A gyeptelepítés legalkalmasabb időpontja augusztus végén, szeptember elején van. Nem véletlen írok gyeptelepítést és nem gyepvetést, mivel ez a munka 10-15 évre hat ki, tehát érdemes nagyon figyelmesen, takarékosan de alaposan elvégezni.
A gyeptelepítés a terület elrónázásával veszi a kezdetét. A pázsitterület lejtése 1-2% legyen, hogy a tavaszi hóolvadás vize le tudjon folyni róla. Ezután következik a talaj javítása, mert - bármilyen furcsa - a pázsit tápanyagigényes növény. Ezért a talajba érett istállótrágyát, tőzeget vagy zsákos szervestrágyát kell keverni. Ha túlságosan homokos vagy agyagos kertünk talaja, akkor is érdemes a talaj javítása érdekében istállótrágyát vagy kerti komposztot szétterítenünk az ásás előtt.
Egy négyzetméterre 4-5 kg marhatrágyát, komposztot kell számítani. Ha nem tudunk szervestrágyát beszerezni, szórjunk ki négyzetméterenként 5-10 dkg nitrogén- és foszfor-, valamint 3-5 dkg kálium tartalmú műtrágyát és forgassuk be kb. 10 cm mélyen. Ezt még a talaj elegyengetése előtt tegyük.
A gyepet rendszeresen (hetente!) nyírjuk és ez bizony sok nedvességet és főként tápanyagot használ fel. Az ásást nagy gondossággal, morzsalékosra el kell munkálni, hogy az apró fűmagot befogadja.
Sokféle fűmagkeverék kapható a kereskedelemben. Minden esetben a célnak megfelelőt kell választani! Ha a gyerekek fognak futkározni rajta, akkor a strapát jobban elviselő Sport keveréket ajánljuk, ha viszont csupán esztétikai igényeket elégít ki a pázsit, akkor a finomabb Pázsit keverék lesz alkalmasabb. Ahhoz, hogy kezdettől fogva szép, sűrű legyen a gyep, négyzetméterenként legalább 30-40 gramm fűmagot kell elvetni, méghozzá egyenletesen!
A földmunkák és a vetés között hagyjunk két-három hét szünetet. Ebben az időszakban a talaj egy kissé tömörödik, másrészt az időközben kikelő gyomokat így még a vetés előtt el tudjuk távolítani.
Ezzel még nincs vége a bonyolult folyamatnak. A fűmag csak akkor csírázik, ha sekélyen a talaj felszíne alá kerül, ezért gereblyével a magot be kell a talajba "veregetni". Ha sok fűmag marad a felszínen, akkor a verebek és más madarak megdézsmálják a költséges vetésünket. Ezután a talaj felszínét tömöríteni kell.
Kisebb felület esetén a legegyszerűbben úgy történhet, hogy a lapát hátával ütögetjük a talajt, nagyobb területet viszont hengerezéssel kell tömöríteni. Ennek az a célja, hogy a nedves talajrészecskék a fűmaghoz tapadjanak és elősegítsék annak gyors csírázását a megfelelő nedvességtartalom biztosítása mellett.
A fűfélék csak napos helyen érzik jól magukat, ezért árnyékos helyre lehetőleg különböző gyeppótló növényeket telepítsünk (pl. télizöld meténg).
A befejező munka az öntözés. Amíg melegebb van, addig naponta, reggel és este is meg kell öntözni a friss vetést, mégpedig ügyelve arra, hogy a fűmagot ne mossuk ki, mert akkor a vetés egyenetlen, foltos lesz. A frissen lezajlott gyeptelepítés eredménye már egy hét múlva megmutatkozik: kezdetben csak gyámoltalan, kis fűszálacskák jelennek meg, de azután gyorsan kizöldül a felület.
A kerti pázsit zöld lett az idén lehullott sok csapadék és a viszonylag hűvösebb, változékonyabb idő hatására. Ezt az üdeséget egész évben szeretnénk megtartani. Ehhez sok munkára és ráfordításra van szükség: nyírás, tápanyag-utánpótlás, hengerezés, szellőztetés, gyomirtás, stb. A nyírást akár ollóval, akár fűnyíró géppel végezzük, egy a lényeg: a szerszám éles legyen, hogy elvágja és ne szecskázza a fűszálakat. A gyepet minden héten nyírni kell úgy, hogy a kaszálékot gyűjtsük össze. Az őszi telepítésű, fiatal gyepet ajánlatos a nyírás után meghengerezni, hogy elősegítsük a füvek bokrosodását. Az egyre aszályosabbá váló éghajlat miatt elengedhetetlen a pázsit rendszeres és bőséges öntözése. Ne napsütéses időben öntözzünk, hanem este, vagy éjszaka.
Nincs olyan gyep, amelyben ne jelennének meg a gyomnövények. Mechanikai, vagy vegyszeres úton szabadulhatunk meg tőlük. Az idősebb gyepet érdemes szellőztetni, mely segíti helyreállítani a megülepedett talaj kedvezőbb szerkezeti és kémiai tulajdonságait.
Forrás: www.farmmix.hu
