A repce hazánkban a megbecsült növények közé került, amit az előző évek vetésterületi adatai mellett a termésátlagok is alátámasztanak! Ez a termelési kedv magyarázható azzal, hogy a repce piaca biztosnak mondható, kitűnő elővetemény, a talajszerkezetet javítja és a sikeres termesztése mára már teljes mértékben megoldott.
A 2009-es évben a legtöbb repce termesztő ugyan nem volt boldog (sajnos a mezőgazdaságból élő magyar gazda többsége sem!), mivel az idei szélsőséges időjárás miatt, lényegesen alacsonyabb termésátlagokat sikerült betakarítani a tervezettnél, ami társult egy alacsony felvásárlási árral (ha egyáltalán sikerült eladni a megtermelt terményt)! Abban már csak bízni lehet, hogy az előbb említettek ellenére, a repce megbecsült pozíciója megmarad, és a termelők az optimális feltételeket megadják a 2009-2010-es vegetációs időszakban ahhoz, hogy a következő betakarítás után, újra a sikerekről lehessen beszélni, mint ahogyan azt tettük az előző években!
Azt sajnos jelenleg senki nem tudja sem megjósolni, sem garantálni, hogy egy jó termésátlaghoz társulni fog a termelőnél egy tisztes haszon is, de a magyar gazdák bíznak, és remélnek, így a cél, hogy hatékonyan, a lehető legoptimálisabb körülményeket meg kell teremteni a kultúrnövénynek! A sikeres évhez elengedhetetlen már a repce vetését megelőzően is minden munkafolyamatot megfelelően elvégezni, és ezt a szakmailag megalapozott munkát a betakarításig folytatni kell, mert csak ebben az esetben lehet számítani megfelelő termésátlagra!
Mely gyomnövények jelenthetnek problémát és kihívást a repcetermesztőknek?
A mai őszi káposztarepce fajtáknál és hibrideknél, amelyeket dupla gabona sortávra, kis vetőmagmennyiséggel (4-5 kg/ha) vetnek, a fejlődés kezdeti időszakában, amikor még nem rendelkezik a kultúrnövény megfelelő gyomelnyomó képességgel, elengedhetetlen (lenne) az őszi vegyszeres gyomirtás alkalmazása!
A területi adottságoktól függően már ősszel is megjelenhet a tyúkhúr, a pásztortáska, az árvacsalán, a veronika fajok, a ragadós galaj, a nagy széltippan, a pipacs, az árvácska fajok, a pipitér fajok, a sebforrasztó zsombor, a parlagi ecsetpázsit, az ebszikfű, a vadrepce, a repcsényretek, a libatop fajok, a disznóparéj-félék, a parlagfű, az egynyári szélfű, a tarackbúza, a mezei acat, az apró szulák és nem utolsó sorban az árvakelésű gabonafélék, amelyek ellen meg kell védeni a kultúrnövényünket.
A gyommentes, vagy alacsony gyomborítottságú repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelő gyomirtást, amikor repcét termesztünk! Ezt a munkát (agrotechnika, vegyszeres gyomirtás) a megelőző években is folyamatosan magas szinten kell folytatnunk a siker érdekében!
* A vetést megelőző minden talajművelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzése.
* A vetés előtti bedolgozásos technológia (PPI) alkalmazása a 2009-es évtől nem létező lehetőség a repce termesztőknél sem, mivel az Európai Uniós harmonizáció következtében, hazánkban is betiltásra került a trifluralin hatóanyagcsoport alkalmazása.
* A vetés után kelés előtt (preemergensen) mind az egyszikű, mind a kétszikű magról kelő gyomnövények ellen hatékonyan lehet védekezni vegyszeresen.
Amit még megtehetünk az idei évben, a vegyszeres gyomszabályozásban, ha eddig nem tettük meg, az, az őszi állománykezelés (korai poszt és/vagy poszt technológia):
* A kétszikű gyomnövények elleni hatóanyagok (készítmények): a klopiralid (Lontrel 300, Cliophar 300 SL), a klopiralid + pikloram + aminopiralid (Ikarus), a metazaklór (Sultan 50 SC), a metazaklór + quinmerak (Butisan Star) és a klopiralid + pikloram (Galera). A fenológiai korlátokról általánosságban: A kultúrnövényünk legalább 2 leveles legyen, a magról kelő gyomok ne legyenek 4 levelesnél nagyobbak, mert ha ennél nagyobb gyomnövények is jelen vannak a táblában a kezeléskor, az már nem az optimális fenológia, így a gyomirtásunk hatékonysága biztosan csökkenni fog! A kezelések időzítésénél a kultúrnövény és a gyomok fenológiáján kívül fontos a hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérése is! Csak abban az esetben permetezzünk, ha a levegő hőmérséklete legalább 10 C° felett van! Ha mégsem így járunk el, akkor a gyomirtó hatás hatékonysága csökkenni fog!
* Az egyszikű gyomnövények ellen az alábbi szelektív egyszikűirtó hatóanyagok (készítmények) alkalmazhatók: a propaquizafop (Agil 100 EC, Paladin), a cikloxidim (Focus Ultra), a fluazifop-P-butil (Fusilade Forte), a quizalofop-P-tefuril (Pantera 40 EC), a kletodim (Select Super) és a quizalofop-P-etil (Leopard 5 EC, Targa Super). Fontos, hogy a megfelelő gyomirtó hatás érdekében az egyszikű gyomnövények a kezeléskor 10-20 cm magasak legyenek, mivel ebben a fenológiában van akkora növényfelület az egyszikű gyomnövényeken, hogy a kijuttatott hatóanyag, megfelelő mennyiségben tud a gyomnövényekre jutni!
Összefoglalva elmondható, hogy az őszi káposztarepcénél, a teljes termesztési technológia (a bevált agrotechnikai-, mechanikai elemek, a megfelelő fajták, hibridek, a hatékony növényvédő szerek) rendelkezésre állnak, a gazdáknak, „csak” ki kell tudni választani, és helyesen kell alkalmazni, a saját lehetőségeikhez mérten a legoptimálisabb technológiákat a siker érdekében!
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...
Az előttünk álló hét időjárása változatos arcát mutatja majd, hiszen ködös, nyirkos és helyenként téli csapadékkal tarkított napok várnak ránk. Nézzük meg részletesen, mire számíthatunk!