A japán cserebogarak egy évszázaddal ezelőtt főleg Japánban fordultak csak elő, ahol valójában nem is számítanak igazán gyakori kártevőnek. Idővel aztán a világ több pontjára is eljutottak, ma pedig már az Egyesült Államok több államában, és Európában is gyakran találkozhatunk velük az olyan helyeken, ahol a körülmények ideálisak szaporodásukhoz.
Egy kifejlett japán cserebogár nagyjából 1,5 cm hosszú és 1 cm széles. Testük fémes zöld, kitinpáncéljuk pedig rézbarna színű. Testük mindkét oldalán fehér szőrfoltok helyezkednek el kitinpáncéljaik alatt, de nem azok takarásában.
A felnőtt japán cserebogarak júniusban bújnak elő a talajból és kezdik meg a táplálkozást közvetlen környezetükben. Június végétől kezdve egy-másfél hónapig felelősek a legtöbb kárért, átlag élettartamuk pedig 30-45 nap. Ezek a bogarak több mint 300 növényfajtát fogyasztanak előszeretettel, és meglehetősen gyorsan képesek elpusztítani a növények leveleit, virágait és érett vagy sérült gyümölcseit is.
A japán cserebogarak általában csoportokban táplálkoznak, és a növények tetejénél kezdve lefelé haladva élik fel azok ehető részeit. Általában meleg napokon szeretnek előjönni és a közvetlen napfényen lévő növényeket szokták megtámadni.
Mivel ezek a bogarak általában a növények tetejéről indulva lefelé emésztik fel azokat, így ha növényeid felső részén rágásnyomokat látsz, vagy ezen részük teljesen kopasz, akkor jó eséllyel japán cserebogarakkal van dolgod. A felnőtt bogarak általában csak a levelek erezete közötti szöveteket fogyasztják el, de a rózsák esetén például az egész levelet és a szirmokat is elpusztíthatják.
Amint előbújnak a talajból, a kifejlett cserebogarak azonnal elkezdik lerakni petéiket. A peték 5-7 cm mélyre kerülnek a talajba, egy nőstény pedig összesen 40-60 petét képes rakni élete során. A lárvák 10 hónapot töltenek a talajban és fűgyökerekkel, illetve növénypalántákkal táplálkoznak. Az esőzések elengedhetetlenek a lárvák életben maradásához, ugyanis a száraz talajban könnyedén kiszáradhatnak. A nőstények éppen ezért általában nyirkos helyeket választanak a peterakáshoz, például rendszeresen öntözött pázsitokat.
Mivel a lárvák a füvek gyökereivel is táplálkozhatnak, így a pázsit hamar foltossá válhat, különösen meleg időben, amikor a fű gyökerek hiányában képtelen elegendő nedvességet elraktározni. A fertőzött talajban általában egy vagy több lárvát is találsz, ha felásod.
Fontos, hogy minél hamarabb kiszúrd ezeket kertedben, ha szeretnéd megmenteni a pázsitodat. Ahogy tavasszal a talaj hőmérséklete egyre nő, a lárvák feljebb mozognak benne és 4-6 hétig táplálkoznak majd, mielőtt kibújnának. A következő oldalon elmondom, hogyan védekezhetsz ellenük eredményesen!
Ahogy az ősz lassan átveszi az uralmat a kertjeink felett, eljön az ideje, hogy gondoskodjunk növényeink egészségéről a tél előtt. Az őszi lemosó permetezés az egyik legfontosabb lépés, amely megóvja a gyümölcsfákat és cserjéket a kártevőktől és betegsége...
A kertészkedés örömeit gyakran árnyékolhatják be a különféle kártevők, amelyek megfertőzik a növényeinket, tönkreteszik a termést, és komoly károkat okozhatnak a kiskertekben és a nagyobb mezőgazdasági területeken is. A vegyszeres növényvédő szerek ugyan ...
A poloskák elleni harc gyakran nehéz és frusztráló lehet, különösen akkor, amikor ezek a kártékony rovarok tömegesen megjelennek a kertjeinkben, és komoly károkat okoznak a növényeinkben. Bár számos vegyi alapú rovarirtó termék áll rendelkezésre, sokan ke...