Közvetve megerősítette szavait Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos a záró sajtóértekezleten, jelezve, hogy a nem várt ellenállás miatt a javaslat módosításán dolgozik.
Az ülés tanúsága szerint ugyanis az EU-tagországok többsége (14 tagállam) megértette a magyar érvelést, és támogatta a magyar álláspontot - tette hozzá, jelezve, ennek különleges jelentőséget ad, hogy a tervezett leépítés Magyarországot érinti legmélyebben és leginkább negatívan. Mások mellett Bulgária, Csehország, Ausztria, Franciaország, Románia, Görögország, Lengyelország, Szlovákia, Portugália, Olaszország, Finnország és Spanyolország értett egyet azzal a magyar állásponttal, hogy a brüsszeli javaslat túlzott reakció a kialakult készletekre, míg a bizottsági előterjesztést csak a költségcsökkentésre hagyományosan érzékeny Dánia, Nagy-Britannia és Svédország támogatta egyértelműen. Ez abszolút többséget jelent a 27 tagország között (ráadásul a tagállamok egyharmadának támogatása már elég a javaslat leszavazásához).
Az is bizonyos azonban, hogy hosszú távon, változatlan formában nem fog fennmaradni a rendszer - ismerte el Gráf József. "A háborúnak még messze nincs vége" - mondta, jelezve, hogy Fischer Boel biztos asszony a mostani tárgyalás után is elég határozottnak tűnt abban, hogy lépéseket fog tenni, de abban már meginogni látszott az álláspontja, hogy azonnali megszüntetésről legyen-e szó.
Fischer Boel kijelentette, meglepte, hogy a javaslatot a tagországok többsége nem támogatta. Különösen azért találta ezt érthetetlennek, mert - mint mondta - a találkozón felhívta a figyelmet a szélsőségesen magas árakra.
Gráf József úgy vélte, a márciusi miniszteri ülésen dőlhet el a kérdés végérvényesen. Addig még szakértői szinten tovább vizsgálják a most elhangzott érveket.
Horst Seehofer német mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter, az agrárminiszteri tanács soros elnöke egy kérdés kapcsán szintén megjegyezte, hogy meggyőződése szerint a témát még ebben a félévben lezárják.
Magyarország minden szinten erőteljes kampányt folytatott az uniós partnereknél, a többi tagországnál, és sikerült is elfogadtatnia érvrendszerét - emelte ki a miniszter. Hátravan még az Európai Parlament állásfoglalása is a kérdésben, ahol két magyar képviselő: Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) jelentéstevő és Tabajdi Csaba (MSZP) társjelentéstevő dolgozik a témán.
Az Európai Bizottság fő érve az, hogy a jelenlegi rendszer kizárólag egyetlen ország érdekeit képviseli, a megmaradt készletek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarországon található. Az EU-nak ez nagy költséget jelent Brüsszel szerint, emellett eltéríti a piac hatásait - emlékeztetett Gráf József.
Magyarország azonban "teljes mértékig" elfogadhatatlannak tartja a bizottság javaslatait - fejtette ki a miniszter a találkozón. Megítélése szerint először is egyoldalú lépésről van szó minden olyan tagállammal szemben, amely kukoricát termel.
Másfelől Magyarország az uniós csatlakozástól egyebek között kiszámíthatóságot, előre tervezhető szabályozást remélt, ám a bizottság fél év alatt másodszor tett olyan előre be nem jelentett, váratlan lépést, amely alapvetően befolyásolta a kukoricapiaci viszonyokat. Elfogadhatatlan az időzítés is, hiszen az idei vetés szerkezetét a gazdák már tavaly elkészítették, és ezen változtatni nem lehet, mert a kalászosok egy részét már ősszel elvetették.
Azzal sem értett egyet a magyar miniszter, hogy a jelenlegi rendszer változatlanul hagyása mellett néhány éven belül elviselhetetlenül magas költségei lesznek az uniónak. A 2006/2007-es intervenciós évben például sem Európában, sem Magyarországon nem történt intervenciós felvásárlás. A jelenlegi készletek azért keletkeztek, mert Magyarországon "két elképesztően jó gabonatermelési év volt egymás után", és nem alakultak ki az uniós árviszonyok sem. A korábbi 114,6 euró/tonna ár mellett viszont jelenleg már 120 euró/tonna az eladási ár - ez pedig már olyan összeg, amely fedezi az uniós költségeket is.
Uniós források mindazonáltal megerősítették, hogy a német elnökség támogatásával az Európai Bizottság elérte: a kukoricaintervenció megszüntetésével egy blokkban tárgyalják azt a javaslatot, hogy módosítsák az agrárstruktúra korszerűsítését szolgáló mezőgazdasági garanciaalap (EAGGF) szabályozását, kamattámogatással lehetőséget teremtve a készletezési költségproblémák enyhítésére. Tekintettel arra, hogy ez egyebek között Magyarországnak kedvezne, Brüsszel egyfajta politikai kompenzációként kezeli a kukoricajavaslathoz.
Fischer Boel a következő lépésekről nem kívánt érdemben nyilatkozni. Csupán annyit jegyzett meg, hogy "vannak ötletei", de mielőtt nyilvánosságra hozná azokat, még "tesztelni" kívánja a fogadtatásukat. Utalt mindazonáltal arra is, hogy az új bizottsági javaslat várhatóan enyhébb lesz a teljes és azonnali megszüntetést tervező jelenleginél.
Forrás: FVM
