Üdvözöllek a gyönyörű arborétumok birodalmában, Magyarországon! Nyáron – főleg a mostani hűvösebb időben – csodálatos természeti csodában lehet részünk, ha ezeknek az arborétumoknak az egyikét meglátogatjuk. Ha igazi természeti kincsekre vágysz és elvarázsol a növények varázslatos világai, akkor itt a helyed. Következzenek Magyarország legszebb arborétumai, ahol a természet lágy ölelése és a növények ragyogása harmonikus egységet alkot.
Bábolna híres ménesének mellett található egy másik elbűvölő hely, amit érdemes felfedezni: az ingyenesen látogatható arborétum. A település keleti végén található, és botanikailag és esztétikailag is gondosan tervezett kertben sétálhatunk végig.
A látogatók több mint 3 km hosszú, gondozott sétautakon haladva gyönyörködhetnek a gondosan tervezett növényekben és kertben. A kertben csoportosítva találhatók a különböző magasságú növények. Az alacsonyabb cserjefajok mellett a magasabb fák csoportjai is megfigyelhetők. Az összeállításnál figyeltek a virágzás idejére, a lombozat és termésszín évszakonkénti változására, hogy mindig lenyűgöző ritkaságok vagy színes növénycsoportok legyenek láthatóak. Az arborétumban megtalálhatóak különböző fenyőfajok változatos alak- és színváltozatai is, emellett szabad gyepterületek is vannak, ahol a helyi növényfajok megtalálhatók.
Az arborétum népszerű látnivalója az őshonos házi- és vadállatok bemutatója. Itt élnek magyar parlagi baromfifajták, tyúkok, ludak, kacsafajták, fácánok, galambok, valamint vaddisznók, dámszarvasok, őzek, alpakák, mangalica sertések, juhok és szamarak.
A Zirci Arborétumot a 18. században kezdték kialakítani a Zirci Ciszterci Apátság szerzetesei angolkert stílusban. Az angolkertek sajátossága, hogy a beültetett fák és cserjék szabálytalanul helyezkednek el, hangsúlyozva a természetességet.
Az arborétumban található Sörös-tó, mely a bejáratnál található halastó, valószínűleg már a középkorban is létező tavacska helyén alakult ki körülbelül 1720 körül. A szerzetesek több halastavat is létesítettek a környéken, mivel a böjt idején a halfogyasztás megengedett volt. A régi duzzasztógátak nyomai ma is láthatóak, ahogy átszelik a parkot a Cuha patak medrében.
Az arborétumban közel 600 fa- és cserjefaj található, melyek többsége őshonos a Bakonyban. Emellett itt lehet találkozni egzotikus növényekkel is más földrészről. A park otthont ad mókusoknak, denevéreknek és kétéltűeknek, és időnként őzek is felbukkannak a fák között. A madárcsicsergés és a kert által árasztott nyugalom állandó jelen van, a látogatók pedig igazi felüdülést találnak a mindennapi rohanás elől, ha megpihennek a gyalogutak melletti padokon.
A Jeli Arborétum a Kám településén található, 100 hektáros területen elterülő botanikus kert. Ez az egyik legszebb botanikus kert Európában, és lenyűgözi a látogatókat 300 féle rododendronjával. A tavaszi virágzás idején több tízezer ember látogat el a varázskertbe.
Az arborétumot dr. Ambrózi-Migazzi István gróf kezdte kiépíteni 1922-ben. A park eredetileg 5 hektáros volt, de az évek során bővült, és ma már 107 hektáron terül el. A parkot érintették a háborúk, de később erdészeti kézbe került és továbbfejlesztették. A parkban tavakat, sétautakat, padokat és táblákat helyeztek el.
A varázskert folyamatosan fejlődik, és a legtöbb látogatót a rododendronok tömeges virágzása vonzza. A virágzás általában májusban tetőzik, és ekkor a park változatos színekkel és illatokkal varázsolja el a látogatókat. Az arborétumban tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják különböző területek erdőtársulásait.
Az arborétum gazdag állatvilággal is rendelkezik, többek között búbos cinegék, sárgafejű királykák, léprigók, fekete harkályok, mogyorós pelék és nyuszik is megfigyelhetők itt. A parkban kiépítettek egy akadálymentesített tanösvényt is a vakok és gyengén látók számára.
A 2019-ben nyílt lombkorona sétány lehetőséget nyújt a látogatóknak, hogy 10 méteres magasságban, 130 méter hosszan sétáljanak. A sétányon információs táblák ismertetik a fenyők és madarak legfontosabb jellemzőit. Emellett a sétányon található egy csúszda is, amely csak a májusi hétvégéken üzemel.
Az erdészeti arborétumot a Gödöllői Erdőigazgatóság kezdte el telepíteni 1902-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletére. A kezdeti cél a fafajok honosítása volt, különös tekintettel a nem őshonos fenyőkre. A világháborúk után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóinak vezetésével elindult egy nagyszabású telepítési program. Ennek eredményeként alakult ki az arborétum jelenlegi állományképe, amelyben 154 erdőtípus található kutatási céllal.
A Gödöllői Arborétum különlegessége az, hogy az erdészeti növénygyűjteményt fafajokkal együtt láthatjuk, a velük kialakult társulásokban, a jellemző lágyszárú növényzet és cserjeszint kíséretében. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Itt találhatók a dokumentált törzsültetvények, mint az erdei fenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és más fajok.
Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak az arborétumban az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján. A Pilisi Parkerdő Zrt. jelenleg is felelős az arborétum növényállományának fenntartásáért, és az erdészeti kezelési feladatokat végzi. Az erdőgazdaság Valkói Erdészete 2012 októberétől látja el ezeket a feladatokat.
Az agráriumban dolgozók élete kemény munkával és állandó jelenléttel jár leginkább a nyári időszakban, így nem egyszerű feladat a kikapcsolódás megszervezése akkor sem ha a nyaralás Balatonfüredre tervezik. Az időjárás, a termények és az állatok gondozása...
Az MTI-n olvastuk a felhívást, mely szerint meghosszabbított határidővel, május 20-ig nyújthatják be pályázataikat a 31. Virágos Magyarország versenyre jelentkező helyi közösségek. Érdemes élni a lehetőséggel, és nevezni erre a nagyszerű versenyre. ...
Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása - közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány az...