juhok konstitúciós típusai, alkat, külső testalakulás, gyapjúszál

a juhok konstitúcióját (alkatát) külső testalakulásuk és belső élettani tulajdonságaik alapján határozzák meg, és sorolják az állatokat a durva, a szilárd, a finom, a száraz és a laza konstitúciós típusokba. A vastag, durva bőr, a vastag és erőteljesen fejlett csontozat, a robusztus izomzat, a gyengén fejlett kötőszövet és az esetlen, aránytalan küllem a durva konstitúció jele. A kívánatos szilárd konstitúciójú állatok csontozata tömör, erőteljes (de nem durva), bőre rugalmas, kellő vastagságú, a bőralatti kötőszövet mérsékelt mennyiségű, vérmérsékletük élénk, egészséges és jó az ellenálló képességük a betegségekkel szemben. Ha a juhok bőre vékony, csontrendszerük finom, szőrzetük pedig túl finom és ritka, akkor a finom konstitúciós típusba sorolják őket. Ennek fokozott megnyilvánulási formája a túl finom konstitúciós típus, amit a keskeny, hosszú fej, a vékony végtagok, a lapos mellkas, a keskeny hát, ágyék, az áttetsző fülek, az igen vékony bőr, a túl finom, ritka motringos gyapjú, a rossz benőttség jellemez. A száraz v. szikár konstitúciós típusú állatok kisebb mennyiségű bőralatti és belső kötőszövettel rendelkeznek, kevesebb a zsírszövetük, izomzatuk szívós, az izomcsoportok kontúrjai a bőr alatt kirajzolódnak, bőrük tömör tapintású, gyapjú szálakkal sűrűn borított. A nemkívánatos laza konstitúciós típust az erőteljesen kifejlett bőralatti és belső kötőszövet, a nagy mennyiségű, a bőr alá, a belső részekre és az izomzatra lerakódott zsír, a puha, laza, szivacsos bőr, a ritka és hosszú gyapjúszálak jellemzik.