Ha az ember meghallja a dinnye szót, akkor nagy valószínűséggel egy hatalmas, kemény, zöld gyümölcs jut eszébe, ami piros, édes finomságokat rejt magában. Elképzelhető persze, hogy nem a görög, hanem a sárga változata a kedvenced, de valójában e kettőn kívül nem nagyon találkozunk más dinnyefélékkel a piacokon és a kertekben. Létezik azonban egy dinnyefajta, aminek a terméséből akár több is elfér az ember markában – ez a mexikói egérdinnye. De miért is olyan érdekes ez a miniatűr „dinnye”? Lássuk…
Nevéből adódóan valóban egy aprócska, nagyobb szőlőszemhez hasonló méretű dinnyére kell itt gondolni, ami habár küllemre valóban hasonlít valamicskét a klasszikus görögdinnyéhez, ízében sokkal inkább az uborkákra és a lime-okra hajaz. Ez a különleges, savanykás gyümölcs azonban nem génmanipuláció eredménye – Mexikóban és Kolumbiában már időtlen idők óta része a hétköznapi étrendeknek.
Nem szabad alábecsülni ezen egzotikus dinnyefaja jótékony hatásait – kis mérete ellenére vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban és antioxidánsokban is gazdag, egyfajta bónuszként pedig kis mennyiségű kalóriát tartalmaz. Úgy tartják róluk, hogy mindezen egészséges összetevőknek köszönhetően segítenek a szívbetegség, a stroke és a rák megelőzésében. Sejtfiatalító hatásuk miatt fontos szerepet játszanak a korai öregedés megakadályozásában is.
Külön kiemelendő magas likopintartalmuk is, ami javítja a szívműködést, de a bennük felelhető béta-karotin is említésre méltó remek antioxidáns és öregedésgátló hatása miatt. Mindezek mellett ott van még a kálium, a C-vitamin és más karotinok, amik a koleszterinszint csökkentésében segítenek, további védelmet biztosítva ezzel a szívnek és a keringési rendszernek.
A mexikói egérdinnye egyik legnagyobb előnye, hogy különösen egyszerű termeszteni. Ez annak köszönhető, hogy kevés természetes kártevő feni rá a csáprágóját, nem igényel kifinomult metszést vagy melegházi körülményeket. Mindemellett jobban tűrik a szárazságot, mint rokonaik, az uborkák. Most pedig mindent elmondok nektek a mexikói egérdinnye termesztéséről, neveléséről!
Mivel hazánkban nem kifejezetten elterjedtek, nem érdemes őket a helyi kertészeti szaküzletekben keresni. Valószínűleg az interneten több sikerrel jársz majd. Ajánlott organikus, nem vegyszerekkel kezelt magokat keresni, még ha ezek valamivel drágábbak is, mint a vegyszerezettek. Mivel nem egyszerű levadászni őket, így ajánlatos elrakni néhány magot, miután növényeid termőképesekké válnak.
Ehhez nincs más dolgot, mint keresni egy érett gyümölcsöt, ami már magától a földre pottyant, és hűvös helyen tárolni azt. Úgy két héttel később felvághatod és kikanalazhatod belőle a magokat, amiket aztán egy vízzel teli vízben kell, hogy tarts. Az egy hét letelte után öblítsd le őket és hagyd, hogy egy hűvös helyen kiszáradjanak (lehetőleg egy papírtörlőre helyezve). A száraz magvakat egy egyszerű papírborítékban tárolhatod. A következő oldalon folytatom!
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...