelemet használtak fel. Hat méterrel magasabb lett a réginél, a fákhoz igazítva; 20 méteres magasságból tekinthetünk le a panorámára. Alattunk Pannonhalma városa, a távolban pedig a Sokorói-dombság és a Bakony tekint vissza ránk.
Érdekesség, hogy a mai nap lezárult Év Kilátója versenyen a második helyezést érte el, szorosan a nyertes nyomában, ami a lillafüredi Zsófia-kilátó lett.
A lombkorona tanösvény
Az apátság főbejáratától jobbra indulva a gyalogúton tudunk eljutni a tanösvényhez, és az ötös számmal jelzett kiállítótér mellett kell jobbra fordulni. Ezek után már tábla jelzi, merre kell haladnunk. El fogunk menni a Millenniumi emlékmű, majd a Boldogasszony-kápolna mellett, innen pedig már a kilátót is észre fogjuk venni, amitől50 méterre helyezkedik el a tanösvény.
A fém tartószerkezetű, fával borított sétány az egyik legrégibb keresztény szimbólum, a hal formáját mutatja. A hal farka a feljáró, ami a tanösvényről indul, és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót. A Lombkorona tanösvényt, ahogy a kilátót is, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. építette.
