Az ügy hátterében a huszonötök közös mezőgazdasági politikájával kapcsolatos tagállami fenntartások állnak. Miután az agrárbüdzsé mindenképp csökken, úgy vélik, az unió, ahol csak lehet, próbáljon racionalizálni. Ennek eshet áldozatul a kukoricaintervenciós rendszer.
A közös büdzsének ugyanis évi több tízmillió euróba kerül a kukoricaintervenció - ennek haszonélvezője pedig 90 százalékban Magyarország. Mint brüsszeli források elmondták, a tavaly decemberi költségvetési megállapodás óta fokozott kihívás éri az unió legnagyobb pénzosztóját, a közös agrárpolitikát. Érthető, hogy Mariann Fischer Boel agrárbiztos igyekszik a fogyatkozó kiadásokat racionalizálni - így például az exporttámogatásokat is felszámolja 2013-ig. Ám szerinte a magyaroknak nem kell feltétlenül kisebbrendűségi érzéseket táplálniuk: három évvel ezelőtt az EU ugyanígy kivette a rozsintervenciót a közösségi politika hatálya alól; ez lényegében csak német érdekeket sértett.
Bár az idén kedvezőek a magyar termelők hazai értékesítési lehetőségei, ez évről évre - a termés függvényében - változik. Az EU agrártanácsában érvényesülő erőviszonyok fényében a tagállamok minden további fenntartás nélkül készek beáldozni a magyar érdekeket, hiszen több tízmillió eurót spórolhatnak így a közös kasszának - állítják forrásaink. S minthogy a nettó befizető országok egyértelműen a javaslat mellett állnak, már most úgy tűnik, a döntéshez szükséges minősített többség meglesz.
Értesüléseink szerint a magyar diplomácia azzal az érvvel igyekszik - legalább - késleltetni a tavasszal esedékes brüszszeli döntést, hogy nem lehet egyetlen terméket kiemelve beelőzni a közös mezőgazdaság politikájának 2008-ban egyébként is esedékes felülvizsgálatát. A magyar termelők fő hátránya egyébként, hogy távol esnek a tengeri kikötőktől, így csak magasabb, kevésbé versenyképes árakon érné meg nekik az export, mint tengerparti versenytársaiknak. A magyar ügy támogatójának legfeljebb az osztrákokat és a szlovákokat nyerheti meg a hazai diplomácia, ez azonban kevés a bizottsági javaslat megakadályozásához. A tagállamok egyébként sem túl szolidárisak egymással. November végén a csehek a sör jövedéki minimáladójának emelését blokkolták egyedüliként, nehezményezve, hogy a bort 1992 óta nullaszázalékos adókulcs illeti meg.
Forrás: Népszabadság