A most következő cikkben bemutatom nektek a világ egyik legcsodálatosabb, legtöbb színben pompázó virágát, ami számomra hihetetleül kedvesn! Tudjatok meg mindent a sáfrány neveléséről, gondozásáról!
A sáfrány, vagy más néven krókusz a nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése. Szárleveleik nincsenek, a keskeny tőlevelek és a néhány centiméteres szár csúcsán álló virág a földalatti hagymából ered.
A Kárpát-medencében őshonos fajok kora tavasszal, a régebben fűszerként termesztett valódi vagy jóféle sáfrány (Crocus sativus) ősszel virágzik. A kerti dísznövényként használt sárga virágú sáfrányok az aranysáfrány (Crocus flavus), míg a fehér és lila virágúak a kerti sáfrány (Ccocus vernus) nemesített fajtái.
A felépítésükben hasonló kikericsfajok ősszel virágoznak, a szintén kora tavasszal virágzó egyhajúvirág levelei vaskosabbak és szélesebbek, így a sáfrányok nemigen téveszthetők össze más növényekkel. A sáfrány régen használt fűszernövény, az ókori időkben a fűszersáfrány termesztésére az i. e. 2300-as években utaltak elsőként.
Az ókori sumér uralkodó: Sargon nevének jelentése: “Sáfrány város”. Már az “Ebers”-féle papirusztekercsek, a Biblia és az ős-indiai írások is említik a növényt. Európában évszázadokon át a gazdagságot és magas társadalmi pozíciót szimbolizálta.
Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltak, első írásos magyarországi említése 1429-ből való. A sáfrányt a középkorban ruhanemű festésére is használták. Magyarország déli vidékein: Érsekcsanádon, és Dél Dunántúlon például Csökölyön a gyászruhákat festették vele sárgára. Hatásos lehet a szívinfarktus megelőzésében, krocetin nevű anyaga csökkenti a koleszterinszintet. A következő oldalon megtudhatsz mindent a krókusz neveléséről, gondozásáról!
Mint már említettük, a krókusz évelő növény, ami hagymagumós. Nagyjából 80 faja él a kertekben és az erdőkben egyaránt. Maga a növény 8-12 centiméter magas, virágszínei élénkek, erezettek vagy egyszínűek a virágai. Kertjeinkben leginkább tavasszal találkozunk ezzel a virággal, mivel a tavasszal nyíló fajok az elterjedtebbek. Virágzása a tavasz első jele is egyben, virágzásának pedig akkor szakad vége, amikor megjelennek az első virágport gyűjtő méhek.
Talajigényben nem válogatós, viszont kedveli a laza, nem nagyon vizes területeket. Érdemes a hagymagumókat felszedni a földből teljes nyugalmi állapotukban, ezeket a gumókat tároljuk szellős helyen egészen szeptember-októberig. Ekkor ássuk fel a talajt, egyengessük el, ezáltal biztosítjuk azt, hogy a hagymák rögmentes talajba kerülnek.
A hagymákat nagyjából 10 centiméter mélyre ássuk, és hagyjunk egymástól 10-12 centiméteres távolságot. Ha időben elültetjük, akkor biztosítjuk, hogy a fagyok előtt kiváló gyökérzetet fejlesszenek, így tavasszal virágozhassanak. A krókuszok hajlamosak arra, hogy elszaporodjanak, így nem érdemes egy helyen tartani a hagymákat három évnél tovább. A tél nem viseli meg a növényeket, viszont, ha tartós mínuszok elé nézünk, akkor érdemes betakarni őket falombbal. A következő oldalon folytatom!
Egyaránt ültethetjük a hagymákat évelőágyakba, és lombosodó cserjék alá is. Nekem viszont legjobban akkor tetszik, hogy gyepbe telepítjük! A téli álomból ébredező kert csodálatos színfoltja lehet a krókusz. Ebben az esetben viszont csak akkor nyírjuk a gyepet, hogyha a krókusz már elvirágzott, és a levele visszahúzódott.
Ősszel töltsünk fel egy cserepet folyami homokkal kevert komposztfölddel, majd a krókuszhagymákat ültessük el benne. Ezután öntözzük meg, és vermeljük el egy védett helyen 10 centiméteres mélységben. Január végén szedjük ki a földből a cserepet, és helyezzük világos helyre, hajtassuk a virághagymákat. Fontos, hogy ekkor ne legyen melegebb a helyiségben 10 Celsius foknál, mert ha melegebb van, akkor csak a levelek fognak megnőni, a virág nem fog kifejlődni!
Hagyományosan sáfránnyal ízesítik Spanyolországban és Iránban a rizsételeket, mint a paella és a piláf. A milánói rizottó is sáfránnyal készül. A bouillabaisse, a híres marseille-i halleves is sáfrányos étel. Az indiaiak bizonyos currykben használják.
A sáfrány illatáért és zamatáért felelős illékony vegyületekből (karotinoidok, aldehidek, terpének) kiindulva érdemes kiválasztani a sáfrányos ételekkel harmonizáló borokat: a karotinoidok főként a "nem aromás" szőlőfajtákban találhatók meg, mint a chardonnay, a sauvignon blanc és a rizling. Mivel a rizling aromás vegyületeiben nagy mennyiségben vannak jelen a terpének, melyek fűszeres-virágos jegyekben nyilvánulnak meg, a rizling lehet a legjobb választás.
Télen sem kell lemondanod a virágzó növényekről otthonodban. Ezek a kerti virágok nemcsak a szabadban mutatnak jól, de beltérbe helyezve is pompás szobanövényekké válhatnak. Ismerd meg, hogyan teleltetheted át őket sikeresen, és mit kell tenned, hogy bent...
A rózsák királynőként uralják a kertet, és szabadgyökerű változataik igazi kincsnek számítanak a tapasztalt kertészek körében. Ezek a növények sokkal ellenállóbbak, gyorsabban növekednek, és a tavaszi virágzásuk egyszerűen lenyűgöző. Ha szeretnél tavassza...
A kertészek világában időről időre felbukkannak olyan növények, amelyek nemcsak szépségükkel, hanem különlegességükkel is lenyűgöznek. Az Astrantia, vagy magyar nevén nagy völgycsillag, egyike ezeknek az évelő növényeknek, amely finom virágaival és könnye...