Globális fölmelegedés és a károsítók elterjedése

Globális fölmelegedés és a károsítók elterjedése

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A  rovarok  fejlôdését  jelentôs  mértékben meghatározza  a  hômérséklet.  Fiziológiailag  a rovarok fejlôdésükhöz bizonyos hômennyiséget igényelnek, amit hôösszegnek nevezünk. A rovar fejlôdése során a felhalmozott hômérséklet emelkedésével nôhet az évenkénti nemzedékek száma. Ha egy vidék fölmelegedésével lehetô- ség nyílik egy adott faj megtelepedésére és fejlôdésére, a faj ott elterjedhet. Az okokat illetô nézetkülönbségek  ellenére  abban  egyetértés van, hogy a hômérséklet változása hat a károsító populáció terjedésére, ami három fajon követhetô nyomon: almamoly (Cydia pomonella), a fenyôháncsszúfélékhez  tartozó  Dendroctonus ponderosae   és   az   egyiptomi   csípôszúnyog (Aëdes aegypti).
A világ almatermesztését legjobban veszélyeztetô   almamoly   (Cydia   pomonella   L., Lepidoptera:  Tortricidae)  bizonyos  körülmények között 95%-os veszteséget is okoz, megfelelô növényvédelmi eljárások alkalmazása nél- kül.  Gazdanövényei:  körte,  dió,  birsalma,  kajszibarack  és  (kisebb  mértékben)  ôszibarack, mandula,  kukorica,  cseresznye,  szilva.  Észak- Amerika néhány északnyugati vidékén az almamolynak két nemzedéke van, a délebbre fekvô melegebb vidékeken három nemzedéke is lehet. A  nemzedékek  száma  befolyásolja  a  károsító elôfordulását és a növényegészségügyi intézkedéseket. A hômérséklet 2 °C-os emelkedésének hatására a nemzedékek száma évi 3-ról 4-re nôhet. A nagyobb egyedszám a melegebb hômérsékleti  viszonyoknak  tulajdonítható  az  északi területeken.
A   Dendroctonus   ponderosae   Hopkins (Coleoptera: Scolytidae) a fenyôféléket károsítja, különösképpen a Pinus ponderosát (P. és C. Lawson)  és  a  Pinus  contortát  (Dougl.  ex. Loud.). A D. ponderosae elôfordulását és kártételét  Kanada  Brit  Columbia  tartományában  az enyhébb téli idôjárásnak tulajdonítják. A természet a téli hômérséklettel (–40 °C) szabályozza a kártevô egyedszámát. Az elmúlt 10 év átlagában azonban a tél melegebb volt. A  trópusi  náthaláz  betegség  a  legelterjedtebb vírusos fertôzés, amit az emberre az Aëdes aegypti (L.) (Diptera: Culicidae) egyiptomi csípôszúnyog visz át. Mivel a trópusokon a hômérséklet  a  tengerszint  feletti  magasság  szerint csökken, az eredetileg a síkságokra korlátozódott, a betegségek a magasabb helyeken élô emberek  között  is  terjednek.  A  Kolumbiában,  az Andok hegyvonulatában az A. aegypti szúnyog által terjesztett náthaláz és sárgaláz vírus korábban  csak  1006  méterig  fordult  elô,  újabban azonban 2195 méteren is megtalálható. A terjedés tendenciáját figyelembe véve, a fertôzés a trópusoktól a sarkkörökig terjed, és veszélyezteti a mérsékelt égövi területeket is.
A globális fölmelegedés okozta változások nem jelezhetôk elôre egyértelmûen: pl. a hômérsékleti  zónák  eltolódása,  növény-  és  károsító migráció, esôzés és havazás, vízellátottság, valamint az állatok egyedszáma. Vizsgálni kell a klímaváltozás  hatására  kialakult  környezeti  és emberi  reakciókat,  úgymint  az  érzékenységet, az  alkalmazkodóképességet  és  a  sebezhetôséget.  A  hatások  a  világ  különbözô  térségeiben másképpen  jelentkeznek,  Afrika  tekinthetô  a legveszélyeztetettebb  területnek.  A  45.  és  60. szélességi fok között lévô területeken – becslések szerint – a mérsékelt égöv 150–550 km-rel is eltolódhat.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!