A szakértők biztonságosabb, de hatékony növényvédő szereket azonosítottak, amelyekkel feltételezhetően meg lehetne fékezni azt a hernyóinváziót, ami Afrika szerte dollármilliárdos károkat okoz. Sok földműves mérgező vegyszerekkel igyekszik megállítani a sereghernyókat (Spodoptera exempta), azonban ezek az anyagok köztudottan nem csak a kártevőknek árthatnak, hanem a környezetnek is.
Egy csapat szakértő tehát olyan biztonságos alternatívák felkutatásán dolgozik, amelyek helyettesíthetnék a mérgező vegyszereket. A tervek szerint a vizsgált bio növényvédőket az érintett országok kormányai átmenetileg regisztrálhatnák a farmerek számára, amíg a tesztek be nem fejeződnek. A sereghernyók nem kímélik a rizst, a cukornádat, és a kukoricát sem – ez utóbbi különlegesen fontos Afrika lakossága számára, ugyanis milliók étrendjének képezi szerves részét a kontinensen.
„A legtöbb [bio növényvédő szer], amelyet azonosítottunk már regisztrálva van, de más kártevők ellen, szóval most már csak be kell bizonyítanunk, hogy a sereghernyó ellen is hatékonyak” - mondta Roger Day, a Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (CABI) invazív fajok elleni akciók programvezetője. Day továbbá hozzátette, hogy erre nagy a valószínűség, ugyanis a termékek nagy részét már Amerika több részén is használják.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete számításai szerint több milliónyi kisbirtokos mezőgazdát érint majd a sereghernyó-probléma Afrika szerte, ugyanis a kártevő több mint 30 országban jelen van a kontinensen. A CABI szerint csak Afrika 12 legnagyobb kukoricatermelő országában évente 2,5-6,2 milliárd dollárnyi kárt okozhatnak a hernyók, ha nem intézkednek ellenük sürgősen.
Egy korábbi kutatás szerint a ghánai és zambiai földművesek több mint 60%-a alkalmazott növényvédő szereket, míg az etiópiai és kenyai földművesek közel 50%-a használt vegyszeres permetet. „A kisbirtokos földművesek általában nem használnak ilyen sok növényvédő szert” - jegyezte meg Day. Hozzátette továbbá, hogy fennáll a veszély, hogy a földművesek mérgező vegyszereket vásárolnak majd anélkül, hogy tájékozódtak volna róluk, vagy megfelelő védőfelszerelést szereztek volna hozzájuk.
A költségek komoly problémát jelenthetnek, hiszen sok földbirtokos nem engedheti meg magának ezeket a drága termékeket, a cégek pedig nem szívesen fektetnek különféle bio növényvédők regisztrálásába, amíg nem biztosak benne, hogy lesz-e rájuk kereslet. Ez egy ördögi kört alkot, hiszen az emberek nem veszik a szereket, mert nem tudják megfizetni őket, de így nincs is piac, amit a gyártók kiszolgálhatnának.
A tanulmány, amelyet a Journal of Applied Entomology-ban jelentettek meg, 50 olyan bio növényvédő szerről írt szakirodalmat vizsgált meg, amelyeket alkalmaztak már a sereghernyó ellen Afrikában és Amerikában. Ezeket aztán hat szempont alapján értékelték, például hogy mennyire biztonságosak, megújulóak, elérhetőek, illetve hogy mennyire hatékonyak. A kutatás 8 olyan szert azonosított, amelyeket érdemesnek tartanak a hernyók visszaszorítására, és amelyeket sürgősen érdemes lenne tesztelni és előterjeszteni regisztrációra.
