A növényvédő szerek szabályozását az EU főszabálya szerint az Európai Tanács Mezőgazdasági és Halászati Munkacsoportja tárgyalja, a hazai szabályozás, pedig az FVM hatáskörébe tartozik, de a peszticidek környezetre és egészségre gyakorolt hatása miatt az Európai Tanács Környezetvédelmi Munkacsoportja, valamint a statisztika esetében az Európai Tanács Statisztikai Munkacsoportja is feladatot kapott az új szabályozás kialakításában. Valamennyi EU tanácsi munkacsoport ülésen előzetesen egyeztetett, nemzeti álláspontot képviselő mandátum felhatalmazása alapján, rendszeresen és aktívan veszünk részt.
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban
- köszönet az együttműködő kollégáknak - a többéven keresztüli, számos intézet és szakértő bevonásával történő érdekérvényesítés gyümölcsözően alakul. A párhuzamos behozatal, az adatvédelem, a nemzeti ideiglenes engedélyezés, az engedélyek megújítása, a helyettesítő rendszer, valamint a kis kockázatú anyagok terén számunkra elfogadhatóan alakul a jogszabály szövege. A növényvédőszer-engedélyek kölcsönös elismerése, illetve a zonális értékelés terén azonban még további egyeztető tevékenység szükséges.
A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelv javaslat célja a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, illetve a növényvédő szerek fenntarthatóbb használatának megvalósítása. A növényvédő szerek alkalmazásával járó kockázatok mérséklését úgy kívánják elérni, hogy az összhangban legyen a szükséges növényvédelemmel. A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló tervezet célkitűzéseivel egyet értünk. A célok eléréséhez a tervezetben szükségesnek ítélt eszközök nagy része ésszerű és elfogadható. Úgy ítéljük meg, hogy a tervezet követelményei nagy részének Magyarország már régen eleget tett.
Az irányelv tervezet 9. cikkelye foglalkozik a növényvédő szerek légi úton történő kijuttatásával. A légi kijuttatás kérdése érinti Magyarországot a legérzékenyebben. Tekintettel a légi növényvédelmet érintő nemzeti és uniós jogszabály-módosításokra, a növényvédő szerek és a biocidek kijuttatás-technológiájának meghatározásával kapcsolatos egységes nemzeti álláspont kialakítása érdekében 2007. február 15-én széleskörű egyeztetésre került sor. A megbeszélés során a következő napirendi pontokat vitattuk meg:
- Légi növényvédelem helyzete Magyarországon,
- Légi növényvédelem nemzeti és uniós szabályozása,
- Légi növényvédelem jövője, kapcsolódo jogszabályok módosításai,
- Probléma-meghatározás:
a. növényvédelmi járvány- és gradációelhárítás, technológiai alternatívák fenntartása, speciális védekezési körülmények kezelése,
b. biocidek (kiemelten a szúnyogirtó-szerek) kijuttatása,
c. hazai géppark validációs eljárása, minősítése, működtetése, járulékos költségek. - Feladatmegállapítás a felelősök, koordinátorok kijelölésével az egységes nemzeti álláspont, érdekképviselet céljából.
Számbavettük a légi növényvédelmmemel foglakozó, kapcsolódó jogszabályokat:
- 1702/2003/EK rendelet a légi járművek légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról,
- 1592/2002/EK rendelet a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról,
- 44/2005. FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről,
Peszticidek fenntartható használatánál eltéréseket célzó közösségi fellépés kereteit meghatározó irányelv-tervezet 9. cikke, - 33/2006. (VIII.23.) EüM rendelettel módosított 18/1998. (VI.3.) NM
rendelet (járványügyi rendelet: 4. sz, mellékletének 2. pontja), - 38/2003. (VII.7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet (biocid
rendelet: 8. melléklet 6.13. pontja).
A hozzászólások során tett legfontosabb megállapítások közül szükséges kiemelni Dr. Szász Árpád úr, a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) elnöke által elmondottakat.
