A száraz, meleg június-július ellenére nagyon sok gombabetegség és rovarkártevő szaporodott fel, helyenként súlyos károkat okozva. Az almásokban a lisztharmat a hajtásvégi leveleken sok helyen eredményezett kanalas, torz, barna, száradó tüneteket, biztosítva innen a további fertőzéseket.
A gyümölcsön a lisztharmat hálózatos, párás, pókhálószerű tüneteket okoz a héjon. A már kialakult fertőzések ellen hatásosan a kontakt szerek védenek /pl.: a kén-tartalmú szerek, Karathane, Morestan/. A felszívódó, szisztemikus szerek megelőző módon hosszabb ideig hatnak, és a legtöbb véd a varasodás ellen is /Chorus 75 WG, Clarinet, Rubigan 12 EC, Systhane MZ stb./
A száraz, meleg június-július ellenére nagyon sok gombabetegség és rovarkártevő szaporodott fel, helyenként súlyos károkat okozva. Az almásokban a lisztharmat a hajtásvégi leveleken sok helyen eredményezett kanalas, torz, barna, száradó tüneteket, biztosítva innen a további fertőzéseket. A gyümölcsön a lisztharmat hálózatos, párás, pókhálószerű tüneteket okoz a héjon. A már kialakult fertőzések ellen hatásosan a kontakt szerek védenek /pl.: a kén-tartalmú szerek, Karathane, Morestan/. A felszívódó, szisztemikus szerek megelőző módon hosszabb ideig hatnak, és a legtöbb véd a varasodás ellen is /Chorus 75 WG, Clarinet, Rubigan 12 EC, Systhane MZ stb./
Almamoly probléma
Az almamoly kártétele az utóbbi években egyre jobban felerősödött. A második nemzedék okoz mindig súlyosabb károkat, amire elsősorban aszályos nyarakon - mint az idei is - számíthatunk. A védekezést segítené, ha a kéregrepedések téli tisztogatása megtörténne, valamint a törzsre felkötött „hernyófogó övet” a gazdák alkalmaznák. A lehullott gyümölcs összeszedésével is csökkenteni lehet a kártevő egyedszámát.
Szexferomon csapdával a rajzás jól nyomon követhető, és az ahhoz igazított vegyszeres védelem eredményes a jól megválasztott készítményekkel. Rajzáskor a jól gázosodó Unifosz 50 EC, lárvakeléskor a Zolone 35 EC, 30 Wp, Bi 58 EC, vagy az ennek meg-felelő Danadim 40 EC, Rogor L-40 EC, Sinoratox 40 EC alkalmazható. Környezet-kímélő a kitinszintézist gátló szerek alkalmazása: Alsystn 25 Wp, Insegar, Mach 50 EC. Ezek védenek az idei évben is felszaporodott aknázómolyok ellen is. A Piros gyümölcsfa-takácsatka is kedveli a száraz, meleg klímát, tehát az idei nyár optimális volt számukra, sok helyen fel is szaporodtak.
Július végétől a nőstények egyre nagyobb számban rakják le tojásaikat a fás részekre, amelyek áttelelve a tavaszi nemzedék indulását biztosítják. Az augusztusi atka elleni védekezéssel ezek egyedszámát tudjuk radikálisan lecsökkenteni, aminek következtében tavasszal alacsonyabb szintről indul a felszaporodás, megkönnyítve ezzel az az évi védekezést.
