Ha azt vesszük, hogy mennyit költünk kertünk kialakítására, mennyi pénzt áldozunk a szebbnél szebb növényekre és a zöld gyepre, már nem is olyan drága az öntözőrendszer kiépítése. Persze nem kötelező mindjárt a legkorszerűbb megoldások közül választanunk, hiszen kisebb területekhez tökéletesen elegendő egy megfelelő hosszúságú locsolócső. Ezt azonban jól meg kell választani: vannak alacsonyabb és magasabb víznyomáshoz való csövek, amit vásárláskor figyelembe kell vennünk. Célszerű továbbá csavarodásmentes locsolót választanunk, hogy ne kelljen folyton kitekergetnünk a csövet. A kiskertekben általában elegendő a háromnegyedes vagy félcolos kerti cső; a kertészeti lerakatok esetenként 2500–3000 forintos áron utánunk dobnak egy akciós, 25 méteres darabot, de egy jobb minőségűért 10 ezer forintot is fizethetünk. Pár ezer forintért szórófejek garmadája közül választhatunk, és változatos geometriai formákban spriccelhetjük a vizet.
Rendszer haladóknak
Ha a kézi változattal, vagy az egyik helyről a másikra hurcolható szórófejekkel nem érjük be, fix öntözőrendszert is kiépíthetünk kertünkben: az automata berendezések kínálata is zavarba hozóan széles, bár – ahogy Márai Bélától, a Márai Mérnök Iroda tulajdonosától megtudtuk – a telepítést ez nem befolyásolja. „Az ár a minőséggel van összefüggésben, a jobb gyártók termékei 25–30 százalékkal drágábbak. Tervezni viszont ezeket a rendszereket is úgy kell, mint az olcsóbbakat” – magyarázza, majd elárulja, hogy az öntözőrendszer tervezésének és telepítésének ára nem négyzetméterre megy. Rossz adottságú vagy vadregényesen kialakított kert esetében az ár akár négyszeres is lehet, így munkadíjjal együtt 800 és 3 ezer forintba is kerülhet egyetlen négyzetméter. A kisebb kertekbe fajlagosan drágább öntözőrendszert telepíteni, és az is emeli az árat, ha sok növény van. A rézsű, a kisebb növényszigetek, a nagyobb utak, a nehezen megközelíthető területek, a gyengébb víznyomás vagy vízhozam ugyancsak emeli az árat.
Mélyebben kell a pénztárcába nyúlni akkor is, ha csepegtető vagy mikroöntöző rendszerre is szükségünk van, és akkor is, ha kútról vagy ciszternáról akarunk locsolni. A kútgépészeti dolgok ugyanis nagyon drágák: szivattyút 100 ezer forinttól 1,5 millió forintig vehetünk, a szivattyúvezérlésre pedig 30–300 ezer forintot kell áldoznunk Az óriási különbség abból adódik, hogy nem lehet előre tudni, milyen mélyre kell kutat fúrni, és milyen lesz a vízhozam. Maga a kútfúrás sem olcsó mulatság: méterenként 3-30 ezer forint közötti összeget kérnek el érte.
Utólag is megéri
A gyep alá utólag is kerülhet öntözőberendezés, de ez persze tükröződik az árban: ilyenkor az átlagos, füvesítés előtti kert öntözőrendszerének kiépítési munkadíja 60–70 százalékkal is megnövekedhet. Ennek oka, hogy az utólagos telepítésnél ki kell ásni a csövek helyét, majd lehelyezésük után gyeptéglákat visszahelyezni. Az ásásos és fűmagszórásos megoldás azért helytelen, mert ekkor a talaj alsó rétegei felülre kerülnek, felső rétegei pedig alulra. Emiatt a talajminőség nem lesz azonos, és az utólag vetett fű minősége eltér a környező gyepétől. A gyeptéglás megoldással viszont el lehet érni, hogy az utólagos telepítésnek a harmadik fűnyírás után már nyoma se maradjon – magyarázza Márai Béla.
A dézsák sem kivételek
Nemcsak a kert, hanem kedvenc dézsás balkonnövényeink öntözését is automatizálhatjuk. Figyelembe kell vennünk a tartóedény méretét és a növény vízigényét: más megoldás szükségeltetik akkor, ha hosszabb, egybefüggő edénycsoportról van szó, és megint más, ha kisebb, különálló virágládákról, dézsákról – sorolja Antal Miklós, a Hydrolight Kft. ügyvezetője. Az egy hosszban ültetett növényeket akár csepegtetőcsővel is locsolhatjuk, a virágládák öntözését viszont célszerű a ládák tövében végigvezetett, vastagabb csőből kiágaztatott mikrocsövekre csatlakozó csöpögtetőelemekkel megoldani.
A konténeres, dézsás zöldekhez a mikroöntözés egyik különleges fajtája, az úgynevezett shrubbler ajánlható. Ennek vízkibocsátása egyedileg, külön-külön állítható, így a kisebb és nagyobb dézsákat egyszerre lehet öntözni, és össze lehet hangolni az egyes növények vízigényét. A rendszer akár automatizálható is: elemes és hálózatról működő vezérlőtípusok egyaránt léteznek, típustól függően 20–40 ezer forintért szerezhetjük be őket. A csövek és az idomok egyenként néhány száz forintos tételt jelentenek, így egy terasz öntözőrendszerének kiépítése 40–60 ezer forint körüli összegből úszható meg. A rendszert házilag is össze lehet rakni, így a munkadíjat meg is takaríthatjuk.
Forrás: www.hvg.hu
