Trágya
A trágya lényegében a haszonállatok által hátrahagyott „végtermékekből” áll. A friss trágyát érdemes rothadni és érni hagyni, mielőtt virágföldben használnád fel. Az alaposan lebomlott trágya a komposzthoz hasonló textúrával rendelkezik, és ugyan úgy nincs kellemetlen szaga.
Levélhumusz
A levélhumusz részben komposztált, szétszaggatott leveleket jelent. Organikus anyaggal egészítheti ki a talajt, akárcsak a komposzt és a trágya, de közel nem biztosít annyi tápanyagot, mert nagyon lassan bomlik csak le.
Tőzegmoha
A tőzegmoha egy organikus eredetű, alaktalan, részben lebomlott anyag, ami főleg vizenyős mocsarakban fordul elő. Talajkeverékekben gyakran használják tömegnövelőként. Használat előtt benedvesítve sokáig képes megtartani az általa felszívott vizet és tápanyagokat, de ha egyszer kiszárad, többé már nem használható víz felszívására. A tőzeg továbbá növeli a talaj savasságát is, ezért gyakran alkalmazzák lúgos közegek pH értékének kiegyenlítésére. Semleges talajhoz hozzáadva javasolt lúgos mészkővel ellensúlyozni, hogy a közeg megőrizze semleges pH értékét.
Kókuszrost
Ezt az organikus anyagot kókuszok héjából nyerik ki. Főleg a tőzeg alternatívájaként szokták reklámozni, ugyanis annak felhasználása (a perlitéhez hasonlóan) aggasztó környezetvédelmi kérdéseket vetett fel az utóbbi időben. A tőzegmohához hasonlóan remek vízmegtartó tulajdonságokkal rendelkezik, habár nem tartalmaz semmilyen tápanyagot a növények számára.
Mészkő
A mészkő egy természetben előforduló ásványi kőzet, amely kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Habár a növényeknek nagy szükségük van ezekre az ásványi anyagokra, a mészkövet valójában a talaj lúgosítására (a savasság ellensúlyozására) szokás felhasználni a talajban. Leggyakrabban használt fajtái a klacit és a dolomit, amelyek közül az előbbi főleg kalcium-karbonátból áll, minimális magnéziumtartalommal, az utóbbi pedig mindkét ásványi anyagot egyenlő arányban tartalmazza.