A légi kezelésekkel leginkább érintett kultúrák Magyarországon a kalászosok, káposztarepce, napraforgó, kukorica, szőlő, erdészeti alkalmazások rovar-, illetve gyomirtási célokkal, a domborzati adottságok által (hegy- és dombvidék) korlátozottan megművelhető területek kultúráinak kezelése. A felsorolt kultúrákon belül éves viszonylatban közel 1.000.000 ha nagyságrendű a légi járművek által végzett munka mennyisége. Mezőgazdasági célú alkalmazásokon kívül fontos még a szúnyogirtás, a nagy területeken végrehajtott mérgezett, vagy oltóanyaggal preparált csalétekszórás (veszettség elleni védekezés), az elektromos és más vezetékrendszerek, gátak olaj- és gázvezeték ellenőrzése, valamint a légyirtás és más paraziták elleni védekezés.
Magyarországon központi és helyi (megyei) szinten minden légi mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás szigorú nyilvántartás és ellenőrzés alatt áll. A központi ellenőrző és felügyeleti hatóság az FVM Élelmiszerlánc-Bizottsági, Állat- és Növény-egészségügyi Főosztály. A helyi ellenőrző és felügyeleti hatóság a megyei illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság. A Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) egy önkéntes alapon szerveződött civil érdekvédelmi szervezet, amely a szakhatóságok, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara és a repülő állomány közötti kapcsolatot tartja, érdekképviseletével segítve ezek harmonikus együttműködését. Szükség esetén növényvédelmi technológiákkal (vegyszer, kijuttatási és egyéb témában) segíti a repülőgépes vállalkozásokat.
Légi úton végzett kezelések indoklásai közül szükséges kiemelni a következőket:
Felázott, sáros talaj miatt csak a légi eszközök tudnak járvány, fertőzés és károsítók gradációja esetén védekezni.
Magyarországi tapasztalat szerint egy légi jármű 15-17 földi növényvédő gép munkájával (hektárra vetítve) egyenértékű teljesítményű, ezeket helyettesíti, beruházási költséget nem igényelve, fenntartási költségei messze alul maradva az egyéb technológiákkal szemben. Munka sebessége 90-160 km/h, műveleti ideje 5-10 perc, a kezeltterület megközelítéséhez úthálózatra nincs szüksége, nem terheli (rongálás, sárfelhordás, forgalmi akadály) a közutakat, mint az egyéb nehéz mezőgazdasági munkagépek esetében.
A növényzet magasságától, sűrűségétől függően (pl. őszi káposztarepce), valamint erdős, dombos, hegyes körülmények között, vízzel borított, illetve lakott területek feletti munkák csak légi eszközökkel végezhetők. Ezekben az esetekben nem csak a gazdaságosság, hanem a munka elvégzése a cél.
Magyarországi mezőgazdasági repülés biztonsága, a közel 50 éves szakmai gyakorlatnak, valamint a kialakult és állandóan ellenőrzött technológiáknak köszönhetően, a földi növényvédő gépeknél jobb statisztikai képet mutat.
Konkrét adatokkal alátámasztva ezen állításokat:
A biztosító társaságok adatai szerint 2005-ben pl. Magyarországon 124 növényvédelmi eseményből 4 esetben okoztak problémát a légi járművek.
A MERÉSZ felmérései szerint az elmúlt 3 évben 1 esemény történt növényvédő szer kijuttatása során.
Magyarországon a mezőgazdasági légijármű vezetők több mint 80%-a Mezőgazdasági Főiskolai Oklevéllel rendelkezi, ezen belül magas a növényvédelmi alap képzettségűek száma. Továbbá 3 évenként szakmai továbbképzéseken kötelező részt venniük, és a szakmai ismeretekből hivatalos személyek előtt vizsgát is kell tenniük.
A MERÉSZ adatai szerint a mezőgazdasági repülőgép és helikopter vezetők gyakorlottságára és tapasztaltságára jellemző, hogy a 112 fő mezőgazdasági repülési igazolvánnyal rendelkezők eddigi életteljesítménye átlagosan 5119,5 repült légióra és 25905 felszállás.
Magyarországon kizárólag csak olyan növényvédő szer juttatható ki légi úton, melynek az engedélyokirata ezt megengedi. Az egészségügyi védekezésekhez (szúnyoggyérítések) szükséges engedélyezés az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik.
Az EU által ismert Kaliforniai szabályozásnál hazánkban egy sokkal szigorúbb szabályozási rendszer működik. Több olyan, általuk nem ismert védelmi rendszert is tartalmaznak (pl. pufferzónák), amelyek hatékonyabbá teszik az egész tevékenységnek a fenntartható biztonságát.
