Ha azon tűnődsz, hogy miért nem nő a hagymád, akkor ez az egyik ilyen gyakori probléma eredménye lehet! De milyen hibákat követhetünk el hagymatermesztés során?
A hagymatermesztés rendkívül népszerű időtöltés a zöldségkertészek körében szerte a világon. Ez egy egyszerű feladat lehet, bár sok buktatója van, amely elérheti a termést, és tönkreteheti a potenciális betakarítást.
Ezek a problémák gyakran könnyen elkerülhetők olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a megfelelő fajták kiválasztása a termesztéshez, a rendszeres öntözés, valamint a virágzáshoz szükséges terek biztosítása a növények számára.
Ha megtanulod, hogyan kell hagymát termeszteni, akkor ez a nyolc gyakori hagymatermesztési hiba nem fog nálad előfordulni, hiszen néhány szakértői tipp alapján mindent megtalálsz, ami a sikerhez kell!
8 GYAKORI HIBA HAGYMATERMESZTÉS SORÁN
Rengeteg fajta vöröshagyma létezik, beleértve a különböző színű és formájú hagymákat, amelyek nem gyakran láthatók a boltokban. A sokoldalú és alapvető növény, a hagyma gyakori látnivaló a veteményeskertekben és a konyhákban egyaránt. Bár lehet, hogy egyszerűen termeszthető, van néhány rendszeresen észlelt hiba, amit a termesztése során vétettünk. Áttekintünk néhány leggyakoribb problémát, mi okozza őket, és mit lehet tenni a problémák leküzdésére.
Számos különböző típusú hagyma termeszthető, rövid nappali, közepes és hosszú nappali hagymaként. Megkülönböztetik őket a nappali órák szintje alapján, amelyekre a fajtának szüksége van a hagymák kialakulásához. Problémákat okozhat a termelőknek, mivel bizonyos fajták alkalmasabbak bizonyos zónákban való termesztésre, és alulteljesíthetnek, ha nem megfelelő klímában termesztik.
Sok ember hagymatermesztési problémáinál a helytelen fajta kiválasztása a „legelső” probléma.
A hagymát a naphosszra vonatkozó követelmények jellemzik. A rövid nappali hagyma a 10-12 órás nappal, a köztes napok 12-14, a hosszú napok pedig 14-16 órát igényelnek a hagymás folyamatban.
Ha egy rövid napot északon ültetünk el, az nem hoz elegendő levelet, mielőtt elkezdődik a hagyma, ezért a legjobban golflabda méretű hagymát fog hozni. Ha délen egy hosszú napos fajtát ültetünk, akkor nagy zöld hagymát hoz, amely soha nem fog kivirágozni.
Ha a legnagyobb hagymákat szeretnénk nevelni, akkor a hagyma trágyázása nagyon fontos feladat, amelyet a karbantartási rendszer részeként kell elvégezni. Fontos, hogy a hagyma ültetése során műtrágyát adjunk hozzá, és a vegetációs időszakban rendszeresen etessük. A növényi műtrágyák három, a növényegészségügy szempontjából létfontosságú tápanyagot tartalmaznak: nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K), és minden csomagoláson megjelennek a növényi műtrágyaszámok, amelyek az NPK-összetételt mutatják.
A hagymának kiegyensúlyozott műtrágyára van szüksége az ültetéskor, és ez segíti az egészséges gyökérrendszer kialakítását, majd körülbelül egy hónappal később magas nitrogéntartalmú takarmányozást, amelyet háromhetente meg kell ismételni. A hagymát hagymakészletből vagy magvakból is lehet termeszteni, a keményebb halmazfajták pedig ősszel ültethetők. Az ősszel ültetett hagyma dugványok tavasszal nagy nitrogéntartalmú műtrágyával kell ellátni.
Tartsuk be a rendszeres műtrágyázási ütemtervet, amíg nem látjuk, hogy a hagymák tömege nő, és a talaj megreped az alap körül, ami annak a jele, hogy nincs szükség további műtrágyázásra.
