Mivel a gombák egész évben termeszthetők házilag és ezzel folyamatos élelmiszerforrásoknak számítanak, nem csoda, hogy egyre többen szeretnék kipróbálni magukat ilyen téren.
A gombákról általánosságban
A fák mohás törzsein és a sötét aljnövényzet árnyékában termő gombák a természet különceinek számítanak. A növényekkel ellentétben, amelyeknek vízre, napfényre és szén-dioxidra van szükségük a tápanyagszerzéshez, a gombák ezt elpusztult, vagy rothadó szerves anyagokból vagy egy élő növény gyökerein keresztül oldják meg.
A gombák életciklusa egy úgynevezett micéliummal (gombacsíra) kezdődik, ami egy fehér, pókhálószerű szálakból álló gombakolónia a talajban. Ez a kolónia tápanyagszerzés céljából terjeszkedni kezd, és amint ideális környezetre bukkan, egy apró, gombszerű képződményt bujtat ki a talajból. Ezt a tojáshoz hasonló apró gombát eleinte egy vékony réteg micélium borítja, amiből idővel kibújik egy szár és egy kalap, amik már sokkal inkább hasonlítanak a „klasszikus” gombákra, amiket általában láthatunk.
Ahogy a gombák felcseperednek, a kalapjuk alatt található kopoltyúszerű hártyák spórák millióit eregetik a levegőbe, amelyek a széllel szállva térhódításba kezdhetnek. Több, mint húszezer gombafajt ismerünk, azonban egyes becslések szerint akár több mint százezer vár még felfedezésre. Mint tudjuk, a gombák között léteznek ehető és mérgező, gyógyító hatású és pszichotróp fajták is.
A gombák tápértéke
Tápérték szempontjából az ehető gombafajták kevés kalóriát tartalmaznak, ezzel szemben azonban sűrűn fordulnak elő bennük értékes tápanyagok. Kiváló B-vitamin források (riboflavin, niacin, pantoténsav), ha pedig napfény éri őket, akkor D-vitamin is termelődni kezd bennük. Található még bennük szelén, ergothioneine, kálium és réz is. Több kutatás is kimutatta már, hogy a gombák képesek megerősíteni az immunrendszert, segíthetnek a rákellenes kezelések során és a szív egészségére is jótékony hatással vannak. Most pedig nézzük, hogyan termeszthetünk gombát otthon, a következő oldalon folytatom!