Közkedvelt időtöltés kirándulni, sétálni a természetben. Kisgyerekkel, kutyával vagy csak magunkban. Ilyenkor gyakran virágokat is gyűjtünk, azonban nem árt, ha tudjuk, hogy utunk során számos mérgező növénnyel találkozhatunk.
A mérgező növények, bogyók főként a kisgyerekekre veszélyesek, akik előszeretettel gyűjtögetik a terméseket, virágokat, s rosszabb esetben egy-egy zsákmányt meg is kóstolnak. Figyeljünk oda rájuk fokozottan és tanítsuk meg nekik minél hamarabb, mely növényeket kerüljék el, lehetőleg minél messzebbre.
A legtöbb mérgező növény, amely nálunk is megtalálható jobbára csak hasmenést okoz, vagy rosszullétet, és bizony ezen növények közül néhányat a szobánkban is szeretünk tartani. Akad azonban jó pár olyan virág, tetszetős termés, amely halált is okozhat.
Az egyik, szobában is kedvelt növény a sisakvirág, melynek négy fajtája honos nálunk: méregölő sisakvirág, farkasölő sisakvirág, moldvai vagy kárpáti sisakvirág, karcsú sisakvirág. Ezeken kívül az őszi sisakvirágot dísznövényként lehet beszerezni. Ezek a jobbára lila, sárga és fehér, harang alakú virágot növesztő növények az északi területeket, hegységeket kedvelik. Elterjedésük egybeesik a poszméhekével, hiszen csak ez a méhfajta képes beporozni őket.
A sisakvirág többféle méreganyagot termel, ezek közül az akonitin az egyik legerősebb, mely emberre és állatra egyaránt halálos. Általában az érintését sem javasolják, így aki sisakvirágot szeretne otthon ápolgatni, lehetőleg kesztyűben gondozza, illetve tartsa távol a gyerekektől és a háziállatoktól. Mérgezés esetén hánytatni kell az illetőt és minél hamarabb kórházba vinni.
Még több mérgező növényért lapozz.
Egy másik csodaszép, apró virágú növény, melyet előszeretettel adnak ajándékba is, a gyöngyvirág. Elsősorban amiatt veszélyes, hogy sokan medvehagymának nézik, és elfogyasztják. Csak nagymennyiségben okoz mérgezést, de toxikus anyagai főként a szívműködést befolyásolják. Érintése nem okoz problémát, azonban a vázába állított gyöngyvirág a saját vizét is megmérgezi. Sokszor találkozhatunk vele a kertekben is, mert mutatós és édes illatot áraszt. Vadon főként tölgyesekben, de más lombos erdőkben, ligetekben illetve bárhol, ahol a talaj nyirkos találkozhatunk vele.
A nadragulya jókora virágokat növeszt (fejléc kép), azonban a gyerekek inkább fekete bogyói iránt érdeklődnek jobban, mely a legtöbb méreganyagot tartalmazza. Bükkösökben, erdőszélen, hűvös, nedves helyeken fordul elő. Sötét ibolyaszínű, harang alakú virágai vannak, maga a növény pedig akár két méteresre is megnőhet. Az egyik legtoxikusabb növényként tartják számon. Hallucinogén hatása miatt drogként is alkalmazzák, azonban az ilyen esetek általában halállal végződnek. Minden része tartalmaz méreganyagot.
A következő oldalon folytatom.
Bolondító beléndek. Amint neve is mutatja, ez a burgonyafélék családjába tartozó növény, szintén tartalmaz toxikus anyagokat. Elsősorban atropint és hioszciamint, amik a levelében, illetve magjában találhatóak meg. Volt idő, amikor cigarettába sodorva szívták porráőrölt magjait, de az orvoslásban is alkalmazták bódítószerként. Leveleit megdörzsölve, meglehetősen kellemetlen szagot áraszt. Virágairól könnyű felismerni: sárgás, krémszínű alapon lila, középen ibolyaszínű folttal. Szántóföldeken találkozhatunk vele, de ma már csak igen ritkán a növényvédő szerek miatt.
Őszi kikerics. Ősszel festi lilára a tájat, amikor tömegesen virágzik. Domb és -, hegyvidékek lakója, de a kertekben is előfordul olykor. Ez a mutatós lila vagy fehér virág mindamellett, hogy igen mérgező, veszélyeztetett is. Méreganyaga a kolhicin, amely gátolja a sejtosztódást. Kesztyűben célszerű gondozni.
Ez az egyszerű, sárga virágú növény a boglárka. Több fajtája is honos nálunk, például a selymes boglárka, melynek eszmei értéke kétezer forint, illetve a torzsika boglárka, amely a mocsaras területeket kedveli. Ez utóbbit kivéve általában sziklás, füves területeken találkozhatunk velük. Mindegyik fajtájuk mérgező. Érintkezve a növénnyel bőrgyulladást okozhat.
