Paprika baktériumok:
Paprikában a baktériumos betegségek a csapadékhiány és a nagy meleg miatt csak az öntözött állományban okoztak problémát. A levéltetvek elleni védekezést folytatni kell, mert a behurcolt vírusokkal még mindig nagy károkat képesek okozni.
A gyökérzöldségek eltarthatósága jelentősen megjavul, ha ebben az időszakban Ronilan, Rovral vagy Sumilexes kezelést kapnak!
Képosztafélék betegségei:
A káposztaféléknél a bagolylepkék el-leni védekezést a betakarításig folytatni kell a peronoszpóra és lisztharmat elleni kezelések mellett.
Burgonyában a fitoftóra /burgonya-vész/ elleni védekezést a kései fajták esetében folytatni kell. Amennyiben hervadásos vagy rothadásos tüneteket tapasztalnak, jelezzék a növényvédelmi felügyelőnek!
A szántóföldön, a gabona tarlók sok helyen kizöldültek. Ezt megvárni csak abban az esetben indokolt, ha a fenyércirok elleni tarlókezelést el akarjuk végezni. Száraz viszonyok között és alacsony tarlómagasságú aratásnál ugyanis kevés a gyom levélfelülete ahhoz, hogy annyi glifozát ható-anyagot felvegyen, ami elegendő a gyökértarackon levő rügyek elpusztításához.
A sok tarlómaradék következő évi kockázatáról már írtam, de az idén is bebizonyosodott, hogy a helminthospórium /Py-renifóra/ ott szaporodott fel legtöbbször ár-pában, ahol önmaga után került, és korai volt a vetés.
A csócsároló és drótféreg kártétel is az elhanyagolt tarló következménye.
Napraforgónál:
A napraforgóban az aszály ellenére mindenhol megtalálható volt a szklerotinia vagy más néven a fehérpenész. Ez a gomba a szár és a tányér bélállományát éli fel, és benne fekete, kemény kitartó szkleróciumok képződnek. A szár letörik, a tányér szétfoszlik. A következő évi fertőzés a talajra hullott szkleróciumokból indul. A talajban életképességét 6-8 évig is megőrzi. A vetésváltás elengedhetetlen, habár figyelembe kell venni, hogy a közel 360 gazdanövénye között van a repce, szója, bab, gyökérzöldségek, és számos gyomnövény közül a parlagfű, csattanó maszlag, aggófű is. Ha a szármaradványokat a szkleróciumokkal együtt 15 cm alá egyenletesen le-szántjuk, az abból kinövő tölcsérszerű szaporítóképlet nem tud a talajszint fölé nőni, így csökken a fertőzés.
A kukoricatáblák molyfertőzöttsége már július közepére sok helyen elérte a 25-30%-ot. Ez az arány főleg a gyapottok bagolylepke nyárvégi nemzedéke miatt még nőni fog. Ez utóbbi nagy kárt tesz a zöldségkultúrákban is. Elsősorban a lédús termés és annak magjai jelentik a táplálékát. A kukorica esetében amíg a kukoricamoly elsősorban a csővégi szemeket rágja, odvasítja, addig a gyapottok bagolylepke a cső oldalán - átrágva a csuhéleveleket - károsít. Mindkét károsító esetében a szemek rágása mellett azzal okoz igen nagy minőségi kárt, hogy a fuzáriumnak utat nyitva megjelenik a rózsaszín penészgyep. Az általa termelt aflatoxin ártalmas az emberre, állatra.
Újra kell szólni az amerikai kukorica-bogárról! A kihelyezett csapdák százszámra fogták a bogarat Bács-Kiskun megye déli részén. A felszaporodás országos jelenség, és úgy látszik, hogy feltartóztathatatlan. A védekezési lehetőségekről már írtam. A ha-tósági intézkedések nagy mértékben hozzájárulhatnak az elterjedés lassításához és a kártétel enyhítéséhez. Ezért újra felhívom a gazdák figyelmét, hogy a károsító jelenlétét /kidőlt tövek, hattyúnyak jelenséggel/, vagy annak gyanúját kötelező bejelenteni a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatoknak!
Forrás: Agrárágazat
