A futómadarak keltetésének eredményességét körülbelül fele-fele arányban a tojások minősége, illetve maga a keltetés, mint folyamat befolyásolja. Az inkubáció a fejlődő embrió számára óriási stresszt jelent. A keltetés tehát annál eredményesebb lesz, minél kevesebb stressz elviselésére kényszeríti a fejlődő embriót.
Ezek a behatások két csoportba oszthatók. Az első nevezzük „halálos stressz”-nek például, ha a keltetőben a hőmérséklet túlságosan magasra emelkedik, az embrió halálát okozza. A második csoport hívjuk ezt „halmozódó stressz”-nek nem fogja megölni az embriót, ellenben arra kényszeríti, hogy használja el a tápanyagok, energiaforrások egy részét, illetve nagyobb ütemben nyúljon hozzá tartalékaihoz.
Így amikor azokra valóban szüksége lesz, a különböző források már kiapadóban lesznek, s ez a legkülönbözőbb problémák kialakulásához vezethet!
Eredményes futómadár keltetés
A futómadarak keltetésének eredményességét körülbelül fele-fele arányban a tojások minősége, illetve maga a keltetés, mint folyamat befolyásolja. Az inkubáció a fejlődő embrió számára óriási stresszt jelent.
A keltetés tehát annál eredményesebb lesz, minél kevesebb stressz elviselésére kényszeríti a fejlődő embriót. Ezek a behatások két csoportba oszthatók. Az első nevezzük „halálos stressz”-nek például, ha a keltetőben a hőmérséklet túlságosan magasra emelkedik, az embrió halálát okozza.
A második csoport hívjuk ezt „halmozódó stressz”-nek nem fogja megölni az embriót, ellenben arra kényszeríti, hogy használja el a tápanyagok, energiaforrások egy részét, illetve nagyobb ütemben nyúljon hozzá tartalékaihoz. Így amikor azokra valóban szüksége lesz, a különböző források már kiapadóban lesznek, s ez a legkülönbözőbb problémák kialakulásához vezethet!
És most lássuk a modellt! Az egyszerűbb érthetőség kedvéért, s mert így sokkal szemléletesebb is, megpróbáltam képletbe foglalni a számtalan faktort.
S= Sperma minősége
Ezek együtt fertilis tojást adhatnak, ha az alábbiak optimálisan alakulnak.
P= Petesejt minősége
K= Kor, ivar, illetve tenyészérettség, tojási szezon hossza, ezen belül annak melyik fázisa (napfényes órák száma)
TEÁ= Tenyészállataink Egészségi Állapota (parazitamentesség, a felnevelés milyensége, tenyészállataink kiválogatása, selejtezés)
GP= Genetikai Potenciál (milyen teljesítményt tudnak „hozni” tenyészállataink)
TM= Tojáshéj Minősége
BV= baktériumok, vírusok esetleges jelenléte
TBBÉ= Tojás Beltartalmi, Biológiai értéke
TT= Tojásaink Tárolása
FJTTT= Fajra Jellemző Tartási Technológia, Takarmányozás
MI= Management Index (amit valóban betartunk az előzőből, az FJTTT-ből)
HÁ= Hőmérséklet Állandósága (keltetőbeli egyenletes eloszlása)
PÁ= Páratartalom Állandósága
FH= Forgatás Hatékonysága
SZM= Szellőztetés Megbízhatósága (áramló levegő sebessége, biztonsági kapcsolók működése)
MI= Management Index (amit valóban ki tudunk „hozni” gépünkből lámpázások, súlymérés és ezek pontos feljegyzése)
Lehet sőt biztos -, hogy a formula bonyolult, de mutatja, hogy a „dolgok” mennyire összefüggenek.
Vegyük most górcső alá a forgatás és a tojás keltetőbeni pozíciójának kérdését, amelyek az eredményes keltetés igen fontos faktorai. Jól tudjuk, hogy már a tárolás során is milyen fontos a forgatás és a tojások helyzete, pedig akkor az tulajdonképpen „várakozó állásponton, nyugvó” állapotban van.
A tojások keltetőbeni pozíciójának összehasonlító vizsgálata
Forrás: Agrárágazat
