Hűtőfolyadék, ablakmosó folyadék, Hhjtó- és kenőanyagok , motorbenzinek, gázolajok, kenőolajok, akkumulátor ellenőrzése, karbant

Mezőgazdasági erőgépek téli üzemeltetése

1. táblázat:

A hazai motorbenzinek fontosabb jellemzői

A motorbenzinekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a megfelelő illékonyság biztosítása. Ha a benzin túl nehezen illó, magas forrpontú részt tartalmaz, akkor a motor nehezen indítható. A hidegen üzemeltetett motor szívócsövében és a henger falán a benzingőzök lecsapódnak, a kenőolajba kerülve hígítják azt. A motorbenzin illékonyságát pontos határok közé kell beállítani, ezért hazánkban téli és nyári időszaknak megfelelő termékeket forgalmaznak. A téli üzemeltetéshez tehát a frissen vásárolt téli motorbenzint kell használni, amelyet kötelezően november1-től március 31-ig forgalmaznak a benzinkutak, töltőállomások.

A hazai gázolajok minőségi jellemzőit az MSZ EN 590/1999. szabvány alapján a 2. táblázat foglalja össze.

2. táblázat:

A hazai gázolaj (dízelolaj) fontosabb jellemzői

A gázolajnak megfelelő viszkozitással kell rendelkeznie, mert ez befolyásolja a szivattyúzhatóságot, a porlaszthatóságot, a hajtóanyagsugár alakját, stb. A nagy viszkozitású (sűrű) gázolaj rosszul porlasztható, nagyok a cseppek, mélyebbre hatolnak be az égéstérbe ahelyett, hogy mint a kis cseppek permetet képeznének.

Rossz porlasztáskor a levegővel való keveredés nem lesz intenzív, csökken a motor teljesítménye, növekedik a kenőolaj hígulása. A túl kis viszkozitású (híg) gázolaj gyenge permetet okoz, amely nem hatol be az égéstérbe a szükséges mértékben, az adagolás bizonytalan lesz, és csökken a motor teljesítménye és hatásfoka.

A megbízható gázolaj minőségét pontos határok közé állítják be, ezért hazánkban a téli és a nyári időszaknak megfelelő termékeket forgalmaznak. A dízelmotorok téli üzemeltetéséhez tehát a frissen vásárolt téli gázolajat kell használni, amelyet kötelezően november 1-től március 31-ig forgalmaznak a töltőállomások.

A hazai gázolajat utólag nem szokás adalékolni, kivéve a nagyon hideg téli időszakot, amikor a hőmérséklet -20 °C alá esik. Ekkor ugyanis a gázolajból, a jó égési tulajdonságokkal rendelkező paraffinos szénhidrogénekből kristályok válnak ki, amelyek összeállnak viasszerűen, eltömik a szűrőket és így szivattyúzhatatlanná teszik a hajtóanyagot. Télen célszerű ezért egy új üzemanyagszűrő garnitúrát a járművekben tartalékként tartani és üzemanyag-ellátási gondok esetében szűrőcserét végrehajtani. A folyásjavító adalékot rendszerint kis kiszerelésben hozzák forgalomba és a gázolaj télen hozzákeverve -25, esetleg -35 °C-ig biztosítható a zavartalan motorindítás.

A gyakorlatban tehát néhány százalék petróleum bekeverése is javítja a hidegindítást. A benzin 1%-os bekeverése esetén a gázolaj hidegfolyási tulajdonsága alig javul, de a kenőképessége romlik, ezért alkalmazása nem javasolható. A gázolajba kis mennyiségű víz is kerülhet az üzemanyagtartályba bejutó levegővel. Az esős időben a levegő relatív páratartalma közel 100%-os, ha a tartályba nagy mennyiségű ilyen levegő jut, akkor éjszakai lehűlés során (a harmatpontot elérve) víz válik ki belőle.

A kenőolajok általában nem okoznak különösebb gondot a téli üzemeltetés során. A motor- és hajtóműolajokra a gyártó vagy a gépforgalmazó által a gépkönyvben megadott viszkozitású és teljesítményszintű olaj használatát kell betartani. Ha a motorolaj cseréje tél elejére esik, és várhatóan sokat üzemel a gépjármű, akkor az előírások figyelembevétele mellett célszerű az azonos termékcsaládból a kisebb viszkozitású olajat használni, pl. a SAE 20 W-50-es helyett a SAE 15W-40-es viszkozitás jelűt. A házilagos olajcsere előtt célszerű a márkaszerviz tanácsát kikérni.

Akkumulátor ellenőrzése, karbantartása
Az időjárás télire fordultával, a belső égésű motorral hajtott járművek indítása is nehézséggel jár néha. Az egyébként megfelelő műszaki állapotban lévő gépjárműnél az indítási gondokat gyakran az akkumulátor nem megfelelő állapota okozza. A gépjárműtechnikában alkalmazott ólomakkumulátorok kialakításuk alapján két nagy csoportba sorolhatók: a gondozásszegény és a gondozásmentes akkumulátorok csoportjába. A hagyományos felépítésű, bontható cellákkal rendelkező, gondozásszegény akkumulátor gondozást igényel. Az ilyen akkumulátorokat a zavartalan működés és a hosszú, 3-4 éves élettartam elérése érdekében a téli időszakban rendszeresen (havonta) ellenőrizni szükséges. Az egyik leglényegesebb tennivaló a kénsav (akkumulátorsav) szintjének ellenőrzése cellánként, és szükség esetén a zárdugó eltávolítása után desztillált (vagy ioncserélt, MSZ 1148-81) vízzel a szint beállítása az edényen jelölt mértékig. Amennyiben az akkumulátoredény nem átlátszó, akkor a zárdugó nyílásán benézve a savszintjét a lemezek felett 10-15 mm magasra kell beállítani, amelyhez eszközként használható a savszívóval ellátott akkumulátorsavsűrűség-mérő. Ha jelentős mennyiségű (50-100 cm3) víz pótlására került sor, akkor okvetlenül szükséges elektromos töltőkészülékre kapcsolni, és elektronokkal is feltölteni az akkumulátort. Az akkumulátor elektromos töltési foka legegyszerűbben a sav sűrűségének mérésével határozható meg. A sűrűségmérés legegyszerűbben a gumilabdával ellátott akkumulátorsavsűrűség-mérővel végezhető el. A lemerült akkumulátorban az elektrolit (sav) hamarabb megfagyhat, amely az akkumulátor tönkremenetelét okozza.
Az akkumulátorból kivehető villamos energia mennyiségét, tárolóképességét többek között nagymértékben befolyásolja az akkumulátor hőmérséklete. A traktorban alkalmazott, +27 °C-on teljesen feltöltött, 112 Ah-ás akkumulátor téli időszakban pl.-20 °C-on csak 40 Ah tárolóképességgel rendelkezik, és így az indítóképessége igen csekély. A téli üzemeltetés, ha szakaszos, akkor a kismértékben lemerült is célszerű akkumulátortöltőre kapcsolni és elektronokkal feltölteni.
A teljesen zárt gondozásmentes ólomakkumulátornál nem lehet a sav szintjét és sűrűségét ellenőrizni. Az ilyen akkumulátornál is el kell végezni időszakosan az elektronokkal való feltöltést, ha lemerült állapotba került. A töltési fok ennél a típusnál az egy cellára eső kapocsfeszültség mérésével határozható meg, amelyhez normál-áramerősséggel kell leterhelni az akkumulátort.
Az akkumulátor működőképessége a használat során csökken. Ha az akkumulátor nehezen tölthető fel, és hamar elveszíti a tárolt energiát, akkor le kell cserélni. Az eredetivel megegyező kapacitású és póluskivezetésű akkumulátort célszerű alkalmazni. A hosszabb időre leállított gépekből, gépjárművekből célszerű az akkumulátorokat kiszerelni, és egy tárolóhelyiségben elhelyezni, ahol időszakos elektronokkal való feltöltését is el lehet végezni.

Gumiabroncs
Az üzemelő traktorok és mezőgazdasági gépek gumiabroncsainál a hideg beálltával a belsőlevegő-nyomást kell beállítani és rendszeresen ellenőrizni. A terhelésnek megfelelő és az abroncs típusára vonatkozó belső nyomás rendszerint az abroncsról leolvasható vagy a termékkatalógusból kikereshető. A vízzel feltöltött abroncsok esetében például rakodógépeknél téli használatkor biztosítani kell a víz fagyállóságát. A hosszabb üzemszünet esetén a gépre felszerelt abroncsokat tehermentesíteni (felbakolt) állapotban tároljuk, vízfeltöltés esetén távolítsuk el a vizet.
A mindennap szállítást végző tehergépjárművek esetében szóba jöhet a téli abroncsok alkalmazásának lehetősége is. A korszerű téli abroncsok terjedése a tehergépjárművek esetében is megkezdődött.

Zárak és ajtók gumitömörítésének ápolása
Az ajtók és egyéb nyílászárók gumitömítését talkumos por alakú ápolószerrel célszerű kezelni, bedörzsölni. Talkum a háztartásban használt hintőpor alapanyaga, ezért ez is használható, vagy a gyógyszertárban vásárolható talkum is megfelel.
Az ajtózárakba grafitporos zárápoló szert célszerű használni. Ha ennek ellenére a zár befagyott, akkor spray kiszerelésű zároldó olajat (speciális szilikonolajat) kell alkalmazni.

Irodalomjegyzék
§ Hancsók J. - Lakatos I. - Valasek I.: Üzemanyagok és felhasználásuk; Budapest, Tribotechnik Kft. 1998.
§ Dr. Hodvogner László: Gépjárművek villamos berendezései; Budapest, Műszaki Könyvkiadó 1988.