A termelés növelésének korlátját jelenti nyáron a meleg, míg télen az elvezetendő pára és széndioxid mennyisége. A nyári szellőző levegő mennyisége a télinek tíz-hússzorosát is elérheti. Gondos tervezéssel jelentős megtakarítás érhető el, hiszen az állatok komfortigénye lényegesen változik életkoruk és tartástechnológiájuk függvényében.
Amennyiben az állatra ható környezeti hatásokat vizsgáljuk, úgy az istálló hőmérsékletét, légnedvességét, a levegő sebességét, a pihenőhely és a térelhatároló szerkezetek felületi hőmérsékletét, és a levegőben lévő szennyező anyagokat együttesen kell vizsgálni, ugyanis bármelyik komponens figyelmen kívül hagyása a teljes épület használhatatlanságához vezethet.
A mesterséges szellőzési rendszereknek három alapvető típusa van: alacsony nyomású (depressziós) rendszer, a túlnyomásos rendszer, és a többnyire csak elvi lehetőségként számítható kiegyenlített rendszer. Alacsony nyomású rendszereket akkor érdemes tervezni, ha olyan technológiával dolgozunk, amelyik veszélyes a környezetre, hiszen itt a belső légnyomás alacsonyabb a külsőnél, az istállóba áramlik a levegő (sokszor az ellenőrizhetetlen épületszerkezeti illesztéseknél is) és lehetőség van arra, hogy a kiáramló levegőt kezeljük, szűrjük. A túlnyomásos rendszer elterjedt, egyszerűen számítható, de abban az esetben nem használható, ha a távozó szennyezett levegő környezeti gondot okozhat.
Különösen nehéz a rácspadozatos istállók szellőztetésének megoldása, hiszen itt a trágyacsatornában felhalmozódó káros gázok kontrollált elvezetéséről kell gondoskodni. Minden olyan megoldás hibás, ahol az elszívás során az állat termelő zónáján keresztül történik az elszívás. Ebben az esetben a trágyacsatornába nyúló alsó elszívású kürtő, vagy olyan túlnyomásos szellőzés jöhet szóba, ahol a trágyacsatornát légcsatornának használva juttatjuk a kültérbe az elhasználódott levegőt.
Épületszerkezeti szempontból arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szellőzőkürtők kialakításánál ügyeljünk arra, hogy csak hőszigetelt kivitelben építsük meg, különben a felületén lecsapódó kondenzvíz folyamatosan nedves padlóburkolatot eredményez, és a csöpögés zavarja az állatok nyugalmát.
Forrás: Agrárágazat