Körtemoly:
A körtésekben a moly hasonló problémákat okoz, mint az almánál. A körtelevélbolha a védekezések ellenére sok helyen fel-szaporodott, ami azt eredményezte, hogy a mézharmattól csöpög a fa, ragacsos a termés. Ezen később szaprofita módon különféle gombák telepednek meg /pl. korom-penész/, feketés piszkos bevonatot okozva. Ezzel a termés piacképtelenné válik. Új szer nem került engedélyezésre a bolha ellen. Aki eddig a Dimilin, Nomolt, átalakulás gát-lókat, illetve a Mitacot használta, javaslom, hogy a rezisztencia elkerülése érdekében váltson az egyéb engedélyezett szerekre /pl. Cascade 5 EC, Mospilan 20 SP/
A már „csöpögő” fáknál ahhoz, hogy a szer jobban hozzáférjen a bolhához javas-lom a fák öntözővízzel való alapos lemosását. Ha erre nincs mód, időzítsük a permetezést közvetlenül eső utánra. A szakirodalom mindenhol megjegyzi, hogy eredményesen védekezni csak szellős, világos lombkorona esetén lehet, ezért a nyári zöld-munkákat nem szabad elhanyagolni. A víz-hajtásokat, tősarjakat rendszeresen el kell távolítani. Ez természetesen érvényes a többi gyümölcsfajtára is.
A csonthéjas gyümölcsök szürete befejeződik, de a védekezéseket ne hagyjuk abba. A különböző lyukacsosodást, foltosodást okozó betegségek korai lombhullást okoznak, ami hátráltatja a vesszők beérését, károsan hat a rügydifferenciálódásra, ezek által a következő évi termésre.
A szőlőben a lisztharmat és peronoszpóra elleni védekezés mellett zsendüléstől fokozottan ügyelni kell a szürkepenész /botritsz/ megjelenésére. Az köztudott, hogy a fertőzés sebzéseken keresztül történik, ezért ezt kell megakadályozni elsősorban. A lisztharmattól pókhálósan parás bogyóhéj nem tud növekedni, ezért kireped. Ez eredményezi az ún. sérves bogyót, ami már utat nyit a betegségnek. Másik ilyen tényező a szőlőmolyok rágásával előidézett sebzés. A nyári nemzedékek rajzását ezért kell nyomon követni, és még a kártétel előtt pl. Insegarral a lárvakelést meg kell akadályozni. A jégverés kiszámíthatatlan, de ha bekövetkezik, a védekezést azonnal el kell végezni. A szerek kiválasztásánál alapvető szempont az élelmezés egészségügyi várakozási idő. A már hagyományosnak mondható folpet hatóanyagú szereknél /Buvicid F, Folpan 48 SC, 50 WP, 80 WDG, Ortho-Phaltan FL/ ez 30 nap, a Ronilan FLnél 14 nap, Ronilan DF, Rovral 25 FW, Teldor 500 SC-nél 7 nap, stb.
Az áttelelő atkanépességet itt is egy augusztusi permetezéssel le tudjuk csökkenteni.
Paradicsom és paprika betegségei
A paradicsom és paprika állományban igen gyakori a csúcsfoltosság. Ez hajtatásban általában kalcium hiányra vezethető vissza, de szabadföldön, különösen öntözetlen körülmények között az egyenetlen vízellátás következménye.
A hosszú csapadékhiány miatt a növény a hiányzó vizet a saját terméséből kénytelen pótolni. Régi tapasztalat, hogy kellő talajmunkával a párolgást, a talaj kiszáradását csökkenteni lehet, ekézni, kultivátorozni akkor is kell, ha esett az eső, és akkor is, ha nincs csapadék. A száraz meleg kedvez az alternáriás betegségnek, ami a paradicsomban a kocsánytól kiinduló, besüppedő barnás-fekete, bársonyos, koncentrikus penészgyeppel borított folttal jelentkezik, ami a bogyó teljes elrothadásához vezet. A paradicsomvész elleni szerek ez ellen is védenek.
A Bravo 500, Clortosip 75 WP, Daconil W-75, Micoguard 500 SC az előzőeken kívül a szeptóriás és botritiszes betegségek ellen is védenek. A nagy termetű paradicsom esetében megszívlelendő az a már a múlt század elején leírt tanács, hogy ikersorba ültetve szellős állomány jobban megvédhető. Ez most már nem aktuális, de a következő években javaslom figyelembe venni.
Forrás: Agrárágazat
