Még a meggyszezon elején kaptunk meghívást Mélykútra egy családi tulajdonban lévő gyümölcsösbe, hogy saját szemünkkel is láthassuk munka közben a HROT 1.2 gyümölcsrázó gépet. A bemutatót a cseh HROT gépgyár szakemberei tartották, természetesen válaszolva a meghívottak körében felmerülő összes kérdésre.
A 13 ha-os gyümölcsösben előreláthatólag hamar megtérül a beruházás, hiszen a 60-80 fa/óra teljesítmény a gyümölcsszezon idején szükséges élőmunka időigényével összehasonlíthatatlan. A teljesítmény mellett több előnye is van a gépnek, ilyen a kis súly, a kis tárolási felület, a könnyű kezelhetőség és a traktorhoz való gyors csatlakozás valamint a szélsőséges körülmények közti alkalmazhatóság is, mivel lejtős területen és alacsony gyümölcsösben is bátran ajánlják a szakemberek.
Sikerét mi sem igazolja jobban, hogy a cseh gépgyár az 1991-es alapítása óta már 110 db-ot értékesített a gyümölcsrázó gépből, többek között Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Chilébe. Magyarországon először láthattuk ezt a típust, és az alig pár másodpercig tartó „megrázó” élmény meggyőzött minden résztvevőt.
A gyümölcsös tulajdonosa elmondta: bár többféle gyümölcsöt is termesztenek, ezt a technológiát csak a meggyesbenvezetik be, mert ez az a gyümölcs, amely gyakorlatilag semmilyen kárt nem szenved a rázástól, élvezeti értéke változatlan, a gyümölcs a kocsánytól sérülés nélkül elválva pottyan a ponyvára. Ha már itt tartunk, nézzük a gép felépítését és működésének teljes folyamatát. A gyakorlatilag bármely (három pontos hidraulikával rendelkező) traktorhoz kapcsolható gép hossza 7 m, teljes szélessége (a kiterített ponyvával) 7,2 m, a rázási frekvencia pedig 25 Hz, ami kockázatmentesen alkalmazható már a 5-6 éves fiatal gyümölcsösökben is, de még a 25 éves egészséges fák is gond nélkül viselik a technológiát, egyedül a max. 27 cm-es törzsátmérő határolja be a gép használatát. A gyümölcsös sortávolságának min 5 m-nek kell lennie, ami az 5x6 m-es ponyvaméretből adódik. A gép működtetéséhez 5 fő szükséges (+ traktorvezető), 2 fő tartja a ponyvát és 1-1 személy kezeli a rázókart és a szállítószalagot, további 1 fő cseréli a ládákat.
A teljesítményből kiszámítva rájövünk, hogy nem egész egy perc alatt a ponyvát kihúzzák a fa alá, a kar átfogja a fatörzset és megrázza, lepotyog a gyümölcs, a ponyva visszatekeredik a gyümölcsöt a szállítószalagra gurítva, ahonnan az már gördül is a szalag előtti ládákba, a ládába landolás előtt azonban egy ventilátor kifújja a szemek közül a nem oda való faleveleket, ágdarabokat.
A cseh szakemberek szerint Chilében, ahol a gyümölcs szezonban éjjel nappal üzemelnek ezek a típusú gépek, egy-egy jól összeszokott brigád gépenként és óránként akár 100-120 fát is „megszed” ezzel a módszerrel.
Tehát a technológia, a gép adott, a cikk megjelenésekor pedig a mélykúti meggy is már rég az üvegekben lesz, így a géppel kapcsolatos legfrissebb - immár magyar - tapasztalatokkal, a forgalmazással, garanciával és alkatrészellátással Basics Bt. áll a gyümölcstermesztők rendelkezésére.
Bár a hét további részében enyhébb éjszakák várhatók, a fagyveszély nem múlt el, a jövő hét első felében ismét számítani lehet olyan éjszakákra, amikor 0 Celsius-fok alá csökken a hőmérséklet - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzéséb...
Alábbi cikkünket Dr. Máté András fogja bemutatni a növénytermesztési technológiák tervezésénél figyelembe veendő legfontosabb szempontokat, amik segíthetnek megválaszolni a nagy kérdést: milyen növényfajt érdemes termeszteni?
Egy különleges cikksorozata jelenik meg az agraroldal.hu-n. Dr. Máté András, a magyar agrárium kiemelkedő alakja, a SZIE Növénytermesztési Tanüzemének volt igazgatója oszt meg hasznos tanácsokat a gazdálkodók számára. Cikksorozatunk első cikkében egy kis ...