Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei hétfőn, luxembourgi találkozójukon eldöntötték, hogy fokozatosan felszámolják a központi kukoricafelvásárlást és -készletezést (intervenció) az EU-ban, de az Európai Bizottság tavalyi javaslatával szemben nem azonnal, hanem a 2009/10-es gazdasági évig futtatják ki nullára a rendszert.
Azt hivatalosan nem törlik el, rendkívüli esetben felújítható lesz.
Az eredeti bizottsági javaslat szerint már most júliustól megszűnt volna az állami kukoricafelvásárlás és -készletezés az EU-ban. A terv leginkább és leghátrányosabban Magyarországot érintette, mert az intervenciós készletek több mint 90 százaléka itt található.
Magyarország ezért minden lehetséges fórumon mindvégig ellenezte a javaslatot, és a rendszer fenntartása mellett érvelt. A kemény magyar lobbizás révén sikerült elérni, hogy az intervenció ne egy csapásra, hanem fokozatosan, három év alatt álljon le. A júliussal kezdődő évadban 1,5 millió tonna, a következőben 700 ezer tonna kukorica még értékesíthető a rendszer keretében, majd az azt követő, 2009/10-es évadban már semmi.
Az EU mezőgazdasági biztosa, Mariann Fischer Boel azt mondta, meg kell akadályozni 9 millió tonna kukorica felhalmozódását az EU-silókban 2013-ig. A beavatkozási rendszer felszámolása 600 millió eurót takarít meg 2013-ig, tette hozzá.
- Az a jó, ha a gazdák a piacra termelnek, és nem az intervenció miatt - hangoztatta a dán biztos.
"A 2005/2006-os gazdasági idény végére az Unió intervenciós kukoricakészletei 5,6 millió tonnára nőttek, ami az összes intervenciós gabonakészlet 40 százaléka. Ha a jelenlegi rendszer változatlan maradna, 2013-ra a közpénzen vásárolt és tárolt készletek a becslések szerint 14,1 millió tonnára növekednének. A kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas. A hajdan a világpiacra kukoricát exportáló térségek ma közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel termésük nagy részét. A kukorica intervenciós felvásárlásának megszüntetésével új egyensúly jönne létre az unió gabonapiacán" - érvelt a bizottság.
A beavatkozási rendszerben a termelők búzát, árpát és jelenleg még kukoricát adhatnak el közraktárakba rögzített áron, amely elmarad a piaci szinttől, de mindenesetre jövedelmi garanciát jelent.
A kukoricaintervenció fenntartása mellett a többletgabonák éves tárolási költsége 300 millió eurót meghaladó szinten maradna. Megszüntetésével viszont 617,8 millió euró takarítható meg 2008 és 2014 között. Az éves kiadás a 2008-as költségvetési évtől 300 millió euró alá, 2012-től pedig 200 millió euró alá csökken - jelezte a bizottság.
Gráf József május eleji brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte azt is, hogy Magyarország már dolgozik a rendszer kivezetésén.
Mindeközben az EU Elsőfokú Bíróságán várhatóan hamarosan döntés születik a kukoricaintervencióval kapcsolatos magyar beadványról.
Magyarország számára az uniós agrárminiszterek döntése a kukoricaintervencióról alapvetően továbbra is kedvezőtlen, mivel hazánk érdeke az lett volna, hogy a rendszer ne változzon - hangoztatta Gőgös Zoltán a luxembourgi döntést kommentálva.
Az agrártárca államtitkára ugyanakkor hozzátette: a mostani döntés kedvezőbb a korábbi változatnál. A mennyiségeket ugyanis megnövelték az eredeti elképzelésekhez képest, és a felvásárolható intervenciós mennyiséget sem osztották szét országok szerint mint, ahogyan azt korábban tervezték.
Emellett Magyarország már készül a megváltozó körülményekre is. Ezt jelzi az államtitkár szerint, hogy a jövő évben már várhatóan megkezdik működésüket az első bio-üzemanyag előállízó üzemek. Ezek jórészt kukoricát alakítanak át bio-üzemanyaggá.
Forrás: www.fvm.hu
