Ebben az évben megkezdi működését a Nemzeti agrár-kárenyhítési rendszer - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón.
- A termelők 2007. január 27-ig köthetnek szerződést az MVH-val.
Az agrártárca irányítója elmondta: az agrár-kárenyhítési rendszer a kormány múlt évi döntése alapján kezdi meg működését. Tavaly ősszel fogadták el ugyanis a Nemzeti Agrár-kárenyhítési rendszerről szóló törvényt.
Ez a jogszabály mondja ki, hogy az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok az állam és a gazdálkodók közös kockázatvállalása alapján nyílik mód a továbbiakban a károk mérséklésére.
Gráf József szerint a szóban forgó elemi károk körébe tartozik az ár-, és a belvíz, továbbá az aszály- és a fagykár. Az agrárminiszter szerint azonban főként a belvíz és az aszály sújtja általában a termelőket oly mértékben, hogy az ekkor keletkező károkat enyhíteni kell.
A kárenyhítést biztosító forrást a mezőgazdasági termelők és az állam fele-fele arányban biztosítják a rendszer működtetéséhez. Azaz az állam annyi pénzzel járul hozzá a kárenyhítési rendszer működtetéséhez, amennyit a kárenyhítési alapba a termelők befizetnek.
A rendszer alapelve az önkéntesség és a kölcsönös tehervállalás. A részvétel feltétele, hogy a termelők január végéig jelezzék részvételi szándékukat a rendszerben. A kárenyhítés feltétele továbbá az is, hogy a földterület nagysága szerint fizessen a termelő, illetve vegye figyelembe azt is, hogy milyen művelési ágban tevékenykedik. A szántóföldi művelés esetén hektáronként ezer forintot, míg értékesebb ültetvények esetén - például szőlő, illetve gyümölcsültetvényeknél - hektáronként 3 ezer forintos hozzájárulást kell befizetnie. A befizetési határidő ez év szeptember vége.
A kárenyhítő juttatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése gazdasága egészét tekintve 30 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű.
A káreseményeket a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez kell benyújtani.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter közölte: a rendszer működtetésének finanszírozására a költségvetésben 500 millió forint szerepel. Ám ha ennél nagyobb mértékű a forrásigény, úgy azt az állam finanszírozni fogja - jelentette ki Gráf József.
Ez a jogszabály mondja ki, hogy az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok az állam és a gazdálkodók közös kockázatvállalása alapján nyílik mód a továbbiakban a károk mérséklésére.
Gráf József szerint a szóban forgó elemi károk körébe tartozik az ár-, és a belvíz, továbbá az aszály- és a fagykár. Az agrárminiszter szerint azonban főként a belvíz és az aszály sújtja általában a termelőket oly mértékben, hogy az ekkor keletkező károkat enyhíteni kell.
A kárenyhítést biztosító forrást a mezőgazdasági termelők és az állam fele-fele arányban biztosítják a rendszer működtetéséhez. Azaz az állam annyi pénzzel járul hozzá a kárenyhítési rendszer működtetéséhez, amennyit a kárenyhítési alapba a termelők befizetnek.
A rendszer alapelve az önkéntesség és a kölcsönös tehervállalás. A részvétel feltétele, hogy a termelők január végéig jelezzék részvételi szándékukat a rendszerben. A kárenyhítés feltétele továbbá az is, hogy a földterület nagysága szerint fizessen a termelő, illetve vegye figyelembe azt is, hogy milyen művelési ágban tevékenykedik. A szántóföldi művelés esetén hektáronként ezer forintot, míg értékesebb ültetvények esetén - például szőlő, illetve gyümölcsültetvényeknél - hektáronként 3 ezer forintos hozzájárulást kell befizetnie. A befizetési határidő ez év szeptember vége.
A kárenyhítő juttatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése gazdasága egészét tekintve 30 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű.
A káreseményeket a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez kell benyújtani.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter közölte: a rendszer működtetésének finanszírozására a költségvetésben 500 millió forint szerepel. Ám ha ennél nagyobb mértékű a forrásigény, úgy azt az állam finanszírozni fogja - jelentette ki Gráf József.
Forrás: FVM
