A juhok takarmánybázisát az ősgyepek biztosítják. Így az ősgyepek füvének táplálóértéke és annak évszaki megoszlása - tavasz, nyár, ősz - igen figyelemre méltóan változik. A különböző biológiai állapotban lévő juhok táplálóanyag-igénye eltérő. Alapul kell venni azonban, hogy az anyajuhok a hús, a gyapjú és a tejtermelés érdekében megfelelő táplálóértékű füvet igényelnek, sőt a termékenyítésre és az ellésre való előkészítés még többlet táplálóanyagot, vagyis jobb minőségű legelőt igényel.
Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Az anyajuhok szaporasága, ami szoros összefüggsében van a hústermeléssel, illetőleg annak növelési lehetőségével napjainkban igen jelentős, hiszen a legnagyobb mennyiségű export lehetőséget a hízlalt bárány biztosítja, jelentősen megelőzve az alig eladható gyapjút és a jelenleg csupán kis mennyiségben előállított juhsajtot.
Az anyajuhok szaporasága többek között jó kondíciót igényel. Ehhez elsősorban megfelelő táplálóértékekkel rendelkező legelőt kell biztosítani, ami lehetővé teszi azt, hogy az állatok megfelelő mennyiségű takarmányt, illetőleg táplálóanyagot legyenek képesek felvenni. A hazai juhlegelők elég elhanyagoltak, sem a talajerő visszapótlás, sem pedig a gyomtalanítás nem megfelelő, így azok fűhozama kevés.
Az ősgyepek fűhozama és annak táplálóértéke nagymértékben függ az időjárástól. A hajnali harmat, a csapadék mennnyisége és eloszlása, a nappali hőmérséklet és a napsütéses órák száma jelentős befolyást gyakorol mind a termelés mennyiségére, mind pedig az ősgyepek táplálóértékére.
A juhok biológiai adottságuk következtében a legelőfü felvehető mennyiségének és táplálóértékének változását jól elviselik. Az anyajuhok esetében az életfenntartó táplálóanyag mennyiség feletti hányadból kötőszövet alatti, hasűri és vese körüli faggyú képződik. Ezek képezik az állatok energiatartalékait, amelyeket a szervezet felhasznál az esetben, ha nem tud a legelőfűvel megfelelő táplálóanyag mennyiséget felvenni.
Így a juh az átmeneti táplálóanyag hiányt kiegyenlíti a raktározott faggyúenergia lebontásával. Ugyanúgy raktározza a juh szervezete a fehérjét is, elsősorban az izmokban. Így fehérje hiány esetén a lesoványodás részben az izmokban raktározott fehérje lebontást is jelenti.
Kísérleti eredmények
Vizsgálatainkban igyekeztünk megállapítani, hogy a tavaszi, a nyári és az őszi legeltetési diényben hogyan változik az ösgyepek fűhozamának táplálóértéke az alföldi tájegység legelőin.
Az alföldi ősgyep legelőinek szárazanyag-tartalma május hónapban volt a legalacsonyabb (286 g/kg zöldfű). Júniusban 46 g-mal többetmértünk. A legnagyobb - 412 g/kg zöld - szárazanyag-tartalmat július hónapban mértük. Ettől szeptemberig 33 g illetőleg 93 g csökkenést észleltünk, októberben a fű szárazanyag-tartalma 506 g/kg zöld volt.
Az 1000 g szárazanyagban levő nyersfehérje mennyiség májustól augusztusig fokozatosan csökkent, majd augusztus hónaptól ismét növekedett. A legnagyobb értéket - 195 g/kg szárazanyag - október hónapban észleltük. A fű nyerszsír tartalma 33-38 g között változott.
Az ősgyepek nyersrost tartalma augusztus 298 g-ról 326 g-ra növekedett, majd novemberig fokozatosan csökkent. Októberben találtuk a legkisebb (200 g) értéket.
A nitrogénmentes kivonható anyagtartalomban 415-471 g közötti értékeket találtunk.
A fű nyersfehérje tartalmának emészthetősége június hónapban volt a legrosszabb (55 %), a többi hónapokban 61-74 % között változott. Növekedést a fehérje emészthetőségében július, augusztus és szeptember hónapokban észleltünk. A nyerszsírtartalom emészthetősége 45-75 % között változott. Az ősgyepek nyersrost-tartalmának emészthetősége legnagyobb mértékű - 75 és 77 %-ban - május és július hónapokban volt.
A többi hónapban csupán 40-67 %-ot találtunk. A nitrogénmentes kivonható anyag emészthetősége 64-82 % között változott.
Az ösgyepek táplálóértéke július, augusztus és szeptember hónapban volt a legkedvezőbb. A többi hónapban 4,75-6,02 MJ/I000 g szárazanyag-tartalom között változott.
Következtetések
Az ősgyepek kémiai összetétele és a táplálóanyagok emészthetősége határozza meg a táplálóértéket. A magyarországi alföldi ősgyepek füvének izárazanyag-tartalma júliusig fokozatos növekedést mutatott, majd novemberig ismét csökkent. Mindez a változó fejlődési állapottal és a csapadék mennyiség változásával hozható összefüggésbe. A nyersfehérje mennyiségének növekedésével bizonyos mértékig az emészthetőség is növekedett. Ez alól kivétel az október hónapban megtermett fű. Ez az ősgyep füvének biológiai értékével hozható összefüggésbe.
Az ősgyepek füvének nyersrost-tartalma július előtt és után fokozatos sökkenést mutatott, ami a fű nyersrost-tartalmának kiegyenlítettségét bizonyítja. Az emészthetőség május hónaptól kezdődően kisebb ingadozásokkal csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fejlődési állapot előrehaladása és a csapadékviszonyok következtében a fű nyersrost-tartalma lentősen ven változik, azonban a nyersrostban olyan kémiai kötés változások következnek be (lignifikálódás), ami az emészthetőséget csökkenti. Az ősgyepek táplálóértéke májustól októberig kisebb mértékű gadozásokat mutatott, azonban viszonylag kiegyenlített volt.
A kísérleti eredmények szerint a hazai alföldi legelők kiegyenlített táplálóértékű füvet biztosítanak a juhok számára májustól októberig. Az októberi legelőfű kis táplálóértékkel rendelkezik, ami a juhok energiaigényének kielégítésére már nem elegendő.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