Berényi Gyula úr, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) irodavezetője szerint a négy legfontosabb károsító - gyapjaslepke (Lymantria dispar), aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea), tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea), cserebogár nemzők (Melolonthidae) - ellen csak helikopterrel lehet védekezni, ugyanis a mintegy 15-30 m magas fák lombkoronájába a permetlé bejuttatása csak a wortex (rotorlapátok végi örvénylések) hatása következtében történhet meg.
A korszerű erdővédelem az erdőben történő vegyszerhasználat minimalizálására törekszik. Ezzel együtt is a fentebb felsorolt fajok esetében rendszeresen elkerülhetetlenné válik a megszüntető beavatkozás. Ezt a fajok által okozott humán-egészségügyi problémák is alátámasztják. A legutóbbi gyapjaslepke tömegszaporodás egyértelműen rámutatott, hogy a védekezéseket jelentős médiafigyelem és kifejezetten erőteljes lakossági nyomás gyakorlatilag kikényszeríti, mivel az szinte napi politikai kérdéssé válik. Bizonyos esetekeben (például természetes felújítás, kárláncolatok kialakulásának megelőzése, stb.) az erdővédelmi célú beavatkozás is elkerülhetetlen. Ezeket azonban mindenkor alapos szakmai mérlegelésnek kell megelőzni. Megjegyzendő, hogy a gyapjaslepke jelenleg lecsengő tömegszaporodása során a védekezések kb. 2/3-a volt humán-egészségügyi célú és csupán kb. 1/3-a erdővédelmi célú.
Országosan kiterjedt prognózishálózatunk adatfeldolgozása jelzi, hogy a klimatikus változások következményeként a felsorolt rovarfajok tömegszaporodásai a jövőben gyakrabban és nagyobb területen fognak jelentkezni. Azaz valószínűsíthető, hogy a légi úton történő védekezésekre a jövőben még inkább szükség lesz. A legutóbbi gyapjaslepke tömegszaporodás egyértelműen rámutatott, hogy a védekezéseket jelentős médiafigyelem és kifejezetten erőteljes lakossági nyomás gyakorlatilag kikényszeríti, mivel az szinte napi politikai kérdéssé válik.
Dr. Erdős Gyula úr, az Országos Epidemiológia Központ szaktanácsadó főorvosa hangsúlyozta a szúnyogok elleni védekezés terén a légi kijuttatás módjának rendkívüli fontosságát.
Nagy János úr, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke összehasonlította a növényvédő szerek hidas traktorokkal történő földi, valamint a helikopterekkel történő légi kijuttatás előnyeit és hátrányait.
A részvevők egyetértettek abban, hogy Magyarországon gyakorlat a légi permetezés alkalmazása. A hazai mezőgazdasági helyzet sajátosságaiból következően bizonyos kultúrákban, egyes károsítók ellen, illetve speciális alkalmazási céllal szükséges a légi kijuttatás alkalmazásának fenntartása, szem előtt tartva a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat az előírások betartásának szigorú ellenőrzésével. Bizonyos kultúrákban, egyes károsítók ellen, illetve speciális alkalmazási céllal, amelyre a földi kijuttató gépek alkalmazása nem/vagy csak különleges körülmények között alkalmas, ott a légi kijuttatást továbbra is szükségesnek tartjuk. Az EU által tervezett derogáció alatt a növénykultúrák, károsítók, alkalmazási célok egyértelmű meghatározását értjük.
A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelv javaslat megvitatása az irányelv tervezet növényvédő szerek légi úton történő kijuttatásával foglalkozó 9. cikkelyével folytatódik. Az EU ülések szüneteiben folytatott informális beszélgetések során felmértük, hogy az EU 27 tagországa közül hazánkkal együtt összesen 10 tagországban szeretnék folytatni a növényvédő szerek légi kijuttatását az eddigi gyakorlat szerint. Az érdekérvényesítés érdekében többféle formális és informális lehetőséget felhasználunk. A formális lehetőségek közül tervezzük az Európai Tanács Mezőgazdasági és Halászati Munkacsoportja tagjait 2007. szeptemberében hazánkba meghívni azzal a céllal, hogy bemutassuk a növényvédő szerek légi kijuttatásának biztonságos gyakorlatát.
Forrás: www.fvm.hu