Ha sok jól elkorhadt trágyát vagy házi komposztot ásunk be az ültetés előtt, az is sok fontos tápanyaghoz juttatja. A talajtakarás a termény körül szintén tápanyagot ad, mivel az anyag rothad. Akkor is kap hagymát, ha nem eteti a növényeit, de kisebb lesz, mint egy jól táplált termés, és ha azon töprengsz, hogy miért nem nőtt nagyra a hagymád, akkor a válasz a következő lehet: műtrágya hiánya.
A hagymának vízre van szüksége ahhoz, hogy növekedjen és megduzzadjon, de csak meleg időben és aszályos időszakokban van szüksége bőséges öntözésre. A hőhullámok miatti öntözés növelése sikeresen leküzdheti a csavarodást, de a legtöbb esetben a túl sok víz hagymatermesztési problémákat okozhat. A túlzott öntözés fogékonnyá teheti a növényt gombás vagy bakteriális betegségekre, és nem kell túlöntözni, hogy a hagyma megrohadjon a talajban.
Nedves, de nem ázott talajba ültessük. A hagymát gyakran öntözzük, amíg a hagymák meg nem kelnek. Ezután csökkenteni kell az öntözést. Ügyelj arra, hogy növeld az öntözést, amikor meleg és száraz idő van, és csökkentsd, ha hidegebb lesz.
Javasoljuk, hogy a hagymának körülbelül 2 cm vizet kapjon négyzetméterenként hetente, a csapadék vagy aszály miatti kiigazítással. Ujjaiddal ellenőrizd, hogy egy hüvelykkel lejjebb mennyi nedvesség van a talajban. Sok termelő csepegtető öntözést használ, hogy a vizet a gyökerekhez irányítsa ahelyett, hogy a leveleket permeteznénk. Ha konténerben termesztünk hagymát, akkor létfontosságú, hogy néhány naponként ellenőrizzük a cserép nedvességszintjét, mivel a tartályokban lévő talaj nagyon gyorsan kiszáradhat a forró napokon.
A növény öntözését nyár közepén le kell állítani, miután a hagymák megduzzadtak, körülbelül négy héttel a hagyma betakarítása előtt, és amikor a levelek megsárgultak. Ha ezt követően folytatjuk az öntözést, az csökkenti a hagyma élettartamát.
A hagyma rendszeresen elcsavarodik, és ezt az okozza, hogy a növény stresszesnek érzi magát. Erre a stresszre az a reakciója, hogy hosszú szárat húz ki, miközben virágozni és magot akar vetni. A csavarodást okozhatja a meleg és száraz időjárás, párosulva vízhiánnyal, valamint a váratlan hideg időszakok. A termelő számára az a probléma, hogy a felcsavarozott hagyma minden erejét a virágzásra fordítja, így megállítja a virágzást – kis hagymákat hagyva maga után.
Vágjuk le a virágot, és hagyjuk a hagymát néhány hétig tovább a földben, hogy betakarítsuk. Dönthetünk úgy is, hogy eltesszük a magokat, hogy a következő évben elültessük. A csavarozott hagyma ehető, és akár egy hónapig is eláll a földben, bár ajánlatos azonnal felhasználni.
A hagyma túl mélyre ültetése befolyásolhatja a hagymák fejlődését, és akár azt is eredményezheti, hogy a növények egyáltalán nem képződnek hagymák. Ha megtanuljuk, hogyan és mikor ültessünk el hagymát, akkor az a szabály, hogy a hagyma dugványokat 4 cm mélyre kell ültetni úgy, hogy csak egy kis talaj takarja el a hagyma hegyét – ne feledd, hogy a hegynek mindig felfelé kell néznie!
Ha magról termesztettük a hagymát, tudnia kell, hogy mikor kell átültetni a hagymapalántákat, akkor a jelek akkor jelentkeznek, amikor elérik a 10-12 centit, és három levelük van. A palántákat 1-1,5 cm mélyre kell átültetni.
