A japán rózsa nagyon szép növény, főleg amikor tele van virággal. Ha odafigyelünk rá és megfelelően gondozzuk, sokszor gyönyörködhetünk a virágaiban.
A japán rózsa vagy ráncoslevelű rózsa (Rosa rugosa) magyar népies elnevezése: csipkebokor, gyógyhatású növény. A vadrózsánál alacsonyabb, 1-2 méter magas, erősen tüskés és serteszőrős, vastag, felálló szárú, tarackoló kelet-ázsiai cserje. Levélkéi ráncosak, fonákukon szőrösek, erezetük kiemelkedő. Sötétlilás rózsaszínű (ritkán fehér) nagy virágai júniustól augusztusig folyamatosan nyílnak. Termése nagy lapított gömb alakú, piros, elérheti a 2–3 cm átmérő nagyságot is. Ugyanazon tövön virág és termés együtt is található.
Ugyanúgy használható, mint a vadrózsa termése, de annál jóval szaporább. Nyugat-Európában alacsony termete, gyors növekedése miatt tömegesen alkamazzák. Intenzíven fenntartott parkban jó virágos sövénycserje és sokáig díszítő takarócserje.
Nálunk száraz viszonyok között kezdeti gyors növekedése után a fejlődésben hamar leáll, 1-2 év alatt kiritkul és elöregszik. Mészérzékeny. Van fehér és piros színű, telt virágú fajtája is, de ezek kevésbé ismertek. Magvetéssel, dugványozással szaporítható. Termése piros, jóval nagyobb és húsosabb, mint a vadrózsáé. Frissen is fogyasztható, bár az előbbinél savanykásabb ízű. Szárítása nagyobb gondosságot és több időt igényel a vastagabb húsa miatt.
A japán rózsának sok fényre van szüksége ahhoz, hogy virágozzon, ezért olyan helyre tegyük, ahol folyamatosan éri a napsugár. Ha sötét helyre tesszük akkor nem csak, hogy nem fog virágzani, hanem a levelei is elhullanak és a növény elpusztul.
A japán rózsa szereti a vizet, ezért rendszeresen kell locsolni, de nem úgy, hogy a cserép amelyben a rózsa van ússzon a víztől. Győződjünk meg arról, hogy a növényünk olyan cserépbe van ültetve, amelynek az alján van néhány lyuk. Ha a japán rózsa nincs rendszeresen locsolta, akkor megtámadhatják a betegségek és nem fog virágzani. Tartalékolni fogja a vizet a túléléshez és nem lesz ereje a virágzáshoz.
Sok függ attól, hogy milyen talajba van ültetve a japán rózsa, a föld legyen gazdag a tápanyagokban. Helyezünk a cserép aljába kavicsok, hogy a víz tudjon lecsepegni. A növényt 2 – 3 évenként érdemes átültetni. Mivel a növény rövid idő alatt felszívja a földből a tápanyagokat, ezért mindig pótolni kell. Virágüzletben kapható olyan különleges tápanyagokban gazdag föld, amely káliumot, foszfort tartalmaz, amely a japán rózsa fejlődéséhez szükséges. Mindenképpen ilyen földet használjunk.
A japán rózsának nincs szüksége nagyméretű cserépre, ezért ne ültessük nagy cserépbe, mert hajlamos lesz arra, hogy a gyökereket a cserép széle felé növessze és a középső részét üresen hagyja. Így a gyökerek csak részlegesen fognak fejlődni.
Ha azt szeretnénk, hogy a növény szépen virágozzon, akkor időnként meg kell metszenünk. Az ágakat időnként vissza kell vágnunk, általában kora tavasszal. Ilyenkor a japán rózsa egy bokorhoz hasonló formát kap, amely nagyon jól mutat.
Forrás: Ketkes.com
Télen sem kell lemondanod a virágzó növényekről otthonodban. Ezek a kerti virágok nemcsak a szabadban mutatnak jól, de beltérbe helyezve is pompás szobanövényekké válhatnak. Ismerd meg, hogyan teleltetheted át őket sikeresen, és mit kell tenned, hogy bent...
A rózsák királynőként uralják a kertet, és szabadgyökerű változataik igazi kincsnek számítanak a tapasztalt kertészek körében. Ezek a növények sokkal ellenállóbbak, gyorsabban növekednek, és a tavaszi virágzásuk egyszerűen lenyűgöző. Ha szeretnél tavassza...
A kertészek világában időről időre felbukkannak olyan növények, amelyek nemcsak szépségükkel, hanem különlegességükkel is lenyűgöznek. Az Astrantia, vagy magyar nevén nagy völgycsillag, egyike ezeknek az évelő növényeknek, amely finom virágaival és könnye...