Hűtőfolyadék, ablakmosó folyadék
A belső égésű motorokhoz a hazai és európai klímaviszonyok megkövetelik az ún. fagyálló folyadékok alkalmazását. A víz használata a káros korróziós jelenségek miatt még nyáron sem megengedett. A hazai motortechnika hűtőfolyadékként az etilénglikol-víz keveréket alkalmazza, korróziógátló, habzáscsökkentő adalékkal kiegészítve.
A fagyálló folyadékot általában már vízzel előhígított formában hozzák forgalomba a gyártók, ezért a fagyálló keverék vízzel való hígításánál a termékre vonatkozó előírásokat be kell tartani az elérni kívánt dermedéspont elérése érdekében. Ha a hűtőrendszerbe nyáron desztillált vízzel utántöltöttünk, akkor célszerű a hűtőfolyadékból mintát venni. A dermedéspont emelkedése esetén (-20-25 oC felett) célszerű a hűtőfolyadékot lecserélni. A hűtőfolyadékot 2-3 évente érdemes cserélni. Az ablakmosó tartályát a tél beköszönte előtt téli ablakmosó folyadékkal kell feltölteni. Használatával elkerülhető az ablakmosó tartály lefagyása. A jó kilátás érdekében, az ablakmosó kielégítő működéséhez télen is nagy szükség van a szélvédőmosó folyadék kijuttatására. A metanolmentes és adalékolt ablakmosó folyadékok nem károsítják a karosszéria lakkozását. Az eljegesedett szélvédő üveget indulás előtt jégoldóval lehet gyorsan és kényelmesen megtisztítani.
Hajtó- és kenőanyagok
A benzinüzemű gépek esetében a téli üzemeltetés nem okoz nagy gondot. A dízelmotorral rendelkező gépjárműveknél télen több probléma is jelentkezhet. Az indítási gondokhoz is hozzájárulhatnak a nem megfelelő minőségű hajtó- és kenőanyagok. A hazai motorbenzinek minőségi jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze az MSZ EN 228:2000 szabvány alapján.
1. táblázat:
A hazai motorbenzinek fontosabb jellemzői
| Minőségi jellemzők megnevezése | Ólmozatlan | Vizsgálati módszerek | ||||
| Normál benzin En-91 | Szuper benzin Esz-95 | Szuper-plusz benzin Esz-98 | ||||
| Kísérleti oktánszám (RON), legalább Motor-oktánszám (MON), legalább Ólmozatlan, legfeljebb mg/l | 91 82,5 | 95,0 85,0 5 | 98 88 | EN 25164:1993 EN 251653:1993 EN 237:1996 | ||
| Sűrűség, (15 C-on), kg/mł | 720-775 | EN ISO 3675 EN ISO 12185 | ||||
| Kéntartalom, legfeljebb mg/kg | 150 | EN ISO 14596:98 EN ISO 8754:1995 EN 24260:1994 | ||||
| Oxidációs stabilitás, legalább, perc | 360 | EN ISO 7536 | ||||
| Gyantatartalom (oldószerrel mosott), legfeljebb, mg/100ml | 5 | EN ISO 6246 | ||||
| Rézlemez-korrózió 3 ó, 50C-on fokozat | 1. osztály | EN ISO 2160 | ||||
| Külső | Tiszta és átlátszó | Szemrevételezés | ||||
| Szénhidrogéncsoportok % (V/V) -olefintartalom legfeljebb -aromástartalom legfeljebb | 21,0 42,0 | 18,0 42,0 | 18,0 42,0 | ASTM D1319:1995 ASTM D1319:1995 | ||
| Benzoltartalom, legfeljebb % (V/V) | 1,0 | EN 12177:1997 EN 238:1996 | ||||
| Oxigéntartalom, legfeljebb % (m/m) | 2,7 | EN 1601:1997 prEN 13132:1998 | ||||
