Az emberi kegyetlenség/tudatlanság vagy véletlen balesetek okoznak több problémát a madarak esetében? Gyakran kerülnek bajba madarak?
Sajnos van olyan, hogy az emberi kegyetlenség okozza a problémát. Volt olyanra példa, hogy a fehér gólyát a fészkében hasba lőtték, először észre sem vették, csak jelentették, hogy nem tud repülni a madár. Mire kiderült a haslövés ténye, addigra már késő volt, az állat elpusztult. Olyan is van sajnos, hogy mérgezés, direkt vagy indirekt módon, de itt a direkt mérgezést emelném ki, mint emberi kegyetlenség. Ha a vadászok ki akarják írtani egy vadászterületről mondjuk a sast, akkor kitesznek mérgezett csalit, amit a madár megeszik és ott a helyszínen elpusztul.
Tudatlanság is szóba kerül, volt olyan, hogy a gazda tyúkjait vitte a róka, ezt észre véve az öregúr megkereste a tsz-ből kimentett mérget, amiről úgy gondolta, hogy megoldást nyújt. Kitette a pucolt csirkefejet a határba, természetesen a méreggel együtt, abba viszont nem gondol bele, hogy ott minden élőlény elpusztul, ami csak beleszagol a méregbe. A méreg ráadásul elindít egy láncreakciót is: odamegy a róka, beleeszik, elpusztul ott helyben. Jön egy varjú, az nem a csirkefejből fog enni, hanem a rókából, kis idő múlva az is elpusztul. Jön a természetvédelmi őr, megfogja csupasz kézzel a rókát vagy a varjút, és ő is meghal.
Általában a balesetek 99 százaléka emberi behatásnak köszönhető, nagyon ritka az olyan eset, hogy repül egy madár az erdőben, és nekirepül a fának. Az sokkal gyakoribb, hogy agyonüti az áram, elgázolják, nekirepül az ablaknak, üvegfelületnek. Ez inkább az újonnan felhúzott bevásárlóközpontok esetében szokott problémát jelenteni, amikor egy fás rész helyére húzzák fel a plázát, és nem veszik figyelembe a madarak vonulási irányát – minden madár repül neki az ablak üvegének, mivel nem tudják értelmezni a visszatükröződés miatt az épületet. Ha szeretnétek támogatni a Mályi Madármentő Állomást, akkor kattintsatok a képre:
Naponta hozzánk 5-20 madár érkezik, ez a szám függ attól, hogy milyen időjárás van – esős, nyálkás időben nem találnak annyi bajbajutott madarat, mivel mindenki otthon ül, ha szép kirándulóidő van, akkor öt percenként csörög a telefon.
Mennyire nehéz egy-egy mentés?
A nehézséget mentése válogatja, volt már olyan, hogy puszta kézzel kellett megfogni egy fehér gólyát az autópálya mellett, olyan szárnytörése volt, amivel azért még tudott repülni. Nagyon kellett figyelni arra, hogy ki ne repüljön az autópályára, mert azzal veszélyeztettük volna a gólya életét, de még azok is bajba kerültek volna, akik elütik az állatot. Vannak olyan helyek is, ahova nem tudunk eljutni – fa tetején, épület oldalán, beesve egy kéménybe -, ezek nagyon megnehezítik a feladatunkat.
Foglalkoznak más állatokkal is?
Természetesen nemcsak madarakkal foglalkozunk, hanem emlősökkel is. Már a logónk tervezése idején szóba kerültek más állatok, ezért került a logóra egy nyuszi és egy süni. Érkeznek szép számmal bajba került denevérek, nyulak, sünök, őzek, vaddisznók, kis emlősök. Kutyával, macskával nem foglalkozunk, mivel mi vadállatokat mentünk, főként vadmadarakat. Nézzük, mit tehet egy átlagember, ha bajba jutott madárral találkozik, a következő oldalon erről lesz szó!
