Egész Európának GMO-mentes övezetté kellene válnia – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a berlini a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon. Ezért Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását.
A GMO-mentes termelésben elkötelezett országoknak szövetségre kell lépniük, "mert egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, és meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni" – jelentette ki Fazekas Sándor. Az összefogás azért is fontos, mert képviselni kell "az emberek érdekeit", hiszen "közös felelősségünk, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalra" – fogalmazott az MTI szerint a miniszter.
Jelenleg a 28 közül 13 uniós országban tiltják a GMO-k alkalmazását, a többiek pedig még nem hoztak döntést vagy ingadoznak. Mint ismert, az Európai Parlament (EP) a napokban a tagállamok hatáskörébe utalta a döntés jogát annak kapcsán, tiltani akarják-e az uniós szinten engedélyezett GMO-k felhasználását saját területükön. Így a tagállamok kerültek kulcsszerepbe, és amennyiben valamennyi ország elfogadja a magyar kezdeményezést, akkor az egész EU GMO-mentes övezetté válik. Az összefogási kezdeményezéssel Magyarország a GMO-ellenes küzdelem élharcosává vált.
Az EP-ben kedden elfogadott jogszabály értelmében a tagállamok hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az EP döntését kommentálva hangsúlyozta, hogy Magyarországon kiemelt stratégiai érdek és az Alaptörvényben is megfogalmazott célkitűzés a mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítása. Magyarország a több mint négy éve folyó tárgyalások során mindvégig arra törekedett, hogy legyen egy hatékony eszköz, amellyel egyszerűbb a tiltás, és döntő szerepe volt a megállapodás elérésében - mutatott rá az FM.
Brüsszelben eldőlt, hogy a tagországok szabadon dönthetnek a génmódosított növények tiltásáról, korlátozásáról, ezért Magyarország új célokat fogalmazott meg – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Mivel a hús, a tej és a tojás, valamint a belőlük készült élelmiszeripari termékek a táplálkozás alapjául szolgálnak, ezért a kormányzat fontos célkitűzésének tekinti, hogy elsőként a tej, majd a hús és a tojás esetében is elérje a teljes GMO-mentességet – tette hozzá.
Az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje-programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása.
Nagy István rámutatott, hogy a Kárpát-medencében több mint százféle növény jöhet szóba alkalmas fehérjeforrásként, azonban ezek csekély hányadát hasznosítjuk jelenleg. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.
Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosító tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bioalkohol előállítás szárított mellékterméke).
Nagy István szerint a kihívás nagy, de a teljes GMO-mentességet elsőként Magyarország valósíthatja meg Európában, ami komoly piaci előnyöket jelenthet. Úgy vélte, az idei év sorsfordító lesz ezen a téren. Az államtitkár elmondta: a különböző felmérések is azt mutatják, hogy a lakosság és a gazdák többsége is elutasítja a génmódosított élelmiszereket. Ezért a program elindítását követően szeretnék a kereskedelmi forgalomban a GMO-mentes élelmiszereket megkülönböztetni a többitől, ami mindkét fél számára előnyökkel jár.
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...