Októberben prezentálták az olasz élelmiszeripar helyzetéről és kilátásairól készült jelentést Rómában, a Szenátus könyvtárában. A dokumentumot az olasz mezőgazdasági minisztérium agrár-piaci háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi per il Mercato agricolo alimentare) az olasz élelmiszeripari szövetséggel (Federalimentare) közösen készítette. A prezentációt az ISMEA elnöke tartotta, a Federalimentare elnökének beszámolóját követően pedig a Kormány két minisztere is hozzászólt (Pierluigi Bersani - Gazdasági Fejlesztési Miniszterium és Paolo De Castro - Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Politikák Minisztériuma). A dokumentum ("Rapporto sugli scenari della filiera agroalimentare al 2015", azaz az Jelentés az Élelmiszer Termékpálya Kilátásairól 2015-ig") prezentációja során elhangzott főbb gondolatok az alábbiakban foglalhatók össze.
A többféle forgatókönyvet tartalmazó előrejelzés egyik alapvető megállapítása szerint az élelmiszeripar alapanyagaiként szolgáló mezőgazdasági termékek ára jelentősen nőni fog. Ennek oka elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatti csökkenő termés és az alapvető élelmiszerek iránti növekvő kereslet. A keresletet növeli a bio-üzemanyag gyártás alapanyag-igényének növekedése is. Az árnövekedés következtében az élelmiszeripari termelő vállalatok jövedelmezőségében jelentős csökkenés prognosztizálható. Az élelmiszerek gyártásában mind jelentősebb lesz a "Made in Italy" márkajelzéssel ellátott, kiváló minőségű élelmiszer.
Az élelmiszerek hazai (olasz belföldi piaci) fogyasztását illetően mennyiségileg stagnálás várható, a fogyasztás szerkezetében viszont valószínűleg lesz bizonyos átrendeződés. Várhatóan nő a kereslet a minőségi élelmiszerek, az EU földrajzi árujelzős (PDO, PGI) termékek, a "Made in Italy" és a hagyományos élelmiszerek, valamint az egészséges táplálkozást szolgáló és a bio-termékek iránt.
Az olasz élelmiszer-külkereskedelemben a feldolgozott, minőségi élelmiszerek exportja tovább növekszik, ennek megfelelően az alapanyagul szolgáló mezőgazdasági termékek importjának is a növekedésével számolnak.
Az árakat illetően a termelői árak bizonyos növekedését prognosztizálják, ami az alapanyag és energia árak növekedéséből adódik, de elmarad azok szintjétől, így bizonyos jövedelmezőség-romlásra számítanak a következő évtizedben. Ennek következményeképpen az élelmiszeriparban folytatódik a koncentráció, a változásokhoz kellőképpen alkalmazkodni nem tudó vállalatok (elsősorban a ki- és középvállalati kategóriában) megszűnését sem zárják ki.
Ajánlásként az élelmiszeripari vállalatoknak a minőségi termelésre való törekvés alapvető feltétele mellett a nemzetközi vérkeringésbe való nagyobb mértékű bekapcsolódást, a logisztikai ésszerűsítést és a nagyobb fokú kooperációt fogalmazták meg. Ez utóbbi segíthet - a költségek csökkentése mellett - a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal való tárgyalási pozíció javításában is.
Mindkét résztvevő miniszter rövid hozzászólásában méltatta a bemutatott tanulmányt, helyeselve a megállapításokat és ajánlásokat is.
Bersani gazdasági fejlesztési miniszter az olasz élelmiszeripart a mezőgazdasággal együtt az ország egyik fontos húzóágazatának nevezte. Szerinte a jó minőségű élelmiszereket szélesebb értelemben is értékelni kell, az egészséges táplálkozás pozitív hatása az egészségügyre például fontos gazdasági tényező is egyben. A külföldi piacokon pedig a kiváló minőségű élelmiszerek az ország image-éhez is hozzájárulnak, amelynek közvetett gazdasági haszna ugyancsak jelentős. Az élelmiszerárak növekedését illetően az indokolatlan, spekulatív áremelések elleni határozott fellépést ígérte.
De Castro mezőgazdasági miniszter az ágazat sikereiről beszélt, példaként említve, hogy a kedvezőtlen dollár-árfolyam ellenére az olasz élelmiszerexport idén tovább nő, várhatóan eléri a 24 milliárd eurót. Megítélése szerint továbbra is az exportra és a minőségi termelésre kell koncentrálni, a hazai piacon a lehetőségek ugyanis korlátozottak. Az export növekedésében kiemelte a marketing és promóciós erőfeszítéseket, valamint hangsúlyozta a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal való együttműködés javítását. Pozitívan nyilatkozott a KAP változásairól, a sokat szidott brüsszeli bürokrácia elismerésre méltó gyorsaságáról, pl. a set-aside kérdésében. Elmondta, hogy a KAP jövője attól is függ, mennyire sikerül megértetni mindenkivel, hogy nemcsak az európai agrárágazat jövőjéről van szó, hanem az EU teljes népességének táplálkozásáról, egészségéről is.
A miniszter szerint az élelmiszerárak "elszaladásáról" felkapott hírek rémhírek, eddig nem következett be a beharangozott mértékű élelmiszer árnövekedés. Az élelmiszeripari termelő és a kereskedelmi vállalatok garanciát vállaltak arra, hogy az élelmiszerárak átlagos növekedését az év végéig az infláció szintje alatt tartják.. Ez a tény, valamint a spekulációs áremelkedések kiszűrését célzó fokozott hatósági ellenőrzések biztosítani fogják a miniszter szerint a fogyasztói áraknak a stabilitását.
Az élelmiszerek hazai (olasz belföldi piaci) fogyasztását illetően mennyiségileg stagnálás várható, a fogyasztás szerkezetében viszont valószínűleg lesz bizonyos átrendeződés. Várhatóan nő a kereslet a minőségi élelmiszerek, az EU földrajzi árujelzős (PDO, PGI) termékek, a "Made in Italy" és a hagyományos élelmiszerek, valamint az egészséges táplálkozást szolgáló és a bio-termékek iránt.
Az olasz élelmiszer-külkereskedelemben a feldolgozott, minőségi élelmiszerek exportja tovább növekszik, ennek megfelelően az alapanyagul szolgáló mezőgazdasági termékek importjának is a növekedésével számolnak.
Az árakat illetően a termelői árak bizonyos növekedését prognosztizálják, ami az alapanyag és energia árak növekedéséből adódik, de elmarad azok szintjétől, így bizonyos jövedelmezőség-romlásra számítanak a következő évtizedben. Ennek következményeképpen az élelmiszeriparban folytatódik a koncentráció, a változásokhoz kellőképpen alkalmazkodni nem tudó vállalatok (elsősorban a ki- és középvállalati kategóriában) megszűnését sem zárják ki.
Ajánlásként az élelmiszeripari vállalatoknak a minőségi termelésre való törekvés alapvető feltétele mellett a nemzetközi vérkeringésbe való nagyobb mértékű bekapcsolódást, a logisztikai ésszerűsítést és a nagyobb fokú kooperációt fogalmazták meg. Ez utóbbi segíthet - a költségek csökkentése mellett - a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal való tárgyalási pozíció javításában is.
Mindkét résztvevő miniszter rövid hozzászólásában méltatta a bemutatott tanulmányt, helyeselve a megállapításokat és ajánlásokat is.
Bersani gazdasági fejlesztési miniszter az olasz élelmiszeripart a mezőgazdasággal együtt az ország egyik fontos húzóágazatának nevezte. Szerinte a jó minőségű élelmiszereket szélesebb értelemben is értékelni kell, az egészséges táplálkozás pozitív hatása az egészségügyre például fontos gazdasági tényező is egyben. A külföldi piacokon pedig a kiváló minőségű élelmiszerek az ország image-éhez is hozzájárulnak, amelynek közvetett gazdasági haszna ugyancsak jelentős. Az élelmiszerárak növekedését illetően az indokolatlan, spekulatív áremelések elleni határozott fellépést ígérte.
De Castro mezőgazdasági miniszter az ágazat sikereiről beszélt, példaként említve, hogy a kedvezőtlen dollár-árfolyam ellenére az olasz élelmiszerexport idén tovább nő, várhatóan eléri a 24 milliárd eurót. Megítélése szerint továbbra is az exportra és a minőségi termelésre kell koncentrálni, a hazai piacon a lehetőségek ugyanis korlátozottak. Az export növekedésében kiemelte a marketing és promóciós erőfeszítéseket, valamint hangsúlyozta a multinacionális kereskedelmi vállalatokkal való együttműködés javítását. Pozitívan nyilatkozott a KAP változásairól, a sokat szidott brüsszeli bürokrácia elismerésre méltó gyorsaságáról, pl. a set-aside kérdésében. Elmondta, hogy a KAP jövője attól is függ, mennyire sikerül megértetni mindenkivel, hogy nemcsak az európai agrárágazat jövőjéről van szó, hanem az EU teljes népességének táplálkozásáról, egészségéről is.
A miniszter szerint az élelmiszerárak "elszaladásáról" felkapott hírek rémhírek, eddig nem következett be a beharangozott mértékű élelmiszer árnövekedés. Az élelmiszeripari termelő és a kereskedelmi vállalatok garanciát vállaltak arra, hogy az élelmiszerárak átlagos növekedését az év végéig az infláció szintje alatt tartják.. Ez a tény, valamint a spekulációs áremelkedések kiszűrését célzó fokozott hatósági ellenőrzések biztosítani fogják a miniszter szerint a fogyasztói áraknak a stabilitását.
Forrás: www.fvm.hu
