Gyengébb lett a kukorica termésátlaga Vas megyében, ezért több őszi növényt vetnek, mint az utóbbi években. Nagyjából 1000 hektárral növelték az őszi árpa vetésterületét, a búza területe már most 2-3000 hektárral nagyobb.
A kukorica gyenge termésátlaga miatt az idén több őszi növényt vetnek Vas megyében, mint az elmúlt években. A vetési szándék szerint a 125 ezer hektárnyi terület 70-72 százalékát ősszel vetik be, míg a korábbi években az őszi vetések aránya 60-62 százalék volt - közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője az MTI-vel.
Lukács Zoltán elmondta: azért nőtt mintegy 1700 hektárral a vetésterület, mert a káposztarepcét a tervezettnél kisebb, mintegy 18 900 hektáron tudták elvetni. Az üresen maradt földekbe gabonát vetnek; közel ezer hektárral növelték az őszi árpa vetésterületét (8450 hektár), tritikálét pedig a tervezett 4340 hektár helyett 4520 hektáron vetetettek. A búza vetésterületét 39 450 hektárra tervezték, de már most 40 ezer hektárt bevetettek, és további 3 ezer hektáron kerül majd a földbe búzamag. A vetési szándékot azonban nagyban befolyásolja az időjárás, amely azt is meghatározza, hogy a vetőgépekkel meddig mehetnek a talajra - hangsúlyozta a főfelügyelő.
Beszélt arról is, hogy a kukoricát 31 300 hektáron kell betakarítani, a becslések szerint hektáronként átlagosan 5 tonna termésre számítanak. Az aszály a virágzáskor és a csőképződés idején is sújtotta az állományt. A gazdák az összesen 33 ezer hektáros kukoricaföldekről 6 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt, ezer hektáron pedig az egyéb növényeket (szója, napraforgó) ért károkról érkezett jelzés. A kukoricát 1,5 ezer hektáron már az ősz elején leszecskázták, mert a várható termés nem mutatkozott olyannak, hogy érdemes lett volna tovább várni - ismertette a főfelügyelő.
Emlékeztetett, hogy 2011-ben kedvező időjárási viszonyok mellett a kukoricaföldeken elérték a hektáronkénti 7,6 tonnás eredményt. Az elmúlt évben - az ideihez hasonló, aszályos időszakban - mindössze 5,3 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. A gazdák viszont tonnánként 70 ezer forint feletti áron tudták eladni a kukoricát, míg jelenleg egy tonna kukoricáért 41-42 ezer forintot fizetnek a felvásárlók.
Hozzátette: a napraforgót tonnánként 81-83 ezer forintért jegyzik, a 7300 hektáron termelt növénynél jó, hektáronként átlagosan 2,1 tonna hozamot értek el. Szójából gyengébb volt a termés, a betakarítási munkák 90 százalékával végeztek, a hektáronkénti átlaghozam 1,7 tonna volt. Szóját többnyire azért termelnek a gazdák, hogy a pillangósnövények bekerüljenek a vetésforgóba, ami a támogatások egyik feltétele - jegyezte meg.
Vas megyében 3500 hektáron, takarmányozási célokra termelnek szóját. A tápok fehérjetartalmának növelését kisebb mennyiségben hazai, de többnyire import szójával oldják meg, mert az állatállomány ellátásához szükséges szóját sem termelik meg az országban - mondta Lukács Zoltán.
(MTI)
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...