Ez a „gazdanövény-felismerés” ma is a növénykórélettan egyik legfontosabb, behatóan tanulmányozott kérdése. Ebben az idôszakban rakta le Király Zoltán egy teljesen új tudományterület alapjait. Nevéhez fûzôdik – nemzetközi szinten is – a növényi kórélettan tudományának megszületése.
Ennek elsô írásos nyoma a világ összes növényvédelmi tanszékén fellelhetô alapvetô kézikönyv, a „The Biochemistry and Physiology of Infectious Plant Disease.” Goodman, Király and Zaitlin (1967). Legnagyobb visszhangot kiváltó közleményét a Nature hasábjain jelentette meg 1972-ben. Azóta is a kórélettan legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik.
Napjainkban a szabadgyököknek a növényi betegség ellenállóságban játszott szerepét vizsgálja. Pályája során mindig a csapatmunkában gondolkodott, az összefogást és a gondolatok ütköztetését tartotta az eredményes kutatómunka alapfeltételének.
Ma is egyetemi hallgatókkal, doktoranduszokkal, veszi körül magát. Sziporkázó ötleteit mindig megosztotta velünk. Mi csak ámultunk e gondolatgazdagságon, melynek titka talán abban rejlik, hogy bibliofil tudós lévén mindig naprakész volt a növénykórtan–kórélettan irodalmában, de olvasottsága más területekre is kiterjedt. Az olvasás szeretete máig betölti életét, s mindennek szépségeit tanítványaival is megosztja. A nagy orosz regényírók életbölcselete meghatározó volt életszemléletében, s mi e téren is sokat tanulhattunk tôle.
A nyolcvanas évek közepén, amikor Bázelben meglátogatott, ô hívta fel a figyelmemet arra, hogy az a Holbein kép, amely Dosztojevszkijre oly nagy hatással volt éppen itt, a város múzeumában látható, amit azután együtt csodáltunk meg. Most, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntjük Király Zoltánt, szeretettel kívánunk jó egészséget és további tudományos sikereket a Mesternek.
Tanítványai, barátai és munkatársai nevében.
2005. november 15.
Balázs Ervin
Növényvédelem 41 (11), 2005
Forrás: Növényvédelem
