A japánok éves szinten több száz bálnát mészárolnak le, a környezetvédők folyamatosan tiltakoznak ez ellen. A japánok viszont azzal védekeznek, hogy ez az ősi kultúrájuk része, így nem igazán lehet őket leállítani.
A bálnavadászatról megoszlanak a vélemények, mindkét oldal kikel magából, amikor ez a téma előkerül. A környezetvédők több éve próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy Japán évente több száz, a legtöbb országban védett fajnak számító bálnát mészárol le. A japánok azzal védekeznek, hogy a vadászat ősi kultúrájuk része, éppen ezért rasszizmusnak tekintik, hogy a környezetvédők mindig csak velük foglalkoznak és a többi országot meg sem említik.
A japánok valamiképpen jogosan hozzák fel azt az indokot, hogy a bálnavadászat része ősi kultúrájuknak. A legkorábbi források a XII. századra nyúlnak vissza ugyanis, ekkor még szigonnyal vadásztak a bálnákra. Csoportosan először az 1500-as évek közepén kezdtek el vadászni. Az 1900-as években jött divatba az a fajta vadászat, amikor modern hajókkal, ágyúkkal és kilőhető szigonyokkal támadtak a bálnákra.
Japánban a bálnát a húsáért és zsírjáért vadásszák, sokan vallják azt, hogy megélhetéshez szükséges a mészárlás. Azonban egy 2008-as közvélemény kutatás kimutatta, hogy a japán emberek 95 százaléka még soha életében nem fogyasztott bálnahúst, a vadászat azonban folytatódik. A japán fiatalok többsége ellenzi a vadászatot.
Az International Whaling Comission (IWC) 1986-ban hivatalosan is betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de a japánok ezt szinte teljesen figyelmen kívül hagyták. Amikor felelősségre vonták őket, úgy nyilatkoztak, hogy a legyilkolt bálnákat tudományos célra használják fel. Persze mindenki tudja, hogy ez nem igaz, hiszen bizonyos japán városokban (például Wadában) most is lehet kapni a luxusételnek számító bálnahúst.
A Greenpeace hivatalos honlapja szerint az óriási mennyiségű bálnahúst nem is tudják eladni, és a 2006-os év feleslegét, a hús mintegy 20%-át be kellett fagyasztani, hogy ne romoljon meg. A legtöbbet vadászott fajok a csukabálna, a nagy ámbráscet, a tőkebálna és a közönséges barázdásbálna.
2010-ben egy titkos nyomozás állítólag kiderítette, hogy Japán több fejlődő ország képviselőjét lefizette, hogy az IWC ülésein a japán érdeket támogassák. Ebben a témában a legtöbbet talán az ultranacionalista Masayuki Komatsu nevét emlegetik, aki nem titkolja, hogy célja a japán bálnavadászat fejlesztése. Szerinte ugyanolyan barbár dolog marhahúst enni, mint bálna vagy delfinhúst, és már többször kijelentette, hogy a külföldieknek nem kellene beleavatkoznia a japán tradíciókba.
A 2010-es legutóbbi marokkói IWC találkozón a 88 delegált közül összesen 3 szavazott amellett, hogy töröljék el a több mint 20 éve fennálló kereskedelmi célú bálnavadászatot tiltó törvényt. Nem meglepő módon ők Norvégiát, Izlandot és Japánt képviselték. A vadászatot ellenző országok koalíciója kompromisszumot ajánlott, amely szerint csak ez a 3 ország folytathatná tevékenységét, de kisebb zsákmánnyal, és csak ellenőrzés alatt. Választ egyelőre még nem kaptak.
Hágában megtiltották Japánnak, hogy bálnákat vadásszanak le a Déli-óceánon. Az ítélet szerint a japánok nem tudományos célokból ölik meg az állatokat. Japánt az ausztrál kormány perelte be 2010-ben, mert a nemzetközi tilalmak ellenére Japán továbbra is kereskedelmi célokból ölte meg a bálnákat.
Az ítélet után Japán nem vadászhat le több bálnát a Déli-óceánon, mivel ezzel megsérti a bálnavadászatról szóló 1986-os moratóriumot - mondták ki Hágában. Az országnak tehát le kell állítania az amúgy is sokat támadott programját.
A dánok is nagyban hasonlítanak a Japánokra, kattints a linkre és olvasd el, hogy mit tesznek ők:
Jó ötlet lehet környezetvédelmi szempontból a növénytermesztést és az állattenyésztést összevonni? Egyre több kutatás jut arra a következtetésre, hogy nagyon is. Ha a környezetbarát mezőgazdaság megteremtése a cél (márpedig ez egyre elengedhetetlenebb), a...
Vandálok vágták ki Anglia leghíresebb fáját, a Hadrianus falánál található, 300 éves híres platánfát. A fa olyannyira különleges volt, hogy 2016-ban az év fája díjat is megkapta, valamint az 1991-es Robin Hood: Tolvajok fejedelme című filmben is szerepelt...
A debreceni Nagyerdő nyerte el a Magyarország legszebb erdeje címet az Agrárminisztérium által indított internetes szavazáson. Nagy István miniszter hétfőn adta át az erről szóló elismerő oklevelet Debrecenben Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesternek és ...