Az osztrák-magyar határ közelében lévő Kendig-csúcs a 726 méteres magasságával a Kőszegi-hegység egyik meghatározó csúcsa, pláne most, amikoris leesett az első hó, és csodálatos hótakaró borítja a fenyveseket. Ha tehetjük, tegyünk egy nagy körtúrát a csúcsnál, meseszerű élményben lesz részünk!
Fehérbe borult a Kőszegi-hegység
A kedd este kezdődő havazás nem hagyott alább: teljesen ellepte a hó a Kőszegi-hegységet, ami az Alpokaljában található. A hó jelenleg 20-30 centiméteres nagyságú, lenyűgöző látványt nyújt.
A Kőszegi-hegység a gyalogtúrázók kedvelt helyszíne, az osztrák határ közelsége miatt a rendszerváltás előtt ritkán látogatott terület volt, ezért a bükkös és fenyves erdők szinte érintetlenek maradtak, igazán „vad” élményt nyújtanak, ha arra sétálunk.
A hegység, és az egész Dunántúl legmagasabb pontja a 882 méteres Írott-kő, mely az Országos Kéktúra kiindulópontja is egyben. Panorámája lélegzetelállító, a legtöbben ide is veszik az irányt, ha erre túráznak. Azonban a Kendig csúcsról és az Óház-kilátóból is csodás kilátás nyílik Ausztria felé, érdemes erre sétálni, főleg, ha kevesebb túrázóval szeretnénk találkozni, és élveznénk a nyugalmat és csöndet, ami a hó ropogó hangja tör csak meg a lábunk alatt.
Számos látnivalót rejt a Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegység számos látnivalót tartogat számunkra. A környéken forrásokat csodálhatunk, melyek közül a legismertebb a Hörmann-forrás és Hétforrás. A Szent-Vid kápolna és a kőszegi kálvária mindenképpen a kihagyhatatlan látnivalók közé tartozik.
Kőszeg hazánk egyik legtöbb műemlékkel teli városa, hisz szerencsésen elkerülték a háborúk, ezért a sok minden fennmaradt még az egykori középkori városból. A Cáki pincesort is írjuk fel a listánkra, mely egy szabadtréi skanzenként funkcionál. Zsúpfedeles házai a 19. századig röpítenek vissza minket.
A Szent Vid-kápolna mögött húzódik az út, mely a Kendig-csúcshoz vezet
A kápolna mögött találhatjuk a Kéktúra-emlékművet, majd az Élő erdő tanösvényt követve haladhatunk a csúcs felé kanyargó aszfaltúton, magunk mögött hagyva a település zaját, közeledve a csendes természethez. Utunkat fenyvesen át, majd tűlevelű erdőkön keresztül tesszük meg, mindezt, a jelenlegi hóban igazán lélekemelő megtenni. A fenyvest átszelve megláthatjuk a velemi aszfaltutat, melytől nem messze található a fent említett Hörmann-forrás, amit ne hagyjunk ki, de a vize nem iható.
A K jelzést követve megérkezünk a leglátványosabb részhez: a 700 méter fölötti vonulaton haladunk, a legszebb kilátás kíséretében. Elérkezünk ezekután egy fontos domborzati jelenségez, melynél összeér az Alpok keleti határa a Kárpát-medence síkságával.
Újabb fenyveserdőn át, lefelé haladva tartunk a célunkhoz, a 726 méteres Kendig-csúcshoz. Széles kilátás nyílik az Alpokra, a tetőn az adótornyot is körbe sétálhatjuk, majd letekinthetünk a sűrű erdőből kiemelkedő Szent Vid-kápolnára, ahonnan indultunk.
Képeket készítette: Végh Katalin