A hagyma túl mélyre ültetése problémákat okozhat a hagymaképződésben, és a hagymák kicsik és ovális alakúak, nem pedig kerekekké válhatnak.
A túl mélyre ültetett vöröshagyma növekedési problémái is lehetnek, ha túl közel ültetik egymáshoz. Ha attól tartasz, hogy túl közel ültetted el a növényeket, ritkítsd meg a növényeket, hogy csökkentsd a zsúfoltságot. Ez csökkenti a versenyt a napfényért, a vízért és a tápanyagokért, és teret ad a hagymáknak, hogy teljes méretűre növekedjenek.
A növények között 10 cm, a sorok között pedig 20 cm legyen! Ez bőven lélegző hely a hagymáknak a virágzáshoz. Túlzsúfoltság esetén a növények versengenek a tápanyagokért, és nem lesz olyan sikeres a betakarítás. A hagyma különösen a napsugárzástól függ, ezért ügyelj arra, hogy terméseid ne akadályozzák egymás hozzáférését a napfényhez.
A hagyma fehérrothadása egy gombás betegség, amely az összes alliumot érinti, ezért pusztítást végezhet a fokhagyma, a póréhagyma és a medvehagyma, valamint a hagyma területén. Sajnos ez nagyon gyakori probléma a hagymatermesztőknél, és nem kezelhető – ezért minden érintett hagymát ki kell húzni és el kell dobni.
A hagymás fehérrothadást a Stromatinia cepivorum nevű gomba okozza, és a termés a talajban és tároláskor is megfertőződhet.
A vöröshagyma fehérrothadása sárga és száraz lombozatot és vizes foltokat okoz a szár tövében. A sérült részeken, valamint a gyökereken és a hagyma héján bolyhos fehér micéliumot is találhatunk.
A betegség megelőzése érdekében válasszunk egészséges magvakat és palántákat. Váltogatni is kell a termést – ne ültessük a hagymát ugyanazon a területen egymás után két évnél tovább.
A vetésforgó létfontosságú a fehérrothadás elleni küzdelemben, mivel a gombás fertőzés hosszú évekig a talajban maradhat. Ügyelj arra, hogy ne ültess alliumnövényeket ugyanazon a helyen egymás után egy évnél tovább.
Néha a hagymák túl korán jelennek meg, és még azelőtt, hogy megterveztük volna, mikor és hogyan kell betakarítani a hagymát az év termesztési naptárában. A hagymahagymák a kívántnál korábban kezdhetnek kipattanni a földből, ami ahhoz vezethet, hogy aggódni kell, hogy túljutnak-e a betakarítás idejéig.
A korai hagymák „nem rosszak”, és nem ez a legrosszabb a hagymatermesztési problémák között, hozzátéve: Ez annak bizonyítéka, hogy a hagyma érik. Hagyd úgy ahogy van. Ha földdel borítod be, csak növeli a rothadás esélyét.
Az őszi szezon kiváló időszak arra, hogy új életet leheljünk a magaságyásunkba, és kihasználjuk a hűvösebb idő adta lehetőségeket. Az egyik legjobb választás ilyenkor a spenót ültetése, amely az ősz sztárja lehet, és ráadásul fantasztikus alapot ad a bősé...
Bár a paradicsom nyáron hozza meg gyümölcsét, a sikeres következő szezon titka az őszben rejlik. A betakarítás után is van munka: ha jövőre is bőséges termést szeretnél, most kell cselekedni. Íme néhány kulcsfontosságú lépés, amivel biztosíthatod a zamato...
A sütőtök az egyik legnépszerűbb őszi zöldség, amelyet sokféleképpen felhasználhatunk a konyhában, akár levesek, sütemények, vagy főételek formájában. Azonban ha egész télen szeretnénk élvezni ezt a finom és egészséges termést, fontos, hogy megfelelő módo...