Sem vegyszert, sem műtrágyát nem igényel, nem is tűri meg a mesterséges anyagokat, ismét termesztenek Magyarországon 10 000 év után ilyen búzafajtát, mi pedig nagyon örülünk ennek a hírnek!
Pár héttel korábban a Tatabányai Múzeumban volt látható a Metamorfózis – Ember és Természet kapcsolata az Által-ér völgyében című kiállítás. Ezen a kiállításon bemutatták a neolitikumtól és a jégkorszaktól egészen máig azt, hogyan vettük birtokba a természetet és hogyan gazdálkodtunk a térségben. Az alap természetesen az élelemszerzés volt. A tárlók egyikében pedig megtalálható az egész emberiség legősibb gabonafajtája, ami nem más, mint az alakor búza.
Mi is az az alakor búza?
Az alakor vagy egyszemű búza egy diploid faj, az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza. Vad alakjától nem sokban különbözik, csupán nagyobbak a szemei, éppen ezért nem is tekintjük őket külön fajnak. Belőle fejlődött ki az összes ma termesztett búzafaj. Az egyik legrégebb óta termesztett növény, dél-törökországi leletek szerint 10 600-9900 éve háziasították, Ötzi, a jégember is fogyasztotta.
A szalagos kerámia kultúrájának fő terménye volt; más gabonákat csak a kultúra késői szakaszában vettek termesztésbe. Ez az ősi gabonaféle képezte az emberiség alapvető élelmiszerellátásának alapját. Előnyei a hagyományos búzával szemben, hogy sokkal igénytelenebb, mind talajra, mind éghajlatra. Hegyvidékeken mintegy 900 méteres tengerszint feletti magasságig sikerrel vethető, és a decemberi vetést is eltűri.
Betegség nem, vagy csak ritkán támadja meg; többek között ellenáll az anyarozsnak, a gyökérrothadásnak és a pelyvabarnulásnak. A gyomnövényekkel szemben is jobban bírja a versenyt. Emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra is jól felhasználható. Hátránya az alacsonyabb terméshozam. A következő oldalon elmondom, miért lenne jó, ha még jobban elterjedne ez a búzafajta!
Az ősi kenyérgabonának számtalan előnye van, amit sajnos sokan nem ismernek ma már. Igaz, hogy a termésátlaga nem a legjobb, de aki az egészséges táplálkozást részesíti előnyben, biztosan imádni fogja! Az alakorból kiváló minőségű liszt készíthető, mely sárgás színezetű. Az alakor lizin-, mikroelem- és esszenciális aminosav-tartalma igen magas, szénhidrát-tartalma alacsony.
Több növényi zsírt, foszfort, nátriumot, béta-karotint és piridoxint tartalmaz, mint a modern búzák. Ideális gabona a modern „reformkonyhához”. A belőle készített étel könnyen emészthető. Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és kenyeret sütnek belőle; az így sütött kenyér íze a Svájcban divatos „dióskenyérre” hasonlít. Sok helyen azonban inkább rizshez hasonlóan főzik, vagy kását készítenek belőle, mivel kenyérkészítésre kevéssé alkalmas.
Egy kutatás igazolta az alakor jelentős allelopatikus hatását, amit a kísérletben részt vevő alábbi gyomnövényekkel szemben fejtett ki: ürömlevelű parlagfű(Ambrosia artemisiifolia), tarackbúza (Agropyron repens), komlós lucerna (Medicago lupulina), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei aszat (Cirsium arvense). A kutatás azt is igazolta, hogy megfelelő vetéssűrűség esetén az alakor a bevetett területen alkalmas a parlagfű visszaszorítására.
Az alakor malátázva (vagy malátázás nélkül enzimek hozzáadásával) sörfőzés alapanyaga is lehet. A mérések alapján a belőle készült sör magasabb nyomelem- és antioxidáns-tartalommal bír, mint más sörök. A fedett gabonák közé tartozik, ami azt jelenti, hogy érés közben a mag nem válik el a külső héjától, így nehéz hántani.
Forrás: Wikipédia
