A keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba, több mint valószínű, hogy bolgár közvetítéssel. Bolgár nyelvjárások némelyikében a kracsun szó a téli, és a nyári napfordulót, és az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Az 1556 előtt készült, vitatott hitelességű Kassai kódex szerint a magyar kerecsen, kerecseny szóból származik a karácsony szó, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.
Már a keresztény vallás elterjedése előtt is léteztek a karácsonyi ünnep jellegéhez hasonló ünnepek. Ilyen volt például a Római Birodalom téli napfordulójához közeli állami ünnepe, a szaturnália ünnepség. A római császárkorban, Aurealianus császár idejétől december 25-én a szoláris jellegű Mithrász és Sol Invictus születésnapját tartották, az ünnepségen pedig kötelező volt részt vennie mindenkinek. A keresztények számára az jelentette ebből, hogy Jézus születésnapját ezen a napon kezdték el ünnepelni. A kereszténység vallássá válása után (313) hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Az ünnep napjának megválasztása viszont nagyon sok gondot okozott, mivel ekkor számos egymással ellentmondó nézet uralkodott Jézus születésének napját illetőleg. Voltak olyanok, akik május 20-át, mások április 18-át, megint csak mások november 25-ét, vagy január 6-át állították a Messiás születésének napjának. A választás hosszas vita után december 25-re esett, ezzel elérték azt a célt, hogy ellensúlyozzák az ezen a napon ünnepelt Mithrász és Sol Invictus napját.
Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony, ami egyébként két külön ünnepet takar, a nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január elseje, vagyis az újév első napja. A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.
Az Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és bár már december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas), de a december 6-i Mikulás-napot nem ünnepelik. December 24-e (Christmas Eve) munkanap, jellemző, hogy az emberek a munkaidő végeztével még elmennek a kollégáikkal egy búcsúitalra (a "hivatalos" munkahelyi évbúcsúztató partikat, bálokat a cégek többnyire valamelyik korábbi, karácsonyhoz közeli napon tartják). Az anglikán templomokban is általános az éjféli mise, bár ez gyakran éjfél előtt (pl. 23:30-kor) kezdődik.
Tudj meg mindent te is a karácsonyról, kattints ide és olvasd el legjobb cikkeinket a karácsonnyal kapcsolatban!