| Oxigéntartalmú szerves vegy. Legfeljebb % (V/V) Metanol Etalon Izopropil-alkohol Izobutil-alkohol Terc.-butil-alkohol Éterek (5 vagy több C atommal) Egyéb oxigént. szerv. vegyület |
5 10 10 7 15 10 | EN 1601:1997 prEN 13132:1998 | ||||
| Gőznyomás (DVPE), kPa nyáron télen | 45-60 60-90 | prEN 13016-1:1997 (DVPE) | ||||
| Desztilláció, átdesztillált mennyiség % (V/V) 70C-ig, E 70 nyáron élen 100C-ig, E 100 nyáron télen 150C-ig, E 150 legalább VFP, legfeljebb C Desztillációs végforrpont maradék, legfeljebb % (V/V) | 20-48 22-50 46-71 46-71 75 210 2 | prENISO 3405:1998 | ||||
| Gőzzárindex, VLI, legfeljebb % (V/V) | 1150 | (VLI=10VP+7E70) | ||||
| Szín | zöld | színtelen | színtelen | |||
A motorbenzinekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a megfelelő illékonyság biztosítása. Ha a benzin túl nehezen illó, magas forrpontú részt tartalmaz, akkor a motor nehezen indítható. A hidegen üzemeltetett motor szívócsövében és a henger falán a benzingőzök lecsapódnak, a kenőolajba kerülve hígítják azt. A motorbenzin illékonyságát pontos határok közé kell beállítani, ezért hazánkban téli és nyári időszaknak megfelelő termékeket forgalmaznak. A téli üzemeltetéshez tehát a frissen vásárolt téli motorbenzint kell használni, amelyet kötelezően november1-től március 31-ig forgalmaznak a benzinkutak, töltőállomások.
A hazai gázolajok minőségi jellemzőit az MSZ EN 590/1999. szabvány alapján a 2. táblázat foglalja össze.
2. táblázat:
A hazai gázolaj (dízelolaj) fontosabb jellemzői
| Minőségi jellemzők megnevezése | Határérték legalább legfeljebb | Vizsgálati módszer | |
| Sűrűség 15 C-on kg/mł | 820 | 860 | EN ISO 3675 EN ISO 12185 |
| Cetánszám | 49 | EN ISO 5165 | |
| Cetánindex | 46 | EN ISO 4264 | |
| Átdesztillált mennyiség % (v/v) 250 C-ig 350 C-ig 370 C-ig | 85 95 | 65 | ISO 3405 |
| Kinematikai viszkozitás 40 C-on mm˛/s | 2,00 | 4,5 | EN ISO 3104 |
| CFPP (hidegszűrhetőségi határhőmérséklet), nyáro n Ctélen C | +5 -20 | EN 116 | |
| Lobbanáspont C | 55 felett | EN 22719 | |
| Kéntartalom % (m/m) | 0,05 | EN 24260 EN ISO 8754 EN ISO 14596 | |
| Korróziós hatás rézlemezen (3 óra, 50C) fokozat | 1.osztály | EN ISO 2160 | |
| Hamutartalom % (m/m) | 0,01 | EN ISO 6245 | |
| Víztartalom mg/kg | 200 | EN ISO 12937:96 | |
| Kokszosodási maradék (10%-os lepárlási maradékból) % (m/m) | 0,30 | EN ISO 10370 | |
| Összes szennyeződés mg/kg | 24 | EN 12662 | |
| Oxidációs stabilitás g/mł | 25 | EN ISO 12205 | |
| Kenőképesség, korrigált kopási bemaródási átmérője (wsd 1,4) 60 C-on | 460 | ISO 12156-1 | |
A gázolajnak megfelelő viszkozitással kell rendelkeznie, mert ez befolyásolja a szivattyúzhatóságot, a porlaszthatóságot, a hajtóanyagsugár alakját, stb. A nagy viszkozitású (sűrű) gázolaj rosszul porlasztható, nagyok a cseppek, mélyebbre hatolnak be az égéstérbe ahelyett, hogy mint a kis cseppek permetet képeznének.
Rossz porlasztáskor a levegővel való keveredés nem lesz intenzív, csökken a motor teljesítménye, növekedik a kenőolaj hígulása. A túl kis viszkozitású (híg) gázolaj gyenge permetet okoz, amely nem hatol be az égéstérbe a szükséges mértékben, az adagolás bizonytalan lesz, és csökken a motor teljesítménye és hatásfoka.
A megbízható gázolaj minőségét pontos határok közé állítják be, ezért hazánkban a téli és a nyári időszaknak megfelelő termékeket forgalmaznak. A dízelmotorok téli üzemeltetéséhez tehát a frissen vásárolt téli gázolajat kell használni, amelyet kötelezően november 1-től március 31-ig forgalmaznak a töltőállomások.
A hazai gázolajat utólag nem szokás adalékolni, kivéve a nagyon hideg téli időszakot, amikor a hőmérséklet -20 °C alá esik. Ekkor ugyanis a gázolajból, a jó égési tulajdonságokkal rendelkező paraffinos szénhidrogénekből kristályok válnak ki, amelyek összeállnak viasszerűen, eltömik a szűrőket és így szivattyúzhatatlanná teszik a hajtóanyagot. Télen célszerű ezért egy új üzemanyagszűrő garnitúrát a járművekben tartalékként tartani és üzemanyag-ellátási gondok esetében szűrőcserét végrehajtani. A folyásjavító adalékot rendszerint kis kiszerelésben hozzák forgalomba és a gázolaj télen hozzákeverve -25, esetleg -35 °C-ig biztosítható a zavartalan motorindítás.
A gyakorlatban tehát néhány százalék petróleum bekeverése is javítja a hidegindítást. A benzin 1%-os bekeverése esetén a gázolaj hidegfolyási tulajdonsága alig javul, de a kenőképessége romlik, ezért alkalmazása nem javasolható. A gázolajba kis mennyiségű víz is kerülhet az üzemanyagtartályba bejutó levegővel. Az esős időben a levegő relatív páratartalma közel 100%-os, ha a tartályba nagy mennyiségű ilyen levegő jut, akkor éjszakai lehűlés során (a harmatpontot elérve) víz válik ki belőle.
A kenőolajok általában nem okoznak különösebb gondot a téli üzemeltetés során. A motor- és hajtóműolajokra a gyártó vagy a gépforgalmazó által a gépkönyvben megadott viszkozitású és teljesítményszintű olaj használatát kell betartani. Ha a motorolaj cseréje tél elejére esik, és várhatóan sokat üzemel a gépjármű, akkor az előírások figyelembevétele mellett célszerű az azonos termékcsaládból a kisebb viszkozitású olajat használni, pl. a SAE 20 W-50-es helyett a SAE 15W-40-es viszkozitás jelűt. A házilagos olajcsere előtt célszerű a márkaszerviz tanácsát kikérni.
Akkumulátor ellenőrzése, karbantartása
Az időjárás télire fordultával, a belső égésű motorral hajtott járművek indítása is nehézséggel jár néha. Az egyébként megfelelő műszaki állapotban lévő gépjárműnél az indítási gondokat gyakran az akkumulátor nem megfelelő állapota okozza. A gépjárműtechnikában alkalmazott ólomakkumulátorok kialakításuk alapján két nagy csoportba sorolhatók: a gondozásszegény és a gondozásmentes akkumulátorok csoportjába. A hagyományos felépítésű, bontható cellákkal rendelkező, gondozásszegény akkumulátor gondozást igényel. Az ilyen akkumulátorokat a zavartalan működés és a hosszú, 3-4 éves élettartam elérése érdekében a téli időszakban rendszeresen (havonta) ellenőrizni szükséges. Az egyik leglényegesebb tennivaló a kénsav (akkumulátorsav) szintjének ellenőrzése cellánként, és szükség esetén a zárdugó eltávolítása után desztillált (vagy ioncserélt, MSZ 1148-81) vízzel a szint beállítása az edényen jelölt mértékig. Amennyiben az akkumulátoredény nem átlátszó, akkor a zárdugó nyílásán benézve a savszintjét a lemezek felett 10-15 mm magasra kell beállítani, amelyhez eszközként használható a savszívóval ellátott akkumulátorsavsűrűség-mérő. Ha jelentős mennyiségű (50-100 cm3) víz pótlására került sor, akkor okvetlenül szükséges elektromos töltőkészülékre kapcsolni, és elektronokkal is feltölteni az akkumulátort. Az akkumulátor elektromos töltési foka legegyszerűbben a sav sűrűségének mérésével határozható meg. A sűrűségmérés legegyszerűbben a gumilabdával ellátott akkumulátorsavsűrűség-mérővel végezhető el. A lemerült akkumulátorban az elektrolit (sav) hamarabb megfagyhat, amely az akkumulátor tönkremenetelét okozza.
Az akkumulátorból kivehető villamos energia mennyiségét, tárolóképességét többek között nagymértékben befolyásolja az akkumulátor hőmérséklete. A traktorban alkalmazott, +27 °C-on teljesen feltöltött, 112 Ah-ás akkumulátor téli időszakban pl.-20 °C-on csak 40 Ah tárolóképességgel rendelkezik, és így az indítóképessége igen csekély. A téli üzemeltetés, ha szakaszos, akkor a kismértékben lemerült is célszerű akkumulátortöltőre kapcsolni és elektronokkal feltölteni.
A teljesen zárt gondozásmentes ólomakkumulátornál nem lehet a sav szintjét és sűrűségét ellenőrizni. Az ilyen akkumulátornál is el kell végezni időszakosan az elektronokkal való feltöltést, ha lemerült állapotba került. A töltési fok ennél a típusnál az egy cellára eső kapocsfeszültség mérésével határozható meg, amelyhez normál-áramerősséggel kell leterhelni az akkumulátort.
Az akkumulátor működőképessége a használat során csökken. Ha az akkumulátor nehezen tölthető fel, és hamar elveszíti a tárolt energiát, akkor le kell cserélni. Az eredetivel megegyező kapacitású és póluskivezetésű akkumulátort célszerű alkalmazni. A hosszabb időre leállított gépekből, gépjárművekből célszerű az akkumulátorokat kiszerelni, és egy tárolóhelyiségben elhelyezni, ahol időszakos elektronokkal való feltöltését is el lehet végezni.
Gumiabroncs
Az üzemelő traktorok és mezőgazdasági gépek gumiabroncsainál a hideg beálltával a belsőlevegő-nyomást kell beállítani és rendszeresen ellenőrizni. A terhelésnek megfelelő és az abroncs típusára vonatkozó belső nyomás rendszerint az abroncsról leolvasható vagy a termékkatalógusból kikereshető. A vízzel feltöltött abroncsok esetében például rakodógépeknél téli használatkor biztosítani kell a víz fagyállóságát. A hosszabb üzemszünet esetén a gépre felszerelt abroncsokat tehermentesíteni (felbakolt) állapotban tároljuk, vízfeltöltés esetén távolítsuk el a vizet.
A mindennap szállítást végző tehergépjárművek esetében szóba jöhet a téli abroncsok alkalmazásának lehetősége is. A korszerű téli abroncsok terjedése a tehergépjárművek esetében is megkezdődött.
Zárak és ajtók gumitömörítésének ápolása
Az ajtók és egyéb nyílászárók gumitömítését talkumos por alakú ápolószerrel célszerű kezelni, bedörzsölni. Talkum a háztartásban használt hintőpor alapanyaga, ezért ez is használható, vagy a gyógyszertárban vásárolható talkum is megfelel.
Az ajtózárakba grafitporos zárápoló szert célszerű használni. Ha ennek ellenére a zár befagyott, akkor spray kiszerelésű zároldó olajat (speciális szilikonolajat) kell alkalmazni.
Irodalomjegyzék
§ Hancsók J. - Lakatos I. - Valasek I.: Üzemanyagok és felhasználásuk; Budapest, Tribotechnik Kft. 1998.
§ Dr. Hodvogner László: Gépjárművek villamos berendezései; Budapest, Műszaki Könyvkiadó 1988.
Forrás: Agrárágazat